Miskolci Cementgyár STOP

#142: -  

 Jaj de sötétzöld !

#138: -  

Ha kiemeled nagy fekete betükkel attól még nem lesz igaz. Ugy látszik aktivizálódnak az egy szobába települt csóró kis megélhetési zöldek. Te most elnök vagy, alelnök , esetleg szakértő? 3 hét után hirtelen minden hülye itt futott össze.

#142: -  

Fűtőanyag:Gázzal ment,míg kaptak belőle az ipari fogyasztók. Elsőnek Hejőcsaba állt át. (mérnöki tetterő) Ma már minden hazai cementgyár gázzal indul  ( ez sem egy-két óra ) majd fokozatosan szénpor+gumival folytatja.

Füstgázmosó: A törvény betartása az előírás,nem a füstgázmosó totemoszlop

(Bizonyos veszélyes hulladékégetőkön van,bizonyos veszélyes hulladékokhoz létező technológia)

Amit a cementgyár nem égethet, párolgó fémekkel szennyezett anyagok, stb., stb., arra ugyan minek?

Mészkő: Aztán mi egyesül „azoxigénnel”?

Mészégetésnél, klinkergyártásnál értelmetlen technológiai évjáratról beszélni.

A mészkő az ókorban is széndioxidra és oxidra bomlott, amúgy "fapadosan"...

A cementgyárakat 100 évekre építik. A Hejő Csaba nevű munkavállaló

2009. május 8.-án műszakban szénporrral, gumiabronccsal klinkert

gyártott, a kémény monitoring szerint közepes emissziókkal. Miért

ne tehetné ugyanezt 2018 szeptember 2.-án? Kálmán úr semmit nem

választott, folytatja a termelést. Így tenne a holcim is.

#153: - Re:  

 Ilyen demagóg fapados hozzászólást még sohasem láttam. Így halt ki a neandervölgyi is. Azóta fejlődött a technika és a tudomány! Azóta tudjuk, hogy a mészkőben pl megtalálható a higany is ami, Ön szerint széndioxidra és oxigénre bomlik........... Jó lenne tisztázni, hogy a földörténet alkalmával sohasem egynemű anyagok keletkeznek azok mindíg keverednek, így nem kéne meglepődni a higany  (és más égetés szempontjából kedvezőtlen anyagok) jelenlétén amit sohasem mértek, hiszen nem keresték. Természetresen így nincs is infójuk róla. Attól még nincs igazuk, hogy következetesen állítják az ellentétét.

#154: - Re: Re:  

