Össznépi bizalmatlansági indítvány az Orbán kormány ellen

Olaj ügyek, Orbán 500 milliárdos vagyona.

Pécsi Kálmán:Gergényi hasonmása (Magyar Világ,2006. máj.19.)
Avagy végrehajtási jog Kubicsek ingatlanán

Gergényi Péter budapesti rendőr-főkapitány személyiségét vizsgálva a külső szemlélődőnek az a benyomása támadhat, hogy Gergényi Pétert, valamikor a késői Kádár-korszakban
, donorként használták fel a tipikus, rendszerhű rendőri vezető személyének klónozására. Mint közismert, a klónozás egy olyan eljárás, amikor a donor sejtjeiből mintát vesznek, és a minta felhasználásával, a donorral egyező tulajdonságú hasonmásokat fejlesztenek ki, mesterséges úton. Miközben a magyar rendőrség bővelkedik a fiatalabb nemzedékekhez tartozó tehetséges, magasan képzett szakemberekkel, majd minden megyei kapitányságon találhatunk Gergényi Péter típusú, a Kádár-renzsimből hátramaradt őskövületet. Emlékezzünk Pintér Sándorra, az ORFK egykori vezetőjére, aki a FIDESZ 1998-as hatalomra jutása után a belügyminiszterségig vitte. Ide tartozik dr. Kubicsek András kecskeméti városi rendőr-kapitány, Orbán Péter, az ORFK volt parancsnoka, jelenlegi Vas Megyei rendőr-főkapitány, Horváth György, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi vezetője, Kiss Ernő, a Budapest XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője, Tóth Molnár István, a Nemzeti Nyomozó Iroda Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője. A nyugdíj korhatárhoz közeli, vagy azt valamivel meghaladott rendőri vezetők életpályája szinte szó szerint megegyezik. Mondhatni, gyerekfejjel, 17-18 évesen, szakmunkás bizonyítvánnyal kerültek a rendőrség kötelékébe, ahol a legalacsonyabb fokozatról emelkedtek lassan felfelé, miközben a káderképzési tervnek megfelelően végezték el a különböző rendőri tanfolyamokat, majd a rendőr-tiszti főiskolát. Mindegyik életpályájában közös, hogy valamennyien jogi diplomát is "lőttek" maguknak a "céllövöldében". A jogi diploma megszerzésében csak Gergényi Péter budapesti rendőr-főkapitány tekinthető kivételnek, akinek még érettségi bizonyítványt sem sikerült szereznie, így a rendőrtiszti főiskolán is csak egyéni felmentésekkel sikerült diplomát szereznie. Érdemes a részletekre figyelnünk. Az internetes tudósítások nem arról számolnak be, hogy Gergényi Péter elvégezte a főiskolát, hanem arról, hogy diplomát szerzett. A kettő között van egy árnyalatnyi különbség. A szakmai karrier tekintetében csak Tóth Molnár István, a Nemzeti Nyomozó Iroda Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője marad ki a sorból. A szegedi kollégák azt beszélik, Tóth Molnár István már 17 éves kora óta rendőrként tevékenykedett. A rendőri pályafutása alatt megszerezte ugyan a jogi diplomát, mégsem vitte túl sokra. Amikor a rendőrség kötelékében szolgált, környezete nem nagyon kedvelte. A helyi viszonyokat ismerők arról számoltak be, amikor a létrehozták az APEH bűnügyi igazgatóságait és Tóth Molnár István átkerült az APEH kötelékébe, volt rendőrségi környezete megkönnyebbülten sóhajtott fel, hogy megszabadulhatott a kellemetlen Tóth Molnár Istvántól. Aztán, amikor megszüntették az APEH bűnügyi igazgatóságait és létrehozták a Nemzeti Nyomozó Irodát, annak regionális igazgatóságaival, Tóth Molnár Istvánt áthelyezték a Nemzeti Nyomozó Iroda Dél-alföldi Regionális Igazgatóságához. Ekkor a volt APEH-es munkatársai örültek, hogy megszabadulhattak tőle. Az alkoholizmus valamennyi őskövületre jellemző.
