HÍVATLANUL TILTAKOZUNK

Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Ez a(z) HÍVATLANUL TILTAKOZUNK petíció automatikusan generált fórumtémája

Gica

#51

2013-09-14 19:44

Felháborító az oktatáspolitika!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Gica

#52

2013-09-14 19:55

38 éve tanítok. Minden évben csiszoltam a használt módszereket, hogy minél hatékonyabb legyen. Vannak jól bevált standardek, amik működtek az évek során. Mindíg arra voltam büszke, hogy rugalmasan tudtam kezelni a vázlatomat, tanmenetemet osztályösszetételtől függően. Mégis elvégeztük a tananyagot. Rettegni kell, mint az 50-es években, mert elmaradtunk a papírformától? Ki jön ellenőrizni? Sajnos feledhetetlen élményem volt, amikor beállított- se szó, se beszéd- a tanfelügyelő. Nem szeretném újra élni!!!!!!!!!!!!!
bubu

#53

2013-09-15 01:48

nem a feny van az alagut vegen, hanem a katasztrofa
Fensterbrett

#54

2013-09-15 19:57

Sunyi...sunyi pedagógusok!
Lapítanak a Psz órakedvezményesek(az egyetlen órakedvezmény ami megmaradt)
Lapít a 158 ezer .. még egy petíciót sem ír alá még névtelenül sem!
A legtöbbjük kedvencei között a tetkó/a lakásberendezés/stb..face oldala,semmi politikai oldal,még azt sem merik felvállalni,hogy netalán a DK-val vagy a Jobbikkal szimpatizálnak.

Egy hét alatt lett azért majd'2 ezer bevállalós(épp annyi,ahányan a június 2-i PDSZ tüntire elmentünk)
Mindig.. minden facebook oldalon ugyanazok a fazonok hónapok óta :-(

Remélem 2 ezer fecske már képes nyarat csinálni!

annn

#55 Re:

2013-09-16 10:40

#8: -

meg egy kokit...de a jó ovi az jó volna, csak mint a fehér holló ... ha meg diszkriminatív, akkor sebet vág jó korán, 

ne az óvoda mosdasson, anyu is tud... ha van vize, ha telik  ruhácskára , meg ennivalóra.. azt kéne valahogy megoldani, havi egy főre eső 5000-ből még tiszta se lehetsz !!!!

annn

#56 meg a szociálpolitika...

2013-09-16 10:41

annn

#57

2013-09-16 10:41

mega... minden...
annn

#58 Re:

2013-09-16 10:42

#54: Fensterbrett -

nem kéne, hogy legyünk?

nyíriandrás
Vendég

#59

2013-09-16 13:18

A rendőri felügyelet alá helyezés betetőzése egy hosszú folyamatnak. Előbb katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították a szférát, hogy megindokolják egy rendkívüli állapot bevezetését: a pénzügyi restrikciót és a szakmaiság legyalulását. Ehhez kellettek további hamis vádak, népítélet jellegű kommunikációs rágalmak a legmagasabb helyről. Gyakorlatilag a vádlottak padjára ültették a szakmát. Úgy fest a kívülállók előtt, hogy a pedagógia csak rendfenntartó erők segítségével tudja normálisan tenni a dolgát. Priuszos lett. Végül is kifinomultan alázzák meg a szakmánkat azzal, hogy állandó mentegetőzésre kényszerítve hosszú időre bekussolásra ítélik.

Ezt a hozzászólást a szerzője eltávolította (Részletek)

2013-09-16 21:59


szasa

#61 Re: Óvoda 3 éves kortól

2013-09-18 05:37

#8: -

Nem a lehetőség ellen tiltakozunk, hanem a kötelezettség ellen.

gyémántvirág

#62 szégyen

2013-09-18 15:48

A Pető Intézet ügyének - nagyon helyesen- már több mint 30.000 aláírója van, röpke 2 nap alatt. Szégyen (közöny? gyávaság? érdektelenség?), hogy ennek a petíciónak még most is csak 2145 aláírója, holott névtelenül is meg lehet tenni.

