Felhívás a menekültekkel szembeni emberségesebb bánásmódért

Már nagyon vártam, hogy megerősítsem, hogy nagyon nem értek egyet, hogy a menekültek elvesztik jogaikat, amikor kényszerült helyzetükben ott kellet hagyni hazájukat és Európába érkeznek. Nagyon fájdalmas látni fiatalokat gyermekeikkel, esetleg nagyszülőkkel, embertelen körülmények között feltartóztatva a macedon határnál, vagy visszatoloncolva őket Törökországba. Nincs rá kifejezés, hogy mennyire azonosulni tudok velük. Az egyik legjobb barátom illegális menekült 36 éve Iránban. Négy gyermeke van, alig tudja eltartani őket, mert ő is azon 2 millió közé tartozik, akik illegális menekültek maradtak az afgán-szovjet háború után. A történelem eseményei tették kitaszítottá őket, de ma már ő is "gazdasági" menekültnek számítana. Igaz, hogy mindössze négy éves volt, amikor idősebb testvérei Iránba menekítették és beadták egy kisgyerekeknek fenntartott menekült táborba. Így első kézből tudom, hogy lehetetlenség életnek nevezni, azt amikor egy befogadó ország még jobban megnehezíti az életüket. Iránba pl. még egy kis összegű pénzt sem lehet feladni, mivel törvény tiltja.