Petició a "deviza" és lakáshitelesekért

Tisztelt Fogyasztóvédelmi bizottság Ellenőrző albizottsága!
Tisztelt Lakáspolitikai és építésügyi albizottság!
Tisztelt Lakhatási albizottság!



Több mint 350.000 deviza elszámolású lakáshitelszerződés van ma Magyarországon, több mint egymillió magyar állampolgár közvetlenül érintett. A Hitelfelvevők jelentős része sajnos már nem tudja fizetni a drasztikusan megemelkedett törlesztő részleteket.

Minden parlamenti politikai oldal hangoztatta eddig a különböző viták alkalmával, hogy a pénzintézetek visszaéltek az erőfölényükkel, tisztességtelen volt az eljárásuk, az állami felügyeleti szervek nem rendelkeznek megfelelő hatáskörrel, végrehajtó és kilakoltató vállalkozások gátlástalanul viselkednek. Vannak olyan vélemények is, hogy a törvényesség határán mozognak.

Úgy gondoljuk, addig kell lépniük megválasztott országgyűlési képviselőinknek, amíg emberek százezrei nem kerülnek nincstelenül, véglegesen az utcára.

A több százezres, kilátástalan helyzetben lévő emberek jó üzletnek számítanak az ál-érdekvédelmi szervezeteknek, az új-hitelek „segítőkész” közvetítőinek, a sikeres pert ígérő kapzsi ügyvédek hadának.

Nem engedhető meg, hogy a pénzintézeti kiszolgáltatottság után, kétes csoportoknak legyenek kiszolgáltatva a pénzpiaci válság, a világgazdasági válság, az Euro-válság, az eladósodott országok európai válságának a károsultjai.

Javasoljuk, hogy a három parlamenti albizottság, kiegészülve a PSZÁF, a Bankszövetség Etikai Bizottsága, a Nemzeti Adó és Vámhivatal, a MNB, a Gazdasági Versenyhivatal és az Állampolgári jogok országgyűlési biztosa delegáltjaival folytassanak vizsgálatot a „deviza”hitelezés, a pénzintézetek tevékenység, az árverezések és a kilakoltatások kapcsán.

A vizsgálat legyen teljesen nyilvános, civil szervezeteknek legyen lehetősége betekinteni a folyamatban lévő vizsgálatokba, tehessenek fel kérdéseket, nyújthassanak be bizonyítékokat.

A vizsgálat terjedjen ki az alábbiakra:

1. Vizsgálják meg, hogy milyen jogszabályok szabályozzák a pénzintézetek, a végrehajtók, árverezők, behajtók, működését! Milyen összhangban vannak egymással a jogszabályok, és mennyire felelnek meg a nemzetközi előírásoknak?
Van-e olyan nemzetközi előírás, jogszabály, ami még nem lett átültetve a hazai jogrendbe? Használtak-e olyan marketing elemeket a pénzintézetek, melyeket a már nem használhatnak évek óta az Európai Unió fejlettebb országaiban az ott jól működő Fogyasztóvédelmi szervezetek miatt?
A külföldi tulajdonban lévő bankok, más uniós országban ugyanilyen feltételekkel, szerződési pontokkal, költségelemekkel értékesítették-e a deviza elszámolású hiteleket?

2. Szúrópróba szerűen vizsgáljanak meg 20 kilakoltatással végződött hitelezést!
A vizsgálat terjedjen ki a hitelszerződés előkészítésétől kezdve a kilakoltatásnál közreműködő rendőrség beavatkozásáig minden mozzanatra.
Vizsgálják meg az összes közreműködő vállalkozás tulajdonosi körét, a cég pénzügyi adatait és kezdeményezzenek átfogó adóvizsgálatot, amennyiben valamilyen gyanú merül fel valamelyik szereplő gazdasági hátterét, működését illetően.
Ellenőrizzék, hogy az Ügyféllel aláíratott hitelszerződés tartalmaz-e rejtett költségelemeket, mellékelték-e hozzá az aktuális kamat és járulékos költségtájékoztatást, volt-e írásos kockázatszámítás mellékelve a következő évek bizonytalanságaira vonatkozóan?
Felhívták-e a bankok minden várható, előre látható kockázatra az Ügyfél figyelmét, van-e arra utaló jel, hogy kockázatokat elhallgattak, kisebbítettek? Elég alapos volt-e az Ügyfél hitelképességének vizsgálata?
Válaszolt-e a bank időben és kimerítően az ügyfél kérdéseire, beadványaira? Volt-e az Ügyfélnek lehetősége felhatalmazással bíró banki alkalmazottal tárgyalni, megállapodni? Kapott-e az ügyfél rendszeresen írásos elszámolást a hitelének, tartozásának állásáról?
Amennyiben az Ügyfél állami Hivatalhoz, Hatósághoz fordult, kapott-e időben érdemi választ, tájékoztatást? Ellenőrizzék, hogy hitegették-e, nyugtatták-e az Ügyfelet, miközben a bank már az adósság vagy az ingatlan értékesítését intézte? Volt-e a banknál olyan személyes tárgyalás az Ügyféllel, melyről nem készült írásos feljegyzés?
Rendelkezett-e a bank belső szabályzattal a nem fizető, „becsődölt” Ügyfelek humánus kezelésére?

3. Hivatalból tegyenek feljelentést amennyiben a kilakoltatást erőltető, visszaélésre utaló jelet találnak! Vizsgálják ki, sérül-e a mai gyakorlat alapján bankbiztonság, a banktitok, az ügyfél adatvédelme. Több civil szervezet felhívta már a figyelmet arra, hogy „vállalkozások” bedőlt ingatlanokat árulnak az interneten és a bankfiókokban a piaci ár töredékéért. Ellenőrizzék, hogy az állami Hatóságok kaptak-e ilyen irányú bejelentést, feljelentést és eljártak-e már ezekben az ügyekben.

4. A vizsgálatok összevetésével állapítsák meg, hogy vannak-e joghézagok, van-e jogilag nem szabályozott rész a folyamatokban, ami esetleg további visszaélésre ad lehetőséget.

5. A vizsgálat eredményeinek megfelelően kezdeményezzék a szükséges törvényeket, jogszabályokat! Ezek gondoskodjanak a törvények betartatásáról és ellenőrzéséről is. A törvénysértők esetén kezdeményezzen büntető eljárást, ellenőrizzék, hogy a károsultakat a bankok teljes mértékben, anyagilag és erkölcsileg is kártalanítsák!

6. Vizsgálják meg, hogy a PSZÁF és a GVH jogköre elegendő-e arra, hogy feladatát el tudja látni. Határozzák meg azokat a pontokat, ahol a PSZÁF-nek be lehet és be kell avatkozni a folyamatokba. Amennyiben szükség van a PSZÁF-en kívül más Hatóság, állami fogyasztóvédő Hivatal közreműködésére, határozza meg, melyiknek mi a feladata, mi a hatásköre és felelőssége. Állapítsák meg, hogy az MNB, a PSZÁF a nagy nyilvánosság előtt felhívta-e a „deviza”hitelezés kockázatára a figyelmet? Mikor lett nyilvánvaló, hogy a CHF „menekülő deviza”?

Kérjük, fontolják meg javaslatainkat!

Több ezer-milliárd vagyon sorsáról van szó.

Emberek százezreinek életéről van szó.




2011. július 13.