Ezt a hozzászólást a szerzője eltávolította (Részletek)

2013-09-18 15:52


gyémántvirág

#64 szürkemarha

2013-09-18 15:53

Újabb bizonyíték arra, hogy a pedagógusok között (magam is az vagyok), kevés az igazi egyéniség, az autonómiájáért bátran küzdő szellem. Inkább tereléshez szokott fajta. Milyen is? Talán szürkemarha. :(

mint fán a kéreg

#65 40,42,43

2013-09-18 20:12

A 40, 42, 43-as hozzászólások nagyon tetszettek!
Emberek, vészhelyzet van! Akárhányan írták alá, akárhányan nem, ne ítélkezzetek!
Terjesszétek a petíciót! Akkor is tiltakozni kell, ha nem látszik értelme pillanatnyilag!
Ne mások minősítésével legyetek elfoglalva, hanem azzal, amit ti jónak láttok!
Vendég

#66 Re: A JÖVŐ GENERÁCIÓJA EGYESÜLET NEM TÁMOGATJA ÉS VÁLLALHATATLANNAK TARTJA EZT A PETÍCIÓT!!!!!

2013-09-20 08:27


Vendég

#67 kekeckedés

2013-09-22 11:30

Tudom, hogy a lényeghez nincs köze, de azért jelzésértékű, amiről írok most pár szót.
Az elmúlt években már elég sok petíciót aláírtam ezen az oldalon, és kb. a harmadiknál már észrevettem, hogy a szoftver rossz, felcseréli a vezeték és a keresztnevet. Tehát én már mindig fordítva írom be, hogy normálisan látszódjon a nevem. Ezt már több helyen leírtam, sőt azt is, hogy a név szerkeszthető (!), tehát utólag is kijavíthatja, aki akarja. Ehhez képest látjuk, hogy kb. minden 30. név olvasható helyesen. Ez nagyjából jól tükrözi az aláírók számítógépes készségeinek fejlettségét... na mindegy. Úgyis fölöslegesen füstölgök most is.
**deCoverley

#68 Részlet egy képzeletbeli szülői értekezlet jegyzőkönyvéből

2013-09-30 11:47

Ötödikes szülői értekezlet, 2013. szeptember

Kedves Szülők !
Kormányunk célul tűzte ki az oktatás színvonalának javítását. És mi mutatja legközvetlenebb módon az oktatás színvonalát? Igen, az érdemjegy! Ezentúl magasabb érdemjegyeket fogunk adni: az eddigi egyes, kettes jegyek helyett is hármasokat. Sajnos ennél följebb most nem tudunk menni, a hármas fölött nem lehet jobb osztályzatot adni. Nem tudjuk elfogadni sem a kiváló dolgozatokat, sem a briliáns feleleteket, nem lesznek csillagos ötösök, hiába nyeri meg a gyerek a fővárosi tantárgyi versenyt…
Ne zúgolódjanak, hiszen kormányunk e rendeletével elérjük, hogy országosan magasabb lesz a tanulmányi átlag. Ez az átlag egyelőre csak hármas lesz, de a mostani gazdasági helyzetben csak ennyire telik. Sajnos, akik eddig négyesek voltak, esetleg kitűnők, ott előfordulhat… de hangsúlyozom, hogy ezek csupán ritka egyedi esetek… előfordulhat, hogy csökkenni fog a gyerek tanulmányi átlaga. Természetesen mód lesz arra, hogy egy külön minősítő vizsgán ezt az érdemjegyet javítani lehessen. Ez a vizsga egy bizottság előtt lesz, ennek összetétele még nem ismert. A legkorábbi vizsgákat várhatóan három éven belül megtartják, tehát még a nyolcadik befejezése előtt lesz mód a javításra. Sajnos a mostani hetedikesekre és nyolcadikosokra ez a minősítő vizsga már nem vonatkozik… Addig is kérem az eddig kitűnő tanulmányi eredménnyel rendelkező gyerekek szüleit, hogy segítsenek a tanuló portfóliójának összeállításában: írják bele az eddigi kiváló dolgozatokat, tanulmányi versenyeket, szakköröket és a kulturális bemutatókon való szerepléseket is… Bár még nem tudjuk pontosan, hogy milyen szempontok szerint történik majd a portfóliók kiértékelése…
Kérem, egy picit csendesebben legyenek! Természetesen a sportversenyeken elért eredmények kivételek, itt az aranyérmek számát is tudjuk növelni, persze csak a focinál… A négyes és az ötös érdemjegyeket várhatóan 2020-tól folyamatosan be tudjuk vezetni. Ez azért is biztos, mert a cél szerepel az iskolánk honlapján is.
Egyúttal kérem, hogy a mellékelt jelenléti névsort mindenki írja alá, mint gondviselő. Ezzel Önök tudomásul veszik, hogy a gyerek (a törvény erejénél fogva) tagja lett a Nemzeti Tanulók Karának és ezzel elfogadták a Kar tagjaira vonatkozó etikai kódexét is. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy a Karból történő kizárás esetén további tanulmányok folytatására magyarországi iskolában már nem lesz mód. Bár ez még így nincs leírva, hiszen a Nemzeti Tanulók Karának jelenleg még nincs alapszabályzata, az csak jövő tavasszal készítik el.
Azt kérdezik, hogy ez mi, hogy ez egy vicc, meg ilyesmi…
Természetesen vicc, illetve egy hasonlat szeretne lenni:
Jelenleg a tanároknál így néz ki a minőségpolitika a valóságban, ezt jelenti a 34%-os tanári béremelés.

