Az akác legyen hungarikum!

A nálunk több mint 300 éve megjelenő fafaj a 19. században szerzett nagy népszerűséget, mivel a mező- és legelőszerzés következményeként lényegében fátlanná vált vidékek környezeti állapotát főként ezzel a fafajjal lehetett újra élhetőbbé tenni. Amellett, hogy az akác mostoha termőhelyek fásítására is alkalmas, jobb termőhelyeken kiváló haszonnövény, mivel növekedése gyors, faanyaga pedig kültéren is ellenálló, széles körűen használható alapanyag. Ma már ugyan a kisparaszti gazdaságok sem készítenek maguknak szerszámnyelet, amelyre korábban az akác fája volt leginkább használatos, még mindig ez a fafaj elégíti ki leginkább az ilyen gazdaságok igényeit, amelyek oszlopnak, karámfának, feldolgozva karónak és tűzifának használhatják. A faipari technológiák fejlődésének köszönhetően ma már a trópusi faanyag kiváltására is alkalmassá tehető, és bútor- vagy parketta-alapanyagként használható. Az akác fája az egyik legjobb tűzifa, mivel jól hasítható, olajtartalmának köszönhetően akár kevésbé száraz állapotban is jól ég, és a parazsat is jól tartja. Nem véletlen, hogy az ország legtöbb vidékén kifejezetten az akác jelenti „a tűzifát”. A másik, szorosan az akáchoz kötődő fogalom a mézelés, amelynek a legjobb minőségű és a legmagasabb áron eladható mézféleségünket köszönhetjük.

(Forrás: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
Erdészeti Tudományos Intézet)