Túl vagyunk a választásokon. "Az új parlamentben 190 képviselője lesz a szocialista pártnak. A Fidesznek minden bizonnyal 141, a KDNP-nek pedig 23 (a két párt még nem állapodott meg véglegesen arról, hogy pontosan hány képviselő ül majd a kereszténydemokrata frakcióban.) Az SZDSZ frakciója 20 tagú lesz, az MDF-nek pedig 11 mandátum jutott. Az új Országgyűlésnek lesz egy független képviselője is." tudósított a királyi tévé csatorna egyik hétvégi kiadása. A választások nagy veszteséről, Orbán Viktorról annyit érdemes tudni, hogy politikai pályafutása valahol az átkos Kádár-rendszerben gyökeredzik. Aczél György, a Kádár korszak hírhedt MSZMP politikai bizottságának tagja hozzásegítette a névtelenségből előbukkanó Orbán Viktort ahhoz, hogy a magyar származású gátlástalan amerikai milliomos, Soros György alapítványának anyagi támogatásával külföldön is szerezhessen diplomát és a politikai karrierhez akkor már elengedhetetlennek látszó angol nyelvtudást. A "rendszerváltozásnak" gúnyolt '89-es fordulatot megelőzően Kádár János, az MSZMP főtitkára, valamint Aczél György, az MSZMP politikai bizottságának tagja tudatosan választotta ki a majdani ellenzéki szerepre a lelkes és tehetségesnek látszó KISZ aktívistákat. Így figyeltek fel és így emelték ki a névtelenségből Orbán Viktort is, akinek hithű ifjúkommunista beállítottságáról éppen eleget lehet olvasni.
Tény viszont, hogy a '89-es rendszerváltozás-ként emlegetett fordulat után országgyűlési képviselőként bekerült a parlamentbe, és azóta is képviselő. Köztudott, hogy csodás politikai karriert és ennek eredményeként csodás egzisztenciális emelkedést tudhat a magáénak, anélkül, hogy valaha is, egyetlen percet is tényleges munkával töltött volna.
Legfőbb támogatója, a munkásőrparancsnokból MDF-es belügyminiszterré, majd Antall József halála után miniszterelnökké lett Boross Péter, valamint jobb keze, Pintér Sándor, akkor országos rendőr-főkapitány sietett a segítségére. Boross Péter Orbán Viktort bemutatta a Bács-Kiskun Megyei helyi maffiának is. Itt ismerkedett meg Sepsi László dohány-nagykereskedővel, Flaisz Ferenc érsekhalmi bor- és olajvállalkozóval, valamint Stadler Józseffel. A helyi viszonyokat jól ismerők szerint Boross Péter belügyminiszter és Pintér Sándor országos rendőr-főkapitány mellett most már Orbán Viktor is a kiválasztottak közé emelkedett. A helybéli elemzők véleménye szerint Boross Péter és Pintér Sándor azért szorgalmazta, hogy a Bács-Kiskun Megyei maffiózók is ismerjék meg Orbán Viktort, mert az 1990-es választásokon hatalomra került MDF ekkorra már lejáratódott, érezni és tudni lehetett, hogy a következő választásokon már nem lehet meghatározó politikai tényező. A helyi megfigyelők szerint, 1992-től kezdődően, Orbán Viktor magánvagyona is folyamatosan gyarapodott. Egyes beszámolók szerint az AVANTI benzinkúthálózatban, Szajol és Szolnok között legalább 10 benzinkútra tett szert. 9000 hektáros, 40 aranykoronás szántót, legelőt és erdőt szerzett Békés megyében. Nagymaroson, egy kivágott ősgesztenyés helyén pazar kastélyt építtetett. 2000 darabos holstein-fríz szarvasmarha állománnyal rendelkezik és annak ugyanennyi éves szaporulata gazdagítja. Tokaj-Hegyalján szőlőt és feldolgozót szerzett a vissza nem téritendő állami támogatások kijárása révén. A felcsúti földek is Orbán Viktor vagyonát gyarapítják, amit állami juttatásokból szerzett. A gazdasági felemelkedés az egész Orbán-családot érintette. Orbán Viktor ügyvéd foglalkozású felesége, Lévai Anikó is kivette a részét a páratlan vagyongyarapodásból. A gyermekei születése előtt a Nógrád Megyei Földhivatalnál dolgozott. Azt beszélik arra felé, hogy a megye területén lévő ércbányákat az Orbán család, valamint a FIDESZ- holdudvarába tartozó vállalkozók részére juttatta. Orbán Viktor édesapja nem véletlenül lett dúsgazdag bányatulajdonos.