Tisztelettel és üdvözlettel:
**deCoverley
jegyzőkönyv hitelesítő
Panda

#69 Re: Re: A JÖVŐ GENERÁCIÓJA EGYESÜLET NEM TÁMOGATJA ÉS VÁLLALHATATLANNAK TARTJA EZT A PETÍCIÓT!!!!!

2013-10-02 14:10

#66: Vendég - Re: A JÖVŐ GENERÁCIÓJA EGYESÜLET NEM TÁMOGATJA ÉS VÁLLALHATATLANNAK TARTJA EZT A PETÍCIÓT!!!!!

Lehet, hogy ennek az embernek az agya amputált de pécsi lakosként már régóta ismerem. Minden lében kanál ember aki mindig hozzá csapódik az aktuális politikai vezetéshez.

Amikről itt regél megmosolyogtató, de ha tudná, hogy már évekkel ezelőtt is azért kardoskodott, legyen egész napos iskola, mindennapos testnevelés illetve, hogy munkaszolgálathoz kössék az érettségit nem nevetne!
Mert ezek mind megvalósultak. A gyerekek azért vannak a bögyében, mert ahol lakik sok a gyerek és ott játszanak a háza előtt! Jelenleg a kormány, pont az ilyen szélsőségekre nyitott a sok kormányközeli cég meg jó pénzeket lát az egészben, mert megvalósításuk (tornatermek építése, beruházások fenntartása a közmunkának, laktanyák építése) mind mind jó üzlet lenne a számukra.
Eképp gondolkozzon mikor valakit amputált aggyal emleget- mert most az ilyeneké a jövő!


Vendég

#70

2013-10-03 11:12

x
x

#71 x

2013-10-03 11:12

x
kréta

#72 Nyílt levél

2013-10-04 18:22

…ALATTVALÓK LETTÜNK…
MI NEM ALATTVALÓKAT AKARUNK NEVELNI!
- PEDAGÓGUSOK NYÍLT LEVELE -

Nyílt levél a döntéshozókhoz és a magyar társadalomhoz arról, hogyan éljük meg mi, pedagógusok az oktatásban napjainkra kialakult állapotokat