 Hát persze, királylány! Földtörténet... "Megközelítőleg félezer tonna higany található a kazincbarcikai BorsodChem (BC) Rt. üzemterülete alatt, amit a cég még az 1990-es évek előttről „örökölt”. Emiatt veszélybe kerülhet a Sajó völgye teljes vízellátása – állítja Illés Zoltán, az Országgyűlés szakbizottságának elnöke. A helyi környezetvédelmi felügyelőség szerint higany van, de nincs vészhelyzet.Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke azt állítja, nem lenne meglepő, ha a BC Rt. üzemterülete alatt található higanyszennyezésről kiderülne, hogy egy része már nem fém, hanem vegyület formájában létezik. A higanyt ugyanis a legegyszerűbb baktériumok is képesek „metilezni”, azaz vízoldhatóvá tenni, amelynek révén a legnehezebb fém beszennyezheti a talajvizet. A balatonfűzfői Nitrokémia Rt. telepén is található higanyszennyezés. A fűzfői cég hatéves környezetvédelmi programot állított össze, amelynek végrehajtásában együttműködik a szakhatóságokkal. Miként a Nitrokémia Rt. esetében az állami tulajdonos ÁPV Rt. a ’98-as kormányváltás után gyors kármentesítésbe kezdett, ugyanilyen ütemben ezt a BC Rt.-nek is végre kellene hajtania – mondja a honatya, aki álláspontjáról a barcikai vegyipari céget és a környezetvédelmi tárcát is értesíteni kívánja.A térség környezetvédelmi felügyelősége tud a szennyezésről, de azt nem tartja veszélyesnek a vízkészletre. Ez derül ki mindabból, amit Dankó Gyula, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója válaszolt a Magyar Nemzet érdeklődésére. Egészen pontosan azt állítja, hogy a felügyelet szerint 366 tonnára becsült higany 99 százaléka talajszemcséhez kötött fémhigany. Az élő szervezetek számára fokozott veszélyt jelentő metil-higany (azaz oldott) nem mutatható ki a talajvízben. Így nem veszélyeztetett a Sajó kavicsteraszában tárolt vízkészlet sem.Dankó Gyula elmondta azt is, hogy a felügyelőség figyelőkutakkal méri a koncentrációt, s „az elmúlt öt évben végzett folyamatos vízvizsgálatok alapján megállapítható, hogy a talajvízbe jutott oldott higanyszennyezés nem terjed, koncentrációja nem növekszik”. A felügyelőség igazgatója megjegyezte lapunknak: amennyiben a szennyezés terjedne, ez a víztömeg 135–150 év múlva jutna el a gyárterülethez legközelebb eső ivóvíztermelő telep térségébe.A kazincbarcikai higanyszenynyezés nem új keletű. A rendszerváltás után – éppen Illés Zoltán kezdeményezésére, aki a kilencvenes évek elején a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára volt – az akkori ipari tárca pályázatot írt ki a 19-20 méter mélyen lévő, több száz tonnára becsült nehézfém „eltakarítására”. Arra azonban nem került sor, mert a minisztérium végül nem hirdetett eredményt, így a jelentkező kivitelezők egyike sem kaphatott megbízást." 2001. Sok kicsi kínai lapátolja...

A hulladékégetést követő füstgázmosás során keletkező maradékok problémája Belgium flamand részén a lakosság a települési hulladékot az alábbi frakciók szerint gyűjti: – üveg, – papír, – veszélyes hulladék, – zöldség–gyümölcs–zöldhulladék (ZGYZ), – műanyag palack–fémek–csomagolás–italkarton (MFI), – vegyes hulladék és – nagy volumenű frakció. Ennek köszönhetően 2000-ben a települési hulladék 65,8%-át válogatták szét, újrahasználták, illetve reciklálták. A 6 millió flamand lakosra számolva csak 1 M t települési szilárd hulladékot kellett elégetni, ennek során 250 E t ún. fenékhamu és 40 E t füstgáztisztítási maradék képző- dik (kazánhamu, szállópernye és a füstgázmosó maradéka). Minden fajta hamu és maradék tartalmaz nyomokban vagy igen kis mennyiségben nehézfémet. A fenékhamuhoz képest a füstgáztisztítás maradékaiban viszonylag nagyobb koncentrációban vannak az illékonyabb fémek, mint az ólom és a cink, valamint nyomokban arzén, kadmium, higany és króm. Emiatt ez a maradék nem alkalmazható az építőiparban, ártalmatlanításának egyetlen lehetősége a lerakás, és így lesz ez a jövőben is. A nehézfémek kivonása az égetőmű hamujából nem könnyű művelet. Ólom nemcsak a színesfémfrakcióban fordul elő, hanem a téglában és kerámiában is.

#155: - Re: Re: Re:  

 Min királyfi...... 

Köszönjük az ismertetőt a higanyszennyezésről, mely távolról sem volt részletes. Meséljen azokról a munkásokról akik kapcsolatba kerültek vele és a fogaik mind kihullottak (és ez volt a legkissebb gondjuk). Nagyon nem mindegy, hogy a higanyt hol találod!!! Levegőben vízben a talajban.

Ha nem megy próbálja elképzelni a vizet fagyott folyékony és légnemű állapotában. Ugye mindegyiknek más a tulajdonsága, jellemzője a hő hatására.

Ahhoz, hogy ne legyen vita, győzze meg a kormányt, hogy nincs pl ólóm vagy higany. Táblázatban könnyebben értelmezhető az alábbi linken. Jó olvasgatást és tanulást.

