Sajnos nagyon sok a hiányzó rész a puzzle-nkban:
helyettesítésben lehetetlen jól ellátni a feladatokat,
aránytalan a feladat a bérezéssel
a béremelés több mint 10 év hiányosságaiból faragott le egy nagyon kicsit.
A menedzsmentünk - ha egyáltalán van ilyenje a szakmának - máig nem tudta elérni az egységes elektronikus adminisztráció és országos oltásnyilvántartás megoldását, (lehet hogy ez az állatorvoslásban jobban működik).
A minimum felszereltség sem mindenütt megoldott - internet, használható nyomtató hiánya, stb akadályozzák a normális munkavégzést.
A prevenció szép gondolat, de ahogy sok más fontos dolog - pl valódi, napi, gyakorlati környezetvédelem - így ez a terület is csak látszólag fontos, remek pályázati és projekt alapanyag, sok pénzforrással, kevés tényleges eredménnyel... Lehet, hogy némileg gazdasági érdek az egészség, de a betegség sajnos még nagyobb!
(Arról már nem is beszélve, hogy az egyéni felelősséget lehetetlen átvállalni vagy bárkire rákényszeríteni, mi "csak" segíteni tudunk - nem keveset.Itt is szükség lenne törvényi szintű rendrakásra.)
20 éve minden szakmai fórumon hallhattam mennyire fontosak vagyunk mi, védőnők, most talán még hungarikum is lehetek!?, tehát tisztában vannak kormányzati szinten is a hasznunkkal, sokszor vissza is élnek vele ( a védőnő sok mindent elvégezhet, hiszen bejárása van szinte minden családhoz) de ez a bérlapomon sosem jelent meg. (Nem tudom mivel fűszerezzem a
hungarikumságomat és hány fokon kell megsütni?) Hát mindezek erősen hozzásegítettek, hogy ha ideiglenesen is,és nem jókedvvel, de kilépjek az aktív vnői munkából. Egyszer talán eldől, hogy tényleg kellünk-e vagy sem. Jó lenne már ezt végre tisztán látni. (ez persze nem pesszimizmus, csak vannak más megélhetési lehetőségek is -hungarikum nélkül:-( .)

#27: optimista - Hiányterületek

Nagyon igazad van!!!

#27: optimista - Hiányterületek

Kedves Optimista!

Mintha csak az én gondolatain lennének,amit leírtál.Azt gondolom,hogy akkor tudnánk előre jutni,ha aki az érdekeinket képviselné,Ő is így gondolkodna. Ugyanez a véleményem.Nem  "500" oldalas jegyzőkönyvet kellene gyártani,hanem a körülményeket kellene megteremteni ahhoz,hogy a munkánkat tudjuk végezni.Kérdem én: azt ki tudná meghatározni,hogy mi fér bele a 8 órába? Mert aki ép ésszel gondolkodik,az szerintem tudja,hogy ennyi feladatot képtelenség még csak a tisztességeshez közelien is elvégezni.Remélem nem fogalmaztam nagyon bonyolultan. 31 évi munka után már egyáltalán nem vagyok optimista. Az igazi,érdemi munkára alig marad idő.És ez nagyon szomorú.Örülök,hogy valaki ki merte jelenteni,hogy nagyon sok pályázatank semmi értelme.Illetve valakinak biztos,aki felveszi a nem kevés tisztelet és egyéb díjakat.Valaki azt mondta egy előadáson nemrégiben ,hogy az államtól ne várjunk semmit.Hát,elég sok év kellett ,hogy erre én is rájöjjek.Ha nem fogunk össze ,akkor semmit nem érünk el.Pedig nagy szükség lenne a tapasztalatunkra,és a tudásunkra.

Sajnos nem bízom az egyáltalán felálló? NVSZ-ben sem.Amire eddig az állam rátette a kezét,ott kő kövön nem maradt.