A magyar kultúrában nem dicsérünk gyakran. Mégis, megdöbbentő tapasztalat, hogy miközben az oktatásirányítók arról beszélnek, hogy növelni kell a pedagógusok megbecsültségét, folyamatosan elmarasztalnak bennünket. Kiderült, hogy nem dolgozunk rendesen. Nem tanítunk, nem nevelünk. Csak gyermekőrzést végzünk. De majd jön a köznevelési törvény, a pedagógus életpályamodell, és minden nagyon jó lesz, ígérték. És eljött mindkettő. Igaz, a pedagógustársadalom kirekesztésével, követhetetlen előkészítéssel, kaotikus bevezetéssel. Ahogy az elmúlt években, most is minden képlékeny, bizonytalan, állandóan változó. És az oktatásban dolgozók közül egyre többen vagyunk szomorúak, megalázottak, reményvesztettek, dühösek és még mindenfélék, de elégedettek, bizakodóak, hálásak, egyre kevesebben.

A pedagógus életpályamodell az oktatást (újabb nevén a köznevelést) irányító vezetőink szerint minőségpárti, hiszen korlátozza a túlmunkát. A korábbinál kiszámíthatóbb, igazságosabb bérrendszert teremt, hiszen honorálja az egyéni érdemeket, növeli a motivációt. S mindez együtt emeli a tanári pálya presztízsét.

Ha ez így lenne, legalább egy okunk volna örülni a végre perspektívát nyújtó változásnak. A modell azonban jelenlegi formájában és bevezetésének előkészítetlensége folytán éppen ellenkező hatást vált ki, mint amit kijelent. Egyszerre demotivál és demoralizál.

Demotivál és demoralizál, mert az „egyéni érdemek honorálása” helyett a pedagógus életpályamodell nem megbecsül, hanem büntet. Eltörli például a minőségi munkával, többletfeladatok ellátásával kiérdemelt címeket, címpótlékokat. Sokszor azokat csapja arcul, akik idősebb, nagy tapasztalattal rendelkező, az intézményt a vállukon vivő pedagógusok. A „Pedagógus I.” kategóriába való terelésük valójában visszaminősítés. Semmisnek nyilvánítja a sok tanulással, munkával, saját szabadidőben, akkreditált egyetemi képzéseken megszerzett, egyetemi tanúsítványt adó pedagógus szakvizsgát, a másod- és harmad-diplomát, a megszerzett doktori fokozatot, az eddig végzett szakértői és fejlesztő munkát. Lenulláz minden eddigi eredményt, életutat. Ezzel azt üzeni, hogy amit eddig csináltunk, az értéktelen, kidobható, felejthető rossz volt, és majd ők eldöntik, hogy mi a jó. Különösen méltánytalan a „Pedagógus I”- be sorolás azokkal szemben, akik pályájuk utolsó harmadában járnak. Ők tanítanak legrégebben. Nekik már nincs idejük, sokszor energiájuk sem az öncélú újrabizonyításhoz. Mióta a pályán vannak, különböző kormányok alatt már többször meg kellett tenniük ezt. Mivel félő, hogy idő, energia, lehetőség híján kimaradnak a minősítő eljárásból, nyugdíjuk is méltatlanul alacsony lesz. Számukra nagyon megalázó ez a pályájuk végére kialakult helyzet. A megbecsülés hiánya itt hatványozottan fájó és egyszersmind érthetetlen, miként a megalázó eljárással a munka és a nyugdíj között választásra kényszerített tanártársaink esetében is.

De az is büntetés, amikor az egyetemi végzettséggel rendelkező, általános iskolában tanító kollégákat minősítik vissza, hiszen ők a főiskolai végzettségnek megfelelő bért kapnak. (Miután egyébként hosszú évek alatt formálódott ki az egységes tanárképzés koncepciója, ami most szintén kimúlni látszik.) Miért nem érdem a magasabb szintű tudás, a magasabb szakmai végzettség?

És még nem szóltunk akkor a nem pedagógus munkakörben dolgozókról: rendszergazdákról, szociális munkásokról, gazdasági és technikai dolgozókról, portásokról, takarítókról és konyhai személyzetről. Ők kívül maradtak mindenféle bérfejlesztésen, sokuknak még a munkáltatója is kétségessé vált.