Magyar közlöny 17533. oldal

http://www.kormany.hu/download/8/1b/30000/MK_14_163_29.pdf

2. Cementgyári égetőkemencékben történő hulladék együttégetésre vonatkozó sajátos szabályok

 HCl, a HF, az NOx, az SO2 és a TOC esetében (folyamatos mérés mellett) napi átlagértékként, nehézfémek esetében pedig legalább harmincperces, de legfeljebb nyolcórás, dioxinok és furánok esetében legalább hatórás, de legfeljebb nyolcórás mintavételi időszakban mért átlagértékként értendők.

 HCl , HF,NOx, Cd + Tl , Hg . Sb + As + Pb + Cr + Co + Cu + Mn + Ni + V, Dioxinok és furánok

#155: - Re: Re: Re:  

 A barcikai szennyezésnek mi köze van a Miskolcon elfüstöli kívánt ólomhoz, higanyhoz stb.........???

A higany hatásairól peig pl itt olvashat.

http://antalvali.com/hirek/higany-szervezet-autizmus.html

#160: -  

 Óóóó,Antal Vali.

#159: - Re: Re: Re: Re:  

 A fogpiszka,meg a gerenda is fából van, de más-más mennyiségben keletkezik belőlük

dioxin...

#156: -  

 Ez ugye a környék kommunális hulladékégetőművei számára fontos.

A cementgyár nem éget szemetet.

#162: - Re: Re: Re: Re: Re:  

 Így van fogpiszka, meg a gerenda is fából van. A hulladék (ami állításuk szerint nem szemét) évi 48700 tonnára van tervezve. Tehát ez gerendának definiálható. Köszönjük az egyetértést. Óránkén 6,6 tonna elégetése éjjel nappal napi 24 órában 310 munkanappal.

Látiom elfogytak az érvek a cementgyár részéről.

#164: - Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 az tiszta,magas fűtőértékű, korlátozottan szennyezett ( lásd: füstgázelemzés)

alternatív tüzelőanyag: kokszpótlás,gázpótlás. (Tudom,mennyi nehézfémet ad a Wanhua,

neked meg állampolgári jogod van megtudni. Csakhogy értsd a szálka/gerenda hasonlatot)

#164: - Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Ez kemencénként ,majdani nagy beruházások után 3,3t/h,szemben 150t/h óra

vérvörös, bázikus lávafolyammal. Bakfitty.

#165: -  

 Nincs értelme. (Idézet egy másik posztról: „ Még hangsúlyozta, a napokban közreadnak egy felhívást is, miszerint várják azokat a korábban cementgyárban dolgozókat, akik szívesen megosztanák tapasztalataikat, hogy egykoron hogyan működött a gyár. És azokat is, akik régi fotókkal rendelkeznek a működés idejéről, olyanokkal, amelyeken látszik a háztetőkre, a fákra rakódott többcentis por.”
Aztán mi célból ? A gázálarcos fotótok kevés szorongást okoz? a kútmérgező blog feketefüst képe már nem nyerő? A Misek Ideggondozó-Addiktológiai szakrendelés ajtaját tudnám javasolni a felhívásotok elhelyezésére.Kitűnő reklám lesz a németországi Lurgi- Bischoff-nak; "Ilyen volt-ilyen lett". Jó gyerek…ennyi ésszel Passzátszél Berni is lehetnél.")

#167: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Gáz meg nem keletkezik egy deka sem, így elég a zsákos szűrő. Összegezve kb 153,3 tonna/óra (nem beszélve az egyéb fűtőanyagról) felfűtött anyaghoz tartozik némi gázképződés ami nem épül be sehova. A zsákszűrő erre nem célszerű, mert olyan mint papírzacskóban vizet merni. 

