#103: -

Manapság már a technológiai fejlettség eljutott egy olyan szintre, hogy elérhető volna a társadalom tagjai számára hogy a mindennapos létfenntartás biztosításához ne kelljen folyamatosan, napról-napra dolgoznia, mint anno a középkorban a jobbágyok, vagy még inkább, az ősemberek. És hogy miért nem valósult meg ez? Miért kell még mindig a lélekölő futószalag mellett lealljasodnia az embernek? Azért, mert olcsóbbak vagyunk, "költséghatékonyabbak", mint a gépek. Nem tiszteljük önmagunkat, inkább nem is eszünk, ha nem dolgozunk, csak akkor érezzük feljogosítva magunkat arra, hogy egyálltalán éljünk, ha napi robot közben valami értéktelen kacatot állítunk elő (mint az "értékteremtő" és "kiugrási lehetőségként szolgáló" közmunka, pfff...), elpazarolva "aktív" évtizedeinket.

A géppel ellentétben az alkalmazottat nem kell költségegbe verődve megjavíttatni, egyszerűen kicserélik az elhasznált, elromlott egyedet egy újra. Mindig sokan tolonganak azért, hogy rabszolgák lehessenek...Mert a dogmává merevedett őskori embertelen "elvek" még mindig itt kísértenek a jelenben, a fejekben. Nincsenek már királyok és uralkodók, de szolgák még mindig vannak, akik a szolgák újabb és újabb generációit nevelik ki korlátolt elméjük révén, mert nem látják, hogy az álltaluk hangoztatott erkölcsi nézeteket valójában egy velejéig erkölcstelen, a társadalom nagy részét kihasználó, kisemmiző rendszer plántálta az elméjükbe. A tudatlanság valóban erő, de csak önmagunkat győzhetük le vele, senki mást...

Az ostobaság mindig az ész szolgálója, csak nem tud róla.