Már több szerző is leírta, hogy a FIDESZ a 90'-es években
eladta a székházát. A FIDESZ-hez közeli cégek, a székházból befolyt pénzekből, megvásárolták az addig állami tulajdonban
volt bányákat, amelyeket aztán jelképes összegért eladták Orbán Viktor édesapjának. A bányák jövedelmezőségének biztosításához, a meglévő politikai kapcsolatok révén, zsíros megrendeléseket szereztek a Dunai Vasműtől, valamint az autópálya építkezésekhez. Az Orbán-család vagyonát egyes közírók 500 milliárd forint körülire teszik, amihez hozzátartozik egy Pintér Sándor egykori belügyminiszterrel közösen vásárolt és fenntartott horvátországi sziget az Adrián, valamint egy kb. 600 millió Ft. értékű jacht, ami francia lobogó alatt került nyilvántartásra. A fekete vállalkozói szféra bolsevik gyökereit mi sem példázza jobban, mint Dékány István és Csikós József személye. Az Energol ügyből ismert Dékány István Csikós Józseffel feketézett olajügyben, a '90-es években. Csikós József 1990-ig a BM III-as ügyosztályán, ezredesi rangban szolgálta a Kádár-rezsimet. Most Dékány István a fő keresztapa Kiskunfélegyházán. Kiskunfélegyházát nyugodtan említhetjük a hazai olajpancsolás egyik meghatározó helyének, hiszen például 2000-ben egy mini olajfinomító működésére derült fény, amely 2000. áprilisában felrobbant. A helybéliek szerint az olajfinomítót a helyi jobboldali alpolgármester fia üzemeltette, de erre tényszerű bizonyítékot a Gergényi Péter és dr. Kubicsek András vezette rendőrség soha nem tudott feltárni. Visszatérve Dékány Istvánra, érdemes megemlíteni, hogy az Energol-ügy kapcsán több alkalommal is letartóztatták. A helyi viszonyokat jól ismerők szerint 500.000 és 1 millió liter közötti gázolajat hozott Nagykőrösre Romániából és Szlovákiából, a Szlovnaft nevű finomítóból. A gázolajat 6-8 Ft/liter áron hozták be. Számlagyárak által gyártott hamis számlákkal igazolták az olaj eredetét. A vám- és pénzügyőrök elfogadták a valótlan tartalmú minőségi és származási bizonyítványt. A vámosok, a tevékenységükért, 1-5 Ft-ot kértek literenként. Ezért cserébe, azon túl, hogy elfogadták a hamis kísérő okmányokat, még azt is megtették, hogy az üzemanyaghoz nem keverték hozzá a színező anyagot. A keresztapák a könnyen szerzett energia hordozót aztán 53-55 Ft-ért árulták a kutaknak. Literenként 43 Ft haszon maradt. A haszon egy részét az akkori politikai "elit" tagjai kapták és használták fel piszkos kis politikai üzérkedéseik finanszírozására. Az önmagát politikai elitnek nevező piszkos kis társaság köreiben össznépi játék volt az olajpancsolás. Mindenki lehúzta a maga sápját. Ne feledjük, hogy ebben az időszakban az országban 3.000-nél több tartálykocsi rótta az országutakat, a pancsolt energiahordozóval. A bankokban oda-vissza áramlottak az olajpancsolásból származó adózatlan forint-milliárdok. A vasutasok elsőbbséget biztosítottak az olajszerelvényeknek. A vám- és pénzügyőrség tagjai és vezetői soron kívül biztosították a vámügyintézést és elfogadták a hamis származási és minőségi bizonyítványokat, valamint nem keverték a tartályokba a megkülönböztető színezéket. Az olajpancsolási lázban a rendőrök is jelentősen kivették a részüket, hiszen ők biztosították a közutakon az üzemanyag szállító tankerek háborítatlan mozgását. Emlékezzünk azokra az információkra, amelyek a parlamenti olajbizottság vizsgálódásai során számtalanszor felmerültek: a rendőrség vezetői személyes