A vadászati törvény módosítása

 Igen, az erdő a vadaké. Ott talál búvóhelyet, táplálékot, ott talál nyugalmat, ott tud élni, szaporodni, stb. Az erdő a vadaké, mégis bemennek az emberek, letérnek a túristáknak kijelölt utakról, elengedik a kutyáikat, ordibálnak, kint hagyják a szemetüket.
Az emberek már elvették az állatok élőhelyének jelentős részét. Az embereké a települések.
Miért "nyomul" a túrista ember mégis az erdőbe is? Miért hajtja a vadat? Miért megy be hajnalban, még sötétben, lámpával a kezében és a fején az erdőbe? Gombát szedni? Vagy miért? Miért zaklatja a vadat?

Csak néhány gondolat röviden:

- az emberek össze-vissza, "az erdő az enyém" címszóval mászkál az erdőben, megriasztva a vadat.
A vad kimegy az erődőből. Hogy hova megy? Bemegy a vetett mezőgazdasági területekre, a búzába, kukoricába, árpába, stb. Ott is is meg tud bújni, az emberek nem járnak be "partizni" a veteménybe, tehát nyugalmat is talál, ráadásul a táplálék is adott, bőséges. 
Mi a következő lépés? Szidják a vadászokat az óriási vadkár miatt, mert a vad elpusztította a termény 2/3-át. 
NEM a vadász a hibás emiatt, mégis ki fizeti a vadkárt a gazdáknak? Hát a vadásztársaság. Valakinek fizetnie kell, különben a kevés termény miatt óriási áremelkedés lenne a termékekben, de a "természetjáró, erdőkben partizó" embereknek nem tetszene, ha a kenyér kilója 2000 forint lenne.
Akkor ez hogy korrekt?

- a vadásztársaságok (ha szervezettek) mindent megtesznek a mezőgazdasági ültetvények megóvása érdekében. Az erdőkben etetik a vadat, itatókat hoznak létre, sózókat, stb. Mindent megtesznek, hogy a vad az erdőben maradjon, jól érezze ott magát, és hogy a gazdák érdekei, terményei valamint a lakosok kertjei ne sérüljenek.
A vadásztársaság megveszi - megveszi, pénzért - a vad ellátására szolgáló eszközöket, táplálékokat, azokat kiszállítják, pótolják, stb., tehát dolgoznak folyamatosan, pénzt, eszközöket, emberi erőforrásokat használva. 
Erre az emberek az erdőkbe járnak és kihajtják a vadat.
A vadásztársaság bukja a munkáját, ráadásul még fizeti a kihajtott vad által okozott kárt is.
Ez korrekt?

- Miből él a vadásztársaság, miből van pénze, miből fizeti a vadkárt, hogy a termények ára ne emelkedjen drasztikusan?
Logikus: a területén élő vadgazdálkokdásból származik a bevétele, a húsból, a hozzá kapcsolható szolgáltatásból van a pénze.
Ha az emberek elhajták a vadat, lesz miből kitermelnie a kárt a társaságnak?
Korrekt, ha az emberek elhajtják a vadat, aztán követelik a társaságtól, hogy fizessenek?

- Az emberek miért nem lázadnak fel a szilveszteri petárdázás, rakétázás miatt??? A városban élő, emberi erős zajokhoz szokott kutyák, macskák örökre elkóborolnak. A várostól élő vadak hogy reagálnak vajon??? A társaság egész évben terelgeti, gondozza a vadat, aztán a "mulató-partizó" emberek az erdők szélén 3 napon keresztül rakétáznak. A társaság hogyan, honnan szerezze vissza a vadat, amiből aztán kereskedni tud?
Hajrá emberek, petíció kell a rakéták, petárdák ellen, a vadak érdekében!

