Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport nyílt levele (2015)

egyike vagyok azoknak a fiatal orvosoknak akik a levélben leírt okok miatt mentek el külföldre.
szakterületem talán a legelső helyen áll a halapenz által generált társadalmi szintű orvos-beteg-állam korrupciós háromszögben.
habár felvetodott bennem a hazatérés gondolata, egyelőre nem látok semmilyen perspektívát arra, hogy a külföldön megszerezett (igen specialis es magas szintű) szaktudasomat az otthoni közegben kamatoztassam. Ennek nyilvánvalóan nem anyagi okai vannak elsősorban. Amíg a magyar szuleszet-nőgyógyászat nem szabadul meg az előre megszállott halapenz rendszertől és a társadalom nem érti meg hogy egy terhesseg kimenetele, egy gyermek születése nem azon múlik, hogy a család kisebb vagyont fizet egyfajta perverz "védelmi"dijkent egy ilyen vagy olyan szempontok alapján kiválasztott orvosnak, addig nem lesz európai szintű ellátás Magyarországon és a külföldön képzett jó szakemberek nem akarnak majd visszajonni és beilleszkedni ebbe a korrupt rendszerbe.
nyugaton az ellátás színvonalát nem egy ilyen-olyan ajánlások alapján kiválasztott személy hanem az egész szakmai testület garantálja. Ez a szakmai testület biztosítja, hogy országos szinten minden intézményben ugyanazon ajánlások és protokollok alapján dolgozzanak a szakemberek illetve ez a testület felel azért hogy a fiatal generáció akadálymentesen hozzáférjen a szaktudashoz és hogy minél nagyobb teret kapjon annak gyakorlására. Ez egy olyan közeget teremt ahol a beteg biztonságban érezheti magát akarkihez is kerül ellátásra és az orvos is kiteljesedhet a munkájában, amit persze nem mellékesen az állam korrekt módon megfizet ( a heti 50-70 óra munkáért cserébe egy stabil középosztálybeli egzisztenciat tarthat fenn).
Nem állítom hogy a rendszer tökéletes, de a magyarországi állapotoktol ég és föld választja el.
Talán a megoldás a francia modell alapján a reszleges maganbiztositoi rendszer lehetne. Itt az állam bizonyos, pontosan meghatározott (általában krónikus) betegségek ellátását finanszírozza csak 100%osan, az ellátások nagy részét pedig 75%-ban. Minden állampolgár maga dönti el, hogy zsebből állja a különbözetet vagy "befektet" egy maganbiztositonal és havi díj ellenében, ha szükséges, a biztosító kompenzálja a fennmarado 25%-ot. A raszoruloknak jár egy kiterjesztett körű 100%-os ellátás, az erre való szocialis jogosultságot pedig rendazeresen újraértékelik.
Remélem a fenti peticionak lesz hatása és bízom benne hogy néhány éven belül olyan légkör alakul ki a magyar egészségügyben ahova szívesen visszatérnek a külföldre elment fiatalok és tudásukkal hozzájárulhatnak majd egy magasabb szintű ellátáshoz.