Így ez mind megy a környezetbe, mint "vízpára" ahogyan azt korábban már ecsetelték. És lássanak csodát a szmoghoz a savasesőhöz a légzőszervi megbetegedéseknek a cementgyárnak semmi köze. Ez a jóhírnév megsértése. Felháborító és igazságtalan a füstgázmosó említése is, mert mekkora munka összekapalopzni a pénzt 12 MrFt-ot az induláshoz. Ez a koszos Miskolc nem érdemel több tiszta levegőt pláne a füstgázmosót, mi vagyunk mi egy krőzus? Akkor inkább elfogadtam volna a Holcim 15-60 MrFt-os ajánlatát (ki tudja hogy mennyit).

#169: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 "Megy a környezetbe, mint "vízpára" . És nem csoda! A szmoghoz a savasesőhöz

a légzőszervi megbetegedéseknek a cementgyárnak semmi (= vajmi kevés) köze."

Tényszerűen igaz!

Fiatal egyetemisták szívesen segítenek. Ott voltak a közmeghallgatáson.

Anyagmérnöki MSc:

Az MSc (Master of Science) további két év tanulással megszerezhető fokozat, ugyancsak eurokonform, az adott szakterület mélyebb, inkább elméleti jellegű ismeretét jelenti. a karon kialakított MSc-képzés ugyancsak szakirányos rend­szerben folyik. az MSc-képzésre a műszaki-természettudományos alapképzés­ben (BSc, egyetemi, főiskolai) szerzett oklevél birtokában lehet jelentkezni. Szakirányok: Szilikátmérnöki, Polimermérnöki, Vegyipai technológiai, Energetikai Kiegészítő szakirányok: anyagvizsgálati és nanotechnológiai, Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási, Minőségirányítási, valamint archeometallurgiai.

#169: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 3,3t/h csak a gáz/szén pótlás. A főtüzelés cirka 10ezer köbméter/óra gáz

vagy 10-12 tonna/óra szénpor. Amitől majd felhevül az a 150 t/h "mészkőliszt".

Bízza szakemberekre, a technológiát. Az eredményt megmutatja Önnek a "monitoring".

#170: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Jól kimosta valaki az Ön agyát. Nézzen utána mi okozza a szmogot és ebből mit kapunk a cementgyártól.

#170: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Ez akkora hazugság mint ahogyan Hitler azt állította, hogy nem lesz háború.

#171: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Ha olyan szakemberre kell bízni akinek nem megy a matek akkor nagyon nagy gond van. A 48700 tonna hulladékot nem vette figyelembe.

#172: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Melyik típusú szmogról beszél? Azon belül melyik változatról?

Mennyi is volt az ipartalan Miskolcon az utóbbi 5 évben?

Beszélhetünk a HCM okozta emissziókról, de Ön sem hazai, sem az európai

cementgyárak XXI. századi technológiáját nem ismeri, így nehéz lesz.

Olyan toposz ez is,mint a dioxin.  Kistokaji lakosként én imádom a dioxint,

de a hejőcsabaiak vigyáznak rá, hogy ne kerüljön a kemencébe

jelentős mennyiségű klórozott szervesanyag.

E nélkül meg bajos előállítani. Kevés anyaghoz gázmosót sem vettek.

A lerakóba sem szállítanak. Az a kevés,ami a kéményükön kijön két külön történet.

Az egyik rész a levegőben mindig jelenlevő por- koromszemcsékhez kötődik

 és a por finomsága szerint néhányszor 10 kilométeren belül aláhullik.

Nem, nem Kistokajba, attól messzebb valami káposztaföldre.

Csakhogy aranykorona ide,aranykorona oda a növényi táplálékban

alig van zsírtartalom (2,7%)  100 gramm –ban  csak 0,086 pikogramm

 dioxin kevés az élvezethez.  Pechemre A HCM kéményén kiáramló

dioxin egy kisebb része gázfázisban marad.

Több száz vagy ezer km-re is eljuthat.

Közben működik a fotokémiai lebomlási folyamat.

A lényeg; nekem nem jut belőle.

Így kénytelen vagyok a helyi kisboltban bevásárlást eszközölni.

Ahol is: Marhahús 13% zsírtart.   0,97 pg dioxin/100gramm

Virsli 28% zsírtart. 0,51pg, 

sajt   22% zsírtart. 0,47pg.