Az életpályamodell fokozataiba való besorolás visszásságai önmagukban is felháborítóak. De az a béremelésünk körüli huzavona is. A bértáblázatok a külső szemlélő számára látványosak. De a jelenlegi megvalósulás sokunknál nem jövedelemnövekedést, hanem jövedelemcsökkenést jelent. Jó esetben egy-két ezer forintos emelkedést, miközben a jelentős pedagógus béremelésről szóló hírek ellenünk hangolják a közvéleményt, a társadalom más, szintén kiszolgáltatott csoportjait.

A túlórák eltörlése, beemelése a 32 óra kötelező intézményi benntartózkodás keretébe szintén elégedetlenséget váltott ki. Ezzel egy időben különböző adminisztrációs szabálytalanságokról, horribilis tanári fizetésekről, csalásokról szóltak az irányítóink által kommunikált hírek. A szembeállítás ismét megkérdőjelezte becsületességünket, rontotta hitelünket. Ha ugyanis a túlórák kifizetésénél korábban előfordultak eseti szabálytalanságok, akkor csak annyi lett volna a teendő, hogy a törvényesség erejénél fogva ezeket megszüntetik, a törvénysértőket pedig megbüntetik.

De mi, a többség, nem vagyunk csalók!

Nem tartjuk a markunkat telhetetlenül, és nem rendelünk a süllyedő hajón konyakot! Sőt! Számtalan esetben mi fizetünk azért, hogy a munkánkat jól végezhessük. Mi vásárolunk eszközöket, mi tartjuk saját telefonon a kapcsolatot a szülőkkel, kollégákkal. Mi fénymásolunk és nyomtatunk otthon, ha kell. Mi szervezzük az osztálykirándulásokat hétvégékre, hogy tanártársaink ne veszítsenek szakórát, és a kiesett óráik miatt pénzt. Igaz, a tanári kíséretért az iskola nem tud fizetni, nincs rá fedezet.

És nem vagyunk naplopók sem.

Aki közelről ismeri a közoktatás világát, az tudja, hogy a pedagógusok nem annyit dolgoznak, amennyi a „kötelező óraszámuk”. Az órákra való felkészülés, javítás, adminisztráció, a szaktárgyi és pedagógiai önképzés, a versenyekre való felkészítés, a tanulási gondokkal küzdők segítése, a kulturális és sport programok megszervezése, az azokra való kísérés, a pályázatok írása vagy a kirándulások a 40 órás munkahétbe eddig sem fértek bele. De megtettük, mert a tanári önbecsülésünk, hivatástudatunk, a gondjainkra bízott gyerekek érdeke ezt diktálta. Eddig sem csak gyermekmegőrzéssel foglalkoztunk, ahogyan néhányszor oktatáspolitikusaink a fejünkre olvasták.

Oktatásunk eddig sem nélkülözte az értékközvetítést, az értékekre nevelést. Az értékek sokszínűségét hangsúlyozta, ami nem egyenlő az érték-viszonylagossággal, amivel mostanában megbélyegző szándékkal összemossák. A pedagógiai programok tartalmazták az intézmények oktatással-neveléssel kapcsolatos céljait, hitvallását, tevékenységtervét. A programok, tantervek, intézmények egyébként a tanulás szabadságára épülő társadalmi környezetekben sokfélék, ahogy az oda járó diákok is. Ezeknek az elveknek a jelenlegi oktatáspolitikai szabályozás ellene hat, ahogy más vonatkozásokban, itt is szembe megy a szakmaiság és korszerűség kívánalmaival.