kapcsolatot tartottak az olaj-maffiózókkal. Emlékeznek még kedves Olvasóink, szemtanúk - és az olajbizottsági jegyzőkönyvekből nyilvánosságra hozott vélemények szerint Pintér Sándor, aki az Antall-kormány idején az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, az Orbán-kormány idején pedig belügyminiszter volt, rendszeresen, személyesen vette át az olajmaffiózóktól a politikusok részére szánt fekete pénzeket. Gergényi Péter, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság egykori vezetője, a jelenlegi budapesti rendőr-főkapitány ugyancsak személyesen kapcsolatot ápolt az alvilág kiemelkedő képviselőivel. A rendőrség helyzetét jól jellemezte Labanc Ferenc, a Kattani-csoport egykori vezetője. Mint emlékezetes a rendőrségen belül létrehoztak egy különítményt az alvilág és a politikusok közötti kapcsolat feltérképezésére. Végül is nem értek el eredményt, mert amikor érdemi információkat tártak volna fel, munkájukat politikai körök leállították. Egy rendezvényen Labanc Ferenc a mai magyar rendőrségről alkotott véleményét az alábbiak szerint foglalta össze: "a rendőrség állapotára jellemző, hogy a rendőrség megragadta a pénzt és nem hajlandó a karmai közül kiengedni." Valószínűsítem, hogy Labanc Ferenc a rendőrségnek nem csak az olajpancsoláshoz való kötődését, hanem a drog-, a fegyver- és emberkereskedelemben, valamint a prostitúcióban való tevékeny közreműködését is sérelmezte. A bűnüldözésre hivatott szervezetek: a rendőrség és az ügyészség pontosan tudta, melyik politikai erő hogyan veszi ki a részét az olajpancsolásból. Mégsem léptek fel hatékonyan. A Legfőbb Ügyészség vezetője, dr. Györgyi Kálmán, majd dr. Polt Péter és a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője, dr. Túri András minden erőfeszítése arra irányult, hogy az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság által feltárt tényeket és iratokat eltüntesse. Az olajpancsolás nyilvánvalóan nem a sajtó által maffiózónak kikiáltott "flajsz ferencek" és "stadler józsefek" egyéni akciója volt, hiszen elszigetelt helyi szinten ezt nem lehetett bonyolítani. Az olajpancsolás nagybani űzéséhez nyelveket beszélő kereskedelmi bonyolítók kellettek, akik a külföldi szállítókkal tárgyalták meg az üzlet részleteit. Jól képzett ügyintézőkre volt szükség, akik megrendelték, kifizették és okmányokkal látták el a szállítmányokat. Az önmagát politikai jobboldalnak tekintő politikai csoport, az MDF-FIDESZ nevével meghatározóvá vált döntéshozó klikk ugyanúgy kivette a részét az olajpancsolásból, mint a kommunista gyökerektől mind a mai napig elhatárolódni elmulasztott és önmagát szociáldemokratává kisárgított vérvörös posztkommunista csoportosulás. Az olajpancsolásból mindegyik politikai párt kivette jócskán a részét. Eredetileg az MDF saját magát kívánta gazdagítani az olajpancsolás lehetővé tételével. Bevezette az energiahordozók forgalmazásának liberalizálását. Az MDF egyik meghatározó személyisége, Lezsák Sándor, szűkebb hazájában, Lakitelek mellett folyt az olajpancsolás. Az MDF által a palackból kiszabadított szellemet aztán már nem lehetett megállítani. A "rendszerváltozásnak" hazudott politikai válságból lassacskán magához térő MSZMP utódpárt, az MSZP, a régi gazdasági kapcsolatrendszerét, valamint a volt titkosszolgálati ügynöki infrastruktúrát felhasználva vérszemet kapott, és maga is beszállt az olajüzletbe. Amikor már mindenki az olