Korábbi cikkünk a témával kapcsolatban:

Szeretnénk, ha járművön ivással és étkezéssel kapcsolatban a napokban fellángolt vitának lenne eredménye és azt mondhassuk, hogy egy olyan párbeszéd részesei vagyunk, amely minden érintett fél számára kedvező megoldást hoz. Ennek reményében összefoglaljuk az álláspontunkat, amit kiegészítve, korrigálva a ti véleményeitekkel eljuttatunk az illetékeseknek. Ha a cikk tartalmával és az utolsó bekezdésben leírt megoldással egyetértesz jelezd lájkal, vagy oszd meg velünk bármilyen formájában, ha eltér a véleményed.

Az ugye már több hónapos történet és azóta is sokakat kellemetlen meglepetésként ér, hogy a DKV gyakran pótdíjat szab ki azokra az utasokra, aki a járművön esznek vagy isznak. A hatályos szabályozás szerint ennek a jogalapja az, hogy az utas megszegi az utazási feltételeket.

Az egyik és legfontosabb dolog, hogy a pótdíjazás nem vezet célra, mivel ez az, ami nagyon kiverte a biztosítékot, ahogy tavaly Miskolcon is. Felesleges konfliktusforrás, amire nagyobb figyelmet kell fordítani, mert egyáltalán nem tesz jót a DKV egyébként sem jó megítélésének. A jelenlegi szabályozással az a baj, hogy a gyakorlatban egyik fél sem tartja be, illetve nem is tudja betartani. A gyakorlatban csak azt pótdíjazzák, aki nem mutat nagyobb ellenállást, vagy nem hivatkozik diabéteszre, terhességre, vagy krónikus kiszáradásra. Az is előfordult, hogy valakitől utólag kértek orvosi papírokat. Nem orvosok dolgoznak a szolgáltató ügyfélszolgálatán, hogy utólag el tudják dönteni, mennyire volt szüksége az utasnak ott abban az élethelyzetben vízre, vagy életmentő szénhidrátra. Tehát van egy olyan szabály, amit maga a szolgáltató sem tud maradéktalanul betartani. A méltányosság gyakorlása, vagy hogy mikor kivételeznek egyáltalán nincs benne az üzletszabályzatban, tehát nagyjából szimpátia alapján lehet eldönteni, hogy behajtják-e a háromezret vagy sem. Ráadásul az egész procedúra ilyen formán felesleges adminisztráció.

A jelenlegi gyakorlattal nem azok vannak büntetve, akik szemetelnek, kárt okoznak, hanem leginkább azok, aki nem, mert becsületből nyel még egyet az utas az utolsó falat után és kifizeti.

Véleményünk szerint egyáltalán nem kellene szabályozni ezt. Máshol sincs igazán. Az üzletszabályzat egyébként is tartalmazza, hogy az az utas, aki utastársai ruházatát vagy az utasok poggyászát beszennyezi, vagy a többi utast magatartásával zavarja kizárható az utazásból. Ez nem elég? Ha valaki méretes gyorsétteremszagú csöpögős hamburgerrel szál fel, az vagy elteszi, vagy szívbaj nélkül le lehet szállítani. Arra pedig minimális az esély, hogy aki flakonból iszik, vagy bekap két kekszet azzal kárt okoz, vagy tömegesen zavarná az utasokat.

Életszerűtlen, túlexponált szabályokkal nem lehet népet nevelni. Ezen a korszakon már túl vagyunk. Nem arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy valami tilos, hanem hogy miért tilos. Az okokra és a következményekre felhívni a figyelmet. (Erre nagyon jó példa ez a bécsi videó, amit német nyelvtudás nélkül is meg lehet érteni). Ugye barátságosabban hangzik az, hogy kérjük utastársaikra és a járművek tisztaságára való tekintettel mellőzzék az étel és ital fogyasztását utazás közben!? Évekkel ezelőtt az egy darab "köpködni és dohányozni tilos" táblán kívül nem volt sokkal hatékonyabb eszköz tájékoztatásra, de ma már rengeteg eredményesebb és nem utolsó sorban barátságosabb módszerek állnak rendelkezésre, amit nem kell különösebben bizonygatni. Az utasok előzetes tájékoztatására sokkal több eszköz és lehetőség áll rendelkezésre. Ez sokkal több fizető utast és bevételt hoz, mint amit ilyen formán pótdíjakból be lehet szedni.

Számunkra az is megnyugtató megoldás lenne, ha úgy szólna a szabály, hogy visszazárható üvegből, flakonból lehet inni. Ez a szolgáltató számára hátrányt nem jelentene és az utasok is elfogadóbbak lennének egy olyan szabály iránt, amit ők is és a szolgáltató is be tud tartani.