#4: -  

 Vajon mit értsünk "tehetségen", "tehetséges diákon"? Ez olyan köznyelvi fordulat, amit egzakt meghatározás nélkül használni az érvelésben ebben a kontextusban öreg hiba. És mi alapján állítja, hogy a "tehetséges diákok" aránya változatlan? Ezt az állítást milyen objektívnek tekinthető adattal lehetne megalapozni? Vajon aki esélyt sem kapna rá, hogy a felsőoktatásban bizonyítson, esetleg a környezete számára váratlan módon kiugorjon addig akár rejtett képességeivel, netalán érdeklődésének megváltozásával, fokozódásával, a felsőoktatási tehetséggondozás segítségével -- az eleve meg sem érdemelné ezt az esélyt? Meglehetősen átgondolatlan, a semleges állásponton levőket pedig igencsak félrevezető érvelés ez.

#11: - Re:  

 A bizonyítás helye a felvételi vizsga és nem a követelményt kell lejebb vinni, azért, hogy feltöltsük a helyeket, hanem annyi embert kell felvenni, még ha a helyek egy része üresen is marad, aki eléri azt a szintet, ami biztosítja, hogy nem elégségessel fog egy 3 éves szakot 8 év alatt elvégezni. Az elmúlt években voltak olyan szakok, ahol a felvételint elért egyébiránt más tekintetben elégséges szint alatti pontszámmal is be lehetett kerülni, mert ennél a szintnél lehetett feltölteni a létszámot. 

Mindenkinek van rá min. 12 éve, hogy megcsillogtassa a képességeit, ha addig nem sikerült, felesleges tovább próbálkozni. Ezeknek az embereknek arra van képességük, hogy szakmát tanuljanak és ezirányú képzést kell számukra biztosítani, nem pedig olyat, ahol sosem lesznek jók.