- Kercaszomor, Magyarszombatfa? Aláírosokat látok ezekről a területekről is? Ez hogy lehet??? Néhány hete még az volt a probléma és azért hívták a vadászokat megmentést kérve, mert egyetlen éjszaka alatt elvitt a róka egy zárt udvarból 21 tyúkot és 3 kacsát. Ha baj van és a lakosok problémázása miatt nincs gyérítve a vad, akkor is a vadász a hibás, de ha gyérít, akkor is? Vagy csak akkor gyérítsen a vadász, ha már több család élelmezése veszélybe kerül (a család jelentős hústól, tojástól, az eladott tojás utáni pénztől esett el).
Korrekt, ha a vadászokat szidjuk?

- Állandóan hangoztatják, hogy a vérengző gyilkos vadászok ölni mennek. Feláll a szőr a hátamon.
Csak a tisztánlátás végett, tekintsük pl. az őzet. 
Egy területen él 200 őz, 150 suta (nőnemű), 50 bak (ffi).
Eljön a tavasz, üzekedés, majd megszületnek a gidák.
Sutánként 2-3 gida az utód, de számoljunk csak 2-vel.
A suták 80-90%-a utódot hoz, de mi csak 66%-kal számoljunk, tehát a 150 sutából, csak 100 hoz utódot, egyedenként 2 gidát, tehát az állomány 200 gidával bővül.

A területen élő 200 őzből egyetlen szezon alatt 400 lett. Ha józan paraszti ésszel gondolkozunk, ha a terület őz eltartó képessége 200 (ahol mind a 200 egyed nyugodtan, békében él, eszik, megbúvik, szaporodik), akkor mi történik ha 400 lesz?
Pl. egy nagyváros ember eltartó képessége pl. 1 millió. Ennyi ember békében él, nyugodtan közlekedik, szórakozik, stb. Mi lesz, ha 2 millióan lesznek? Dugó, nyugtalanság, agresszió, összefeszülés. Pest pl. annyira nyugodt hely?
Az őzek is nyugtalanak lesznek, nem találnak elég táplálékot, legyengülnek, megbetegednek, agresszívak lesznek, stb. (Nem megyek bele, hogy ennyi őz mekkora kárt tesz az erdőkben, fákban, cserjékben... Az erdészek is kérik a vadászok segítségét.)
Ezt nem akarhatja senki, akiben egy hangyányi állatszeretet van.

És ez így van minden vadnál, a szarvasoknál is. A disznónál más a helyzet, ott nem 2-3 az utód, hanem 5-10. Fenti képlet alapján lehet számolni. Egy konda egyetlen éjszaka alatt képes kitúrni egy veteményt. (nem házi kiskertre kell gondolni, hanem mondjuk 2 hektárra) Csak van 10 konda és nem egy éjszaka, hanem több hónap.
Lehet ötletelni a megoldáson, mi lehet jobb, mint az évtizedek óta jól működő, ellenőrizhető, visszakereshető vadgazdálkodásnál?

- Csak röviden írom: évtizedekre visszamenőleg pontosan vissza lehet tekinteni az ország összes vadászterületén a vadállomány alakulását. Minden évben be kell nyújtani az illetékes minisztériumnak, hogy milyen a vadállomány az adott területen és a vadgazdálkodási tervet (miből van sok, mi szaporodott túl, azt hány darabbal szükséges a területen illetékes vadgazda szerint gyéríteni). A minisztérium átnézi és a tapasztalatok alapján, a terület múltja alapján, az országos helyzetet tekintve jóváhagyja vagy felülírja a tervet. A társaság aztán a minisztérium által jóváhagyott terv alapján végrehajtja azt. 
Ez évtizedekre visszamenőleg így működik. Hogy sikeresen-e? Rá kell keresni.

Annyira működik jól, hogy tele vagyunk világrekordokkal. 
Egyetlen egy dolgot mondjon még valaki, ami az országban évtizedek óta kiemelkedően működik! Nincs más, ami így működne és nincs más, amire ennyire büszkék lehetünk!
Petíciót, hogy a hazai vadászat még legalább 50 évig sikeres legyen és büszkélkedhessünk a világrekorder genetikai állománnyal! (=nyilván azért, mert a gyenge génekkel rendelkező egyedek vannak gyérítve, a nagyok, szépek, erősek, egészségesek pedig nyugodtan élnek és szaporodnak, műanyag, génmódosított tápok nélkül!)

