#4828: peti - Re: Re: Re: Re: Re: Őszintén az akácról

Környezeti katasztrófát okoz? Na ne beszélj!

Előbb fog környezeti katasztrófát okozni a klímaváltozás (szárazság,széldöntés,éves növedék hiánya,állékonysági probléma) által kipusztított tölgyesek,bükkösök,fenyvesek hiánya az elkövetkezendő 50évben,meg a sok egyéb valóban nem idevaló szemét behordása,mint pl. a császárfa. Szóval ne próbáljátok már megmagyarázni mindenféle tudományos hablattyal azt hogy katasztrófát okoz majd az akác,mert  ez orbitális baromság és  magyarázat a szakma részéről is,ha valóban erdész vagy és látod a mai erdő problémáit,akkor pedig pláne.

Az akác kontra kevesebb munkahely felvetés szintén akkora ferdítés,mint amit te feltételezel ezzel kapcsolatban.

110-130év alatt egy területen a tölgy vagy az akác igényel több munkaórát és munkahelyet szerinted?

Az meg egyenesen felháborító,ahogyan fogalmazol,miszerint szaktudás nélküli lopást szorgalmazza az akác melletti kiállás és az aki támogatja ezt. Kikérem magamnak az összes akáccal is foglalkozó és foglalkozni akaró erdész,méhész és gazdálkodó nevében!

egy másik zalai erdész

#4830: - Re:

Szerinted mivel jár, ha az "akác védelmében" belenyúlnak az amúgy is eléggé rosszul összerakott erdőtörvénybe? Én nagyon tartok ettől a lépéstől, mivel az eddigi tapasztalotok alapján a legnagyobb ökörséget is kinézem a jogalkotóból. Az akác fölösleges védelme okozhat katasztrófát. Már így is több tízezer hektárra rúg azoknak a területeknek a térfoglalása (főleg a Dunántúlon), ahol a legjobb barna erdőtalajokon áll az akác. Márpedig ahol felüti a fejétm, onnan csak naghyon komoly erőfeszítések és költségek árán lehet kiszorítani. Ehhez pedig nagy szükség van Uniós forrásokra.

A klímaváltozásra valóban oda kell figyelni, csökkenni fog a bükkösök, gyertyános-tölgyesek létjogosultsága, de azt azért kétlem, hogy a Zalai-dombság pár évtized alatt akáctermőhellyé degradálódna. Jócskán van átmenet a bükk és az akác között. A császárfával kapcsolatban egyetértek veled, veszélyesen talaj- és vízzsarolónak tartom. Az ipari felhasználhatósága is erősen kérdéses számomra egy olyan fának, ami 8 év alatt növeszt 30-40 centis átmérőjű rönköt.

Ami a munkahelyeket illeti. Hogy néz ki jó esetben egy akác felújítás? Gyökérszaggatás géppel, aztán évente egy sarjleverés 2-3 évig, majd 3-4 évesen befejezett lesz az erdősítés. 5 éven belül még egyszer talán bele kell menni a tuskósarjak leverése végett, és kész. A következő 25 évben kap egy tisztítást és egy gyérítést, aztán jöhet a véghasználat. Ezzel szemben egy tölgyes felújítás kezdődik a csemeteültetéssel, és 3-4 éven át évi kétszeri,  2-3 éven át évi egyszeri ápolással. 6-8 év alatt lesz belőle befejezett erdő, közben jóval több munkát kellett elvégezni benne, ezért is kerül többe a felújítása, mint az akácé. Revízióig még egy befejezett ápolás ide is kell. Utána 2 tisztítás, meg jó esetben 2-2 törzskiválasztó-, illetve növedékfokozó gyérítés.Vagyis hiába fordul hármat az akác, amíg a tölgy egyet, nem ad több munkát. Ráadásul egy akácos elő- vagy véghasználata sokkal kevésbé szakmunka, mint egy tölgyes növedékfokozó, tarvágás, pláne egy természetes felújítás. És bizony az is szempont, hogy az adott munkát jóformán közhasznúakkal el lehet e végeztetni, vagy megfelelő szaktudással rendelkező brigád kell hozzá.

#4830: - Re:

Azt már észrevetted, hogy az akácos alatt nyáron más a hőmérséklet és a pára, mint az elegyes őshonos alatt? Szerinted ez befolyásolja a klímát?

A tölgyest hányszor kell ápolni? Az akácosban hányszor kell tuskósarjat leverni?

Ha zalai vagy, látogass el a nekeresdtől északra lévő 3-4-szer sarjadztatott akácosokba. Sokban a karomnál sem nő vastagabbra az állomány. Az akác kiélte a talajt. Jó ha nem meredek részen van, mert ott az erózió is nekiesik.

Az akácos szakmai előírásai egy A4-es lapon elférnek. Lehet persze okoskodni végtelenül, csak haszna nem lesz. Nincs az a társadalom, ami a mai erdész létszámot ennek érdekében tartósan el fogja tartani (egyetem, erti, felügyelet, rendezés, műszaki vezetők, vadászok, szakértők, stb.). A megszűnő munkahelyekkel mi lesz?

Az akácosban mit fog a zalai szarvasbika enni? Akácmagot vagy bodzabogyót?

Kikérheted magadnak, de az akácgazdálkodás jóval kevesebb szaktudást igényel, az erdőtalajt pedig ha lassan is, de feléli. És akkor még a talajvíz nitrogéndúsulásáról nem esett szó. Az ugyanis rákkeltő.

Szerinted, ha ezek a tudományos maszlagok eljutnak a társadalom tudatába, akkor az erdészek megítélése milyen lesz?

Ui: Szerinted zalában idén milyen akácméz termés várható?