#470: -

Jó, akkor asszem leírom még egyszer, utoljára:
1. Ötféle minősített időszakot különböztetünk meg az Alkotmány/Alaptörvény alapján (attól minősített időszak, hogy az ország területi épsége, függetlensége, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága veszélybe kerül, és a rendkívüli eseményekkel összefüggésben olyan gyors és hatékony fellépés szükséges, amely 
az államhatalom megszokott, rendeltetésszerű mőködésével már nem öszszeegyeztethető) 

a) rendkívüli állapot: hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén

b) szükségállapot: az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (pl. polgárháború)

c) megelőző védelmi helyzet: külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében (meghatározott időre!!!)

d) Az Alkotmány 19/E. § (1) és (2) bekezdése szerinti helyzet: Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetıleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erıkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében hirdetik ki ideiglenesen (a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig!)

e) veszélyhelyzet: az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (árvíz, lokális nukleáris katasztrófa..stb.)

2. A hadkötelezettség eddig sem volt teljesen eltörölve, csupán 2005-től BÉKEIDŐBEN FEL VAN FÜGGESZTVE, RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT ÉS MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET ESETÉN (a és c pont) az Országgyűlés visszaállítHATja (vagyis nem veszélyhelyzet esetén, aminek pl. az árvíz minősül és nem szükségállapot esetén, aminek mondjuk egy polgárháború). Ergo békeidőszak esetén NEM soroznak.

3. A 2-es ponton a mostani módosítás, sőt az új honvédelmi törvény sem változtat, csak az adminisztratív részen, ugyanis a 2004-es honvédelmi törvény a katonai nyilvántartásba vételt csak a hadkötelezettség bevezetése után (illetve volt hadkötelesekről már béke idején) engedélyezte, ezt hozzák úgymond előre a békeidőre.

4. Az új honvédelmi törvény értelmében egyébként - akárcsak a 2004-es alapján - lelkiismereti okokra hivatkozva (pl. "tiltja a vallásom") MEG LEHET TAGADNI a fegyveres katonai szolgálatot (amire ugye csak a) és c) helyzetben kerülhet sor) és polgári szolgálatra vagy fegyvertelen katonai szolgálatra menni (utóbbi az újítás a 2011-es törvényben).

5 Tény, a kormány 2/3-dal szinte bármit meg tud változtatni, de az új Honvédelmi törvényen már nem valószínű, hogy nagymértékű változásokat tenne, pláne nem a minősített időszakokat tartalmazó Alaptörvényen (ugyanis azt így is jobbára a saját szájíze szerint írta és fogadta el).

6. Hinni amúgy is a templomban kell, nem a kormányban.