Az akác legyen hungarikum!

Quoted post


Vendég

#1537 Re:

2014-02-12 07:26

#1: ifjpalyizoltan -

Bár Tessedik Sámuel a maga idejében úttörő munkát végzett a meghonosítással, ő sem tudta még akkor, hogy durván kizsarolja a talajt, a természetes növénytársulásokat kiszorítja, cserjeszintje nincs, gyakorlatilag az erdőkben gyomnak számít, mint a bálványfa. Utak szélén, irtásokban jelenik meg spontán, kissé elhanyagolt erdőkben. Magyarország természetes növénytársulásainak nem volt és nem lett eleme, azon oknál fogva, hogy társulni nem képes.Szerintem magára adó erdész vagy  növényekhez értő ember nem ajánlaná, maximum úgy, mint a papírnyárat vagy más energianövényeket.
Komlósné

Válaszok

ifjpalyizoltan

#1579 Tessedikék látása (Re: Re: )

2014-02-12 11:44:36

#1537: - Re:  

Tisztelt Komlósné!

 

Köszönöm, hogy megosztotta véleményét.

 

Tessedik Sámuel és munkatársai nem ökológiai megfontolások alapján telepítették az Alföldön az akácot, hanem azért, hogy legyen valamire való tűzifa és szerszámfa a török hódoltság 100-300 éve alatt elerdőtlenedett rónaságokon, az újranépesítést követően. Ugyanez az ok volt a mérvadó, mikor a trianoni terület- és erdővesztést követően 1925-ben az abszolút minimumára csökkent hazánk erdősültsége, és az alföldi népesség jóformán tűzifa nélkül maradt. Különösen kritikus volt a helyzet Békésben, ahol még ma sem éri el az 5%-ot az átlagos erdősültség.

 

Az akác telepítésére elsősorban a még a közép- és újkorban kiirtott egykori sík- és domvidéki erdők helyén került sor 1925 után. Tehát alapvetően nem az antropogén hatások sokaságát magán viselő megmaradt erdőtömbökben, bár erre is volt példa.

 

Az akác társulásképessége csupán azon múlik, hogy mivel elegyítik. Mivel sajnos inkább ültetvényszerűen és elegyetlenül művelik, ill. elsősorban azokban az erdőgazdasági tájakban, ahol eleve kevés az őshonos fafajok elegyaránya a fajkészletben, így egyáltalán nem csoda, ha állományai sivárak maradnak. Zalában viszont az akácosok alá begyalogol a bükk és a gyertyán a szomszéd állományokból. (Ezt mégsem nevezzük inváziónak.) Ellenben a fényigényes akác nem igazán képes begyalogolni a zárt bükkösök és gyertyánosok alá - legfeljebb szálanként -, így inkább csak az állományszegélyeken jelenik meg.

 

Az akác spontán megjelenése elsősorbana fényben gazdag, ill. ún. felnyíló erdőállományokban jellemző, úgymint nemesnyarasok, hazai nyarasok, tölgyesek, cseresek, idősebb erdei és feketefenyvesek. Márpedig a hazai erdők zöme ilyen fényben gazdag - tehát alapvetően úttörő jellegű! - állomány, semmint valódi árnytűrő, s egyben klimax fafajok (jegenyefenyő, tiszafa, bükk, luc, gyertyán, stb.) alkotta erdőség.

 

De kérdem tisztelettel. Az akácnak ezek az ökológiai sajátosságai önmagukban kizárhatják-e vajon annak a lehetőségét, hogy az akác az egyéb sokrétű értékeire való tekintettel hungarikum legyen?

 

Baráti üdvözlettel!

 

 

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök