#4745: LengyelAttila - Re: Konkrét alternatívákat 

Tisztelt Lengyel Attila botanikus!

Az én kérdésem nem volt általános, mert Ön tetszése szerint bármely jelenlegi akác termőhelyet górcső alá vehette volna és konkrét javaslatot tehetett volna, hogy éppen ott mivel helyettesítené az akácot.

Jó, akkor jöjjön egy teljesen konkrét mintaterület. Véltelenül sem a Nyírségből, nehogy azt gondolja, hogy csak itt vagyok erdőmérnök Európában! De azért maradunk a Kárpát-medencénél!

Házi feladat:

Az alábbi termőhelyen középkorú akácos (A) áll, a második koronaszintben 10% kései zselnice (KM) eleggyel.

Évi átlagcsapadék 510 mm/év júniusi főmaximummal és februári főminimummal. Júliusi középhőmérséklet +21,5 °C. A talaj finom homok 20% körüli vályog szemcsemérettel. A talaj karbonátos mésztartalma 25%, pH 9. A termőréteg vastagsága 40 cm. A feltalaj humuszrétegének vastagsága 3 cm, a humusztartalom 1,0%. A telepítés óta eltelt időben az éves átlagnövedék 1,5 m3/ha.

Gazdálkodónk úgy dönt, hogy lecseréli az akácot. Tervezze meg számára a 15 év múlva esedékes tarvágást követően a felújítás fafajait, a talajelőkészítés módját, az ültetési hálózatot, az ápolás módját és időtartamát.

A helyes megoldás(ok)ra rendelkezésre álló idő ezen hozzászólás megjelenésétől számítva 24 h. A feladat megoldásába bevonhatja Sipos Ferencet is.

Sok sikert!

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök

#4752: ifjpalyizoltan - Konkrét szakmai klérdés... (Re: Re: Konkrét alternatívákat)

Tisztelt Pályi Úr,

remélem, csak önkontrolljának pillanatnyi hiánya okozta Önben azt a szereptévesztést, hogy erdőmérnöki házi feladatokat ad nekem. Ez kb. annyira abszurd, mintha én ökológiai feladványokkal bombáznám.

A fő kérdés azonban továbbra is az, hogy:

1) valóban veszélyben vannak-e a hazai ültetvényszerű akácosok - az én válaszom erre az, hogy NEM, ezt megfelelő linkekkel már alátámasztottam.

2) szükséges-e az ültetvényeken kívüli, spontán akácosok korlátozása - az én válaszom erre, hogy IGEN, lásd pl. az MTA ÖK állásfoglalását.

3) ez a kettő megférhet-e egymás mellett - az én válaszom (reményem), hogy IGEN.

Bízom benne, hogy végül a különböző szakterületek közti építő párbeszéd és a probléma többszempontú megközelítése alapján születik majd döntés a kérdésben.

Maradok tisztelettel,

Lengyel Attila

#4752: ifjpalyizoltan - Konkrét szakmai klérdés... (Re: Re: Konkrét alternatívákat)

Tisztelt Zoltán!

Ugyan nem én kaptam a házi feladatot, de szorgalmas lévén nekifogok.

Kicsit pontosítani kellene az elegyet, mert magam csak a kései meggyről és a zselnicemeggyről, mint két külön fajról tudok. Ez azonban nem változtat lényegesen a helyzeten, valószínűleg kései meggyről van szó.

Már a kérdésfelvetés is meglehetősen jellemző, azt az erdőmérnöki körben még mindig általános gondolkodást mutatja, hogy egy erdőállomány átalakítása kizárólag úgy történik, hogy tarra vágjuk, majd beültetjük. Egyik vezető kollégám némi malíciával úgy fogalmaz: "Lenyomjuk, oszt' benyomjuk." Ez azt is jelenti, hogy a gondolkozás szakmai körökben sajnos egysíkú, kevésbé diplomatikusan: korlátolt. Milyen meglepő, de nem csak így lehet erdőt kezelni. Ha megfigyeli, akkor láthatja - másik hozzászólásában írja is - , hogy a természetes, főként árnytűrő fafajok folyamatosan települnek be az akácos alá, települnek a fényigényesek is, csak lassabban. A folyamat sebessége sok körülménytől függ, de az idő haladtával nő a természetes egyedek száma és mérete. Véleményem szerint erre a folyamatra építve lehet adott esetben eredményt elérni.

Ha a gazdálkodó javítani akarja a természetes fafajok arányát, akkor egyet biztos nem szabad tennie: teljes tarvágást. A vágáskorig a gyérítések során segíteni kell a természetes fafajok egyedeit. (Ne agyj' isten, a szarvas és őzlétszámot is szabad csökkenteni, ha van rá lehetőség.) A vágáskor elérésekor a pénzügyi elvárás függvényében el kell döntenie, hogy az őshonos fák meghagyásával tarvágja az akácokat (nagyobb árbevétel) és újraindítja az akác termesztést aminek során az őshonos egyedek aránya tovább javul, vagy folyamatos erdőborításos üzemmódra tér át (kisebb árbevétel). Utóbbi esetben az őshonos egyedek betelepülése gyorsabb. Mindkét módszerrel javul az őshonos fafajok aránya és fenntartható a fakitermelés. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden pillanatban az volna az egyetlen szempont, hogy minden fillért kisajtoljunk az erdőből tekintet nélkül a következményekre, és minden más szempontot elhajítva. Varázsolni meg nem lehet. Még egy erdőmérnök sem tud, pedig már sokat láttam próbálkozni...

Tehát nem kell olyan elvárásokat támasztani, amiknek lehetetlen megfelelni, a lehetőségekkel kell élni. (- Át tudod ugrani a lécet? - Persze. - És ha összekötöm a lábad, hi, hi?) És főleg: korlátok nélkül kell gondolkozni. Száz éve a legtöbb parasztgazdának nem kellett volna ezt elmagyarázni, azóta azonban a huszadik század megsöpörte európát, a keleti felét egy kicsit rendesebben.

Egyébként a negyedik sarjadztatás után úgysem lesz más lehetőség, mert akkor már olyan keveset hoz a kizsarolt erdő, hogy a mai művelési gyakorlat sem lesz kifizetődő, kénytelen-kelletlen marad a sorsára hagyás. Majd akkor a természet lassan gyógyításba kezd. Kb. 100 év fatermés nélküli évet meg kibekkelünk valahogy.

Köszönöm szépen a feladatot.

Egy erdész. 25 éve. Egy zalai gyüttment.