#8518: nyugger -

Az utolsó mondatoddal egyetértek. Viszont megkérnélek, idézz tőlem valamit, amiből fröcsög a Gyurcsány iránti gyűlölet.

lehetőleg ne olyasmit, amit nem én írtam.

Hidd el, annak ellenére, hogy milliárdjai vannak, nekem pedig nincsenek, csak sajnálatot érzek iránta.

#8519: filiszteus - Re:

pl. a 8505-öd. Ez a közelmúltbeli, a többit vissza kéne olvasnom, ahhoz pedig most nincs türelmem. A milliárdjaiért egyébként nem gyűlölni szokták, hanem irigylik tőle. Vagy az irígység és a gyűlölet között nincs is olyan sok különbség. Te azt mondod, szánod Gyurcsányt a börtönviselt apjáért. Szerintem egyáltalán nem szánnivaló. Én úgy érzem, hogy Te szánalomnak nevezed a benned iránta érzett gyűlöletet.

Egyébként azt mindenki tudja, hogy az ilyen milliárdok nem készpénzben lapulnak a bankban, hanem jórészt befektetésekben öltenek testet. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy gondot okoz egy hét végi bevásárlás. Nekem nem csípi a szemem az ő jóléte. LEhet, hogy azért nem, mert én anyagi javakban gyerekkoromban nem nélkülöztem. Nálunk nem hiányzott az asztalról a téliszalámi, a gépsonka akkor sem, amikor ez a legtöbb helyen nem adatott meg. Én sokszor szégyelltem is magam érte az iskolában. A gyerekek többsége zsíroskenyeret - vagy azt sem - hozott tízóraira, nekem a nagymamám jobbat csomagolt. Én legtöbbször szétosztottam, de inkább elcseréltem egy jó zsíroskenyérre, amit viszont otthon soha nem kaptam meg. Engem viszont az anyám hagyott ott 4 éves koromban a bátyámmal együtt. Nekem az nem jutott, ami a legtöbb gyereknek, hogy az anyám ölébe hajtsam a fejem és ő megcirógassa. A cirógatás amúgy is kimaradt, ma már mindegy. Ezt a finom tízóraik nem pótolták. Én azon igyekeztem, hogy az én gyerekem ezt ne érezze. Sajnosnagyon rövid földi lét jutott neki. Minden tiszteletem a menyemé, aki csodálatosan kiegyensúlyozott, jó gyerekeket nevel az unokáimból. Na, jól elkanyarodtam, címet is lehetne adni neki Gyurcsány gyűlöletétől ...-ig.

Szevasz, megyek kertet művelni, ha már ilyen jó az idő.