Rendvédelmiek hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozás!

Ami ebben a kis országban folyik az nem más mint fasizmus !!!
Olaszul fascismo, az olasz fascio, latin fasces, azaz a köteg szóból), első értelmében az olasz nemzeti forradalmi mozgalom. Közvetlenül a világháború után, a harctéri katonák egyesületei (fasci di combattimento) indították meg, első sejtjét Benito Mussolini, mint a Popolo d'ltalia főszerkesztője alapította meg Milánóban 1919 márciusában. A mozgalom célja az volt, hogy a forradalmi szocializmust és a Moszkvából irányított kommunista szervezkedést letörjék, emellett a fasiszták kezdettől fogva ellenségei voltak a parlamentarizmusnak, a demokráciának és a tőkének is. A szervezkedés gyorsan haladt előre, annyira, hogy a fasiszták 1921-ben Rómában tartott nagygyűlésükön párttá alakultak, majd 1922. november l.-én magukhoz ragadták az államhatalmat, (1. Marcia su Roma). Ettől kezdve a F. szó a győzelme a fasiszta forradalomból származó új állami és gazdasági rendet s az alapjául szolgáló elméleti elgondolásokat és tanokat jelenti. Az ideológiai megalapozás, amely nagyrészt Mussolini személyes műve, a Sorel-féle francia szindikalizmussal mutat fel rokonvonásokat.
Benito Mussolini
Fasiszta zászló
Elveti a többségi elvet

A F. elveti az új-kori demokrácia többségi elvét, szerinte népjogok a szó szabadelvű értelmében nincsenek s a nemzetnek egyetlen életformája az állam; mindenki és minden az állam-hatalmat szolgálja. A mindenható állam korlátlan jogainak a győzelmes fasiszta forradalom az alapja. A királyság intézménye csak mint puszta szimbólum, mint a múlt és a jelen közötti összekötő kapocs maradt meg. A végrehajtó hatalom összessége a kormányfő (capo del governo) kezében fut össze, akinek személyes hatalma korlátlan, ő irányítja a törvényhozás működését is. A legfőbb állami szerv 1929 óta a húsztagú fasiszta nagytanács, de ez pusztán reprezentáló testület. A parlamentet a fasiszták a hivatásos testületek (korporációk) képviselőinek gyűlésével helyettesítették. Az egész olasz államrend a feketingesek pártján, a fasiszta párton nyugszik, ilyenformán a F. politikailag valójában szervesen kiépített párturalmi rendszer.
Közgazdasági rendszere

A F. közgazdasági rendszere a szindikalista eredetet még szembetűnőbben, mutatja. A mai olasz államrend gazdasági lényegét a korporációs szervezet alkotja, amelyet az 1927. április 21.-én közzétett Carta del Lavoro (munkaalkotmány) rendelt el. A korporációs felépítménynek a szakszervezet, a szindikátus az alapeleme, a szindikátusok föderációvá, ezek pedig konföderációvá egyesülnek, s az építmény csúcsán áll a római korporációs minisztérium. A korporációk révén az állam ellenőrzi a gazdasági életnek minden megnyilvánulását: beleszól a vállalatok ügyeibe, szabályozza a munkabért, ellenőrzi a bankokat, korlátozza a részvénytársaságok jogait. A magántulajdont és magánkezdeményezést a fasiszta állam elvileg nem szüntette meg. A F. gazdasági tekintetben az állami tervgazdaság egyik neme, az étatizmus egyik formája.
Idézetek

“Mindent az államért, semmit az állam ellen!” - írja Mussolini az A fasizmus doktrínája című munkájában. “A fasizmusban az állam az abszolútum, és az egyének és a csoportok képezik a relatívumot” - írja ugyanitt.
Video