Lakóotthonokat Budapesten, vidéki intézetek helyett

A Főpolgármester (helyett egy osztályvezető által megbízott ügyintéző) válasza annak az 1000 embernek, aki elektronikusan (petíció) és papír alapon adta aláírását: hogy nincs mód a kérésünk teljesítésére, mert azt tiltják a magyar törvények. Tehát a magyar törvények tiltják, hogy a fogyatékos emberek másokkal együtt, megszokott lakóhelyükön éljenek, csak azért mert segítségre szorulnak és ezt a kötelező állami szolgáltatást a Fővárosi Önkormányzat kizárólag 5 vidéki intézményében hajlandó biztosítani.
A Főpolgármester ezek szerint nem ismeri a fogyatékosok alapvető emberi jogait megerősítő ENSZ Egyezményt, és azt sem tudja, hogy Magyarország ezt az egyezményt aláírta, ezzel vállalva, hogy a sérült embereknek is biztosítja az alapvető emberi jogokat. Sajnos a szabad költözés és szabad lakóhely megválasztáson kívül még egy sor emberi jogot megtagad a hatalom Magyarországon a fogyatékosoktól (például a választási jogot, az akadálymentes környezethez való jogot, a párválasztás, a házasság és a munkavállalás jogát, hosszú a lista). A levélből kitűnik, hogy igényfelmérésre, a velünk való tárgyalásra és más ilyen esetekben alkalmazható kompromisszumos megoldásokra a Főpolgármester még csak nem is gondol. 1000 ember követelését, mint egy légypiszkot lesöpörte az asztaláról. Szomorú, de nem meglepő!