Védőnők egymásért, egy célért: a hivatásunk megbecsüléséért!

A védőnői szakma 40 évvel ezelőtt, amikor én kezdtem dolgozni megbecsült, no nem túl fizetett szakma volt.Az utóbbi években már senki nem törődött a maroknyi " ingyen munkással". A szakmán belül próbálkoztak újítani, de csak vergődés volt. Egyre több feladatot találtak ki vezetőink, ami elsősorban adminisztráció volt. A családokhoz egyre nehezebb lett bejutni, a sok papírmunka miatt elvesztette lényegét az igazi hivatás. Ha adat kellett, majd a védőnők, újabb statisztika, majd a védőnők.Persze a bérrendezésből kifelejtettek.Gondozási tervet írtam egyénre szabottan, tájékoztatót adtam védőoltásokról, a szülővel alá írattam, két példányban, mégsem jelent meg a szülő a megbeszélt időpontban, nem tartotta be a megállapodást. A számítógépbe is adminisztráltam, de közben gyűjtögettem a papírokat, mégsem működött a dolog, ahogy kellet volna. Jeleztem a vezető felé, hogy a gyakorlatban nem működik ez a hivalaloskodás, nem kellene bebiztosítani magamat ezer papírral. Hiába ezt kell tenni. Hivatalos, tértivevényes levelekkel kell bizonyítanom, hogy a szülő megfelelően van tájékoztatva.Milyen egyszerű volt régen: Marika csütörtökön be kel jönni oltásra- és bejött. Az oltóorvos elmondta mi ellen olt, mi lehet a szövődmény, mit kell tenni. Most Oltásidéző, aláírt cetli, hogy tudomásul vette ( el se olvassa), sokszor három felszólítás míg végre bejöttek. Az informatika korában kézzel adminisztrálunk, több példányban aláíratjuk,elraktározzuk. Nem hatékonyabb és a szülők már csak rosszul fizetett hivatalnokoknak tartanak minket akik mindig jelentkeznek valami indokkal.
Bevallom azért jöttem el nyugdíjba, mert már nagyon untam kevés fizetésért kérvény benyújtani , hogy bejussak a családokhoz, kiszolgálni felső vezetőségünk újabb és újabb adminisztrációs éhségét. Szurkolok, hogy végre a szakma visszakapja megbecsülését.