- Miért van az, hogy Magyarországon esik (ha jól emlékszem), ~120ezer tonna vad. ebből csupán 2% marad itthon és kerül fogyasztásra? (ez talán a vadászok fogyasztása)
Miért veszik más országok tőlünk a vadhúst? Mert nálunk kiemelkedő a vadgazdálkodás, van hús és a vadhús egészséges! Nincs génmanipulált táp, nincs ketrecben, nyugtatókon, növekedési hormonokkal növelt állat. És más országokban ezt jól tudják, ezért inkább ezt eszik.
Bezzeg nálunk, mi védjük a vadat (esztelenül, hiszen ez az egyetlen, ami jól működik az országban), mi a hormonos, hízlalt sertést esszük és adjuk a gyerekeinknek. Aztán csodálkozunk és a csillagok állására fogjuk, hogy a gyerek beteg lett, mert 30-40 éves korunkra súlyos betegségek gyötörnek minket.
Mi a jobb? A természetes, a szabadban magától megtalálható növényeken, magokon, makkon, kis kukoricán, stb. felnőtt vad és annak a húsa vagy a ketreces marha és sertés? Drágán, külföldről! Amikor itt az egészséges és jóval olcsóbb vad húsa!!!???
Tegyük egymás mellé a házi sertés és a vaddisznó combjának húsát. Ha megütjük az asztal sarkát, a házi sertés húsa remeg és lötyög mint a híg kocsonya. Miért?

Petíció kell, aki egészséges életmódot folytat, a reform étkezésben hisz és gyerekeinek egészséges húst akar adni, egyen vadhúst és ne engedjük ki az országból! Egészségesebbek leszünk és rengeteg pénzt spórolhatunk. Petíciót!

Érdemes rákeresni, sok oldal táblázatban mutatja a húsok tápértékét.

- távcsöves gyilkolás: a vad is nappal élne, nappali élőlény (nincs éjjellátó szeme, stb.), de az ember miatt muszáj éjjel élnie. A vadászat lehetetlen lenne, ha nem tudsz közel menni hozzá.
Tegyük fel, tiltsuk be a távcső használatát, úgy jobbak a vad esélyei. Ekkora ez történne, hogy nem lehet pontosan célozni, a vad csak megsérülne és sérülten, szenvedve élne tovább. Ezt akarhatja valaki? 

- A területen hagyott maradványok.
Nincs rendben, hogy ott maradtak, elismerem. Oda kell erre figyelni. Fontos tudni, hogy egyedi vadászaton ez nem fordul elő. Hajtáson a társaság sok embernek ad munkát (sokaknak van ebből bevétele, sokaknak pénzt ad a társaság, tehát annyira nem gonoszok) és egy hajtás nagyon aktív, nagyon pörgős, rohanós esemény, gyakran a teljes esemény sötétben ér véget (vadak összeszedése, feldolgozása). Hajtáson amikor esik egy vad, mielőbb fel kell törni, mert mivel kérődző állatok, a gyomrukban található emésztő baktériumok dolgoznak tovább. A zsigerek az erdőben további táplálékot nyújtanak az ott élő vadaknak, madaraknak, kvázi ha az erdőben találnak táplálékot, nem a házi kertbe mennek. Túrista útvonal mellett viszont nem maradhat, igaz.

Viszont a fentiek fényében, ha egy picit őszinték vagyunk, tényleg akkora hibát követett el valaki, hogy a vadászt, a vadászatot és mindent ami ezzel kapcsolatos becsmérelni kell?

Végezetül egy közhely: ha a vadász nem dolgozna, nem hibázna. Hibázott, sokan jelezték, legközelebb jobban ügyel. 
A gyermeknek pedig meg kell tanítani, hogy az ember gazdálkodik a hússal. Amikor a vidéki nagymama húslevest tervez, előtte bizony levágja a tyúkot, röfit. (persze nem hagyja a földön, látható helyen a tyúk fejét)

Elnézést, ha picit hosszabbra sikerült, de remélem néhányan legalább megkóstolják a jól elkészített, finom és egészséges vadhúst.

Vadász vagyok.