Nem igaz az sem, hogy a 40 óra munkaidőben eddig azt tettünk, amit akartunk, amit a kedvünk tartott. Egy pár éve készült országos felmérés szerint egy tanár hetente átlag 51 órát tölt a munkájával kapcsolatos különféle tevékenységgel. Tehát jóval többet 40-nél. Igaz, ennek egy részét saját időbeosztás szerint. Mivel a pedagógusok nagy része gyermekeit is nevelő, családját ellátó nő, ez a részben kötetlen munkaidő közvetve a család érdekeit is szolgálta. Most valódi bérkompenzáció nélkül jelentősen növelték terheinket azzal, hogy a 40-ből 32 órát kötelező az intézményünkben tartózkodni. Ebből 26-ban tanórát, szakkört, felzárkóztatást, tehetséggondozást és egyéb rendszeresen végzett oktató-nevelő munkát, további 6-ban mindenféle egyéb munkát vagyunk kötelesek végezni, s mindezt külön is adminisztrálni. Ez bizony a kötelező órák drasztikus emelése, és az óraterhelés törvényellenes növelése. Bizony, a 24-26 órára készülni kell. Vajon mikor? Hol? Az intézményekben nincsenek meg a tanórán kívüli munkavégzés alapvető feltételei. Zsúfoltak a tanári szobák, sorban állunk a számítógépeknél, sokuknak nincs saját laptopja az iskolában történő munkavégzéshez. Többségünk viszont saját kézikönyvtárral rendelkeznek odahaza. Ott minden, amit használni szoktunk, kézre is áll, nem úgy, mint az iskolai könyvtárban, ahol egyébként is gyakran órákat kell tartani a teremhiány miatt.

Nemcsak a jövedelmi viszonyaink nem fognak érezhetően javulni a pedagógus életpályamodell bevezetésével. Tekintélyünk, társadalmi megbecsültségünk sem fog nőni ilyen körülmények között.

Miért is nem? Az oktatási kormányzat kommunikációja, az új törvények, jogszabályok azt sugallják, azt éreztetik, hogy nem bíznak sem bennünk, tanárokban, sem a szülőkben és a gyerekekben. Méltatlanok vagyunk a bizalomra. Kiskorúak, ahogy az egész társadalom, akiknek meg kell mutatni az egyetlen helyes utat, s akiket büntetéssel az úton is kell tartani. Márpedig a bizalom tanár és diák, tanár és tanár, tanár és szülő, tanár és vezető, iskola és társadalom között nélkülözhetetlen, hiszen a felelős, felnőtt, állampolgári lét alapja.

Az egyentanterv, az egyenszabályok, az egyenfizetés, a tervbe vett egyentankönyvek felszámolják a pedagógus szakmai önállóságát és szabadságát. Szinte percről percre való elszámoltatásunk egyértelművé teszi, minket nem partnernek tekintenek egy közös nagy feladatban. Csak arra vagyunk jók, hogy szó nélkül tegyük, amit valódi egyeztetések nélkül feletteseink előírnak, parancsolnak. Az iskola világával szembeni korszerűtlen, nem a jelen kihívásaihoz igazodó, inkább múltba révedő, teljesíthetetlen elvárások újabb elemét jelentik annak a rendszernek, amelyben bármikor bármelyikünkről állítható, hogy rosszul végzi a munkáját.

Úgy érezzük, alattvalók lettünk. Csak lopva, titokban, szabályt szegve lehetünk szabadon gondolkodó és cselekvő, kreatív tanárok. Az új rend félelmet szül, állandó szankciókkal riogat, bizalmatlanságot és bizonytalanságot kelt, kiszolgáltatottá tesz. Mindez pedig teljesítmény- és személyiségromboló diáknál és tanárnál egyaránt.

Új kinevezési/átsorolási dokumentumunk átvételekor tájékoztat bennünket a KLIK arról is, hogy állami-önkormányzati alkalmazásban levő tanárként automatikusan a Nemzeti Pedagógus Kar tagjaivá váltunk. Jogilag és erkölcsileg is aggályosnak, észérvekkel megmagyarázhatatlannak tartjuk, hogy a törvény erejénél fogva tagjai lettünk egy olyan szervezetnek, amely a gyakorlatban még hónapokig nem is létezik, amelynek alapszabályait, működési rendjét most kezdi kidolgozni egy erre megbízott csoport. A pedagógus kar egyébként önmagában vállalható szakmai testület lenne. Átlátható, világos szervezeti és működési szabályzattal, szabad döntésen alapuló belépéssel. Az azonban mély meggyőződésünk, hogy nem lehet az alulról szerveződő szakszervezeteket kiváltó érdekképviseleti szervezet. De nem lehet a pedagógustársadalom egyetlen civil-szakmai szerveződése sem. Nem lehet eszköze a tanárok megregulázásának, véleménynyilvánítási szabadságuk elfojtásának. Nem kínálhat utakat és eljárásrendeket a büntetéshez, megszégyenítéshez, megfélemlítéshez, megalázáshoz, megtorláshoz.

