25

Ez a ráeröltlés egy kicsit érdekes. A liberálisok akarják a nézeteiket ráeröltetni a többiekre. Nem az lenne az igazi, ha ők is elfogadnék, hogy van valai aki "másként gondolja"?

#25: -

Haha. Csak nem tapasztalta?

Véletlenül keveredtem ide, és annyira felidegesítettem magam, hogy kénytelen vagyok hozzászolni.

Először is mi az, hogy homofób? És hogy jönnek egyesek ahhoz, hogy a tőlük eltérően gondolkodókat homofóbnak bélyegezzék!

homo: latin szó ember, emberféle, férfi a jelentése.

fóbia: beteges félelem, undor valamitől.

Ergo a homofóbia beteges félelem az embertől:-). Az más kérdés, hogy valakik ezt egy más fogalomra húzták rá és terjesztik. Ha azt az "értelmét nézzük, amire a mai média és közélet használja: a homoszexualitás elutasítása.

Egy toleráns társadalomban -függetlenül attól, hogy az demokrácia vagy sem- a többség elfogadja, megtűri a különbözőséget. Azért használtam a két szót, mert van amit elfogad, van amit csak megtűr, ráadásul ez egyénenként csoportonként változik.

Másság az, ha valakinek sárga a bőre, vagy fekete a haja, vagy kék a szeme, vagy manapság inkább az ha személyiségkifejező-lila a haja, vagy bikakarika van az orrában, esetleg autógumi a fülében, nyáron 40 fokban kötöttsapkát hord stb. Röhög magában, vagy hangosn az ember, de úgyis azért viselkednek így, mert valami hasonló hatást akarnak elérni.

Homoszexualitást is divat manapság másságnak nevezni, sőt lassan lenyúlják erre ezt a szót.

Mi lehet valójában a homoszexualitás? Ennek megfogalmazásába valószínűleg nekem is beletörne a bicskám.

Betegség? Ez "túlhaladott" elmélet. De akkor mit beszélnek itt is egyesek "hibás" génről? Ha hibás, akkor betegség, mint a cukorbetegség és kezelni kellene és természetesen elfogadni uganúgy, mint aki gyermekbénulás miatt éli másképp az életét! Nemde?

Ha választott, tanult viselkedés, akkor meg miért ne lehetne elutasítani egy társadalomban. Miért akarják egyes csoportok belémbeszélni, hogy az a "normális", ha elfogadjuk nem pedig az, ha elutasítjuk.

Olvastam a neten egy kivonatolt (tehát nem teljes) tanulmányt brit kutatóktól, miszerint leginkább a kamasz kori érzékenység és változások (hormonális átalakulások) időszakában ért "élmények", behatások okolhatók az eltérő "identitás" kialakulásáért. Ez is azt erősíti, hogy javarészt tanult viselkedésről van szó. Bár a kutatás is megemlíti, hogy van akiben több, van akiben kevesebb hajlam van erre.

A megitélésével  hasonlóan nem egységes a helyzet, mint a kábítószerfogyasztással. Vannak, akik mereven elutasítják, és vannak akik teljesen normálisnak tartják, vannak akik bocsánatosnak, botlásnak stb. Mégis manapság szinte mindenütt valamilyen szinten büntetik.

Nem láttam még tanulmányt, de még internetes szavazást sem a homoszexualitás mai magyar társadalomban élő megítélésével kapcsolatban, de nagyon sokat mernék rá feltenni, hogy a túlnyomó többség hozzáállása a következő:

A nyilvános homoszexualitás a társadalom számára nem kívánatos jelenség, melyet azonban toleráns társadalomként valamilyen szinten elfogad, nem diszkriminál, nem büntet, nem kényszergyógykezel. Nyilvánosan egyes személyeket nem szégyenít meg emiatt. De a társadalomnak igénye és kötelessége, amennyiben ezt neveléssel, és ismeretterjesztéssel lehet tudatosítani a "veszélyeztetett korosztályban", (márpedig, ha ez tanult viselkedés, akkor lehet), hogy  meggátolja az ez irányba való elfordulást. Tehát kell erre nevelni!!! Főleg azért, mert a homoszexualitásnak manapság a médiában és a közéletben erőteljes a lobbyja illetve reklámja!!

Az megint más kérdés, hogy hogyan van megfogalmazva! Bevallom már kiestem ebből a korosztályból és nem olvastam a könyvet, és biztos számtalan kritikát tudnék megfogalmazni, mintahogy a történelem könyvekben szereplőkkel szemben is, de azért ottis van egy mérce, és  nem "bödös komcsizunk" (de ne is nácizzunk észnélkül!) mégis meg kell világítani ezen ideológiáknak a hibáit, és veszélyeit.

A fóbia az lenne ha azt mondanám: Nem szeretném megvárni, míg a homeszexualitás már nem is választható, hanem elvárt, netán kötelező létforma lesz:-DDD. De itt még szerencsére nem tartunk.