És legfőképpen: amennyiben szakmai és érdekvédelmi feladatokat kíván ellátni, hogyan várhatja el bárki, hogy e majdani testület által deklarált szabályoknak és értékeknek az ezeket látatlanban aláíró pedagógusok megfeleljenek? Ha meg érdekvédelmi szervezet, hogyan lehetséges, hogy működése megkezdése előtt jó félévvel, máris a lehetséges elbocsátás fenyegető rémét vetíti azokra, akik joggal tesznek fel kérdéseket e leendő szervezettel kapcsolatosan, vagy nem írnak alá bianco-csekket.

Sorolhatnánk hosszasan a problémákat, melyek a tanárok, diákok, szülők mindennapjait keserítik meg, pedig nem kellene így lennie. Nem folytatjuk a sort. De megkérdezzük. Miért hagytuk, miért hagyjuk, hogy így legyen?

Egy határhoz érkeztünk, és ezt a Rubicont sokan nem akarjuk átlépni. Szolgatanár csak szolgadiákot oktathat és nevelhet, szolgaiskolában és szolgatársadalomban. Mi nem alattvalókat akarunk nevelni. Hanem szabad polgárokat, felelős, kritikusan gondolkodó fiatal felnőtteket. A társadalom, a szülők, a diákok és egymás partnerei szeretnénk lenni ebben a nagy vállalásunkban. Partnerek az együttműködésben, a megbecsülésben, az egymás iránti bizalom felépítésében.

Pécs, 2013. október 2.

Bosnyákné Szűcs Erzsébet, Fekete Zsófia, Pethőné Nagy Csilla, Rózsahegyi Ágnes, Zsombori Barbara

Vendég

#73

2013-10-04 21:53

Elszomorító, és kétségbeejtő az aláírások mennyisége. Tudtam, annyira tudtam, hogy leköröznek minket az állatvédők! Félreértés ne essék, imádom az állatokat, de a hivatásunk, a gyerekek, a munkakörülményeink nem fontosak?
Őszintén elkeseredett állapotban vagyok.
Yorbi

#74 Re:

2013-10-05 21:14

#8: -

Igen, ez rendben van, ezt elfogadom. De a gyerekem márpedig mégsem fog óvodába járni! Sem hároméves kortól, sem később... Főleg nem kötelezően. Miért is? Mert abba az óvodába nem fog járni (s sajnos most már csak ilyen van...), amivé ez a szemét kormány tette az oktatási intézményeket!!!! orbáni óvodába/iskolába nem fog járni!!!! Keresünk egy olyan országot, ahol szabad gondolkodású, egészséges felnőtt lehet belőle... Szépen magyarul beszélni, helyesen írni, a dicső és szomorú történelmünket, a gyönyörű verseket, a csodálatos magyar irodalmat majd megtanulja - tőlem. Ezért fogunk elmenni az országból!!!! Ami itt ma folyik egy frankensteini rémálom:-(((( És nem akar végetérni... A szívem is megszakad... de keresünk másik hazát magunknak, mert itt nem lehet élni...


Vendég

#75

2013-10-05 21:53

Balog Zoltán alkalmatlan a miniszteri posztra,
Hofmann Rózsa pedig az államtitkári szerepre.
Ez a két polgártársunk nemcsak jelenlegi tisztviselői szerepében szerepel szégyenletesen, hanem eredeti hivatásukhoz is méltatlan, gyalázatos módon tevékenykedik - egykori lelkész. és egykori tanár. Excommunicatio legyen a büntetésük!Ez nem a mi hatáskörünk, mi csak leváltjuk a kormányt, amelynek ilyen farizeus és inkompetens tagjai lehetnek. Vox humana - vox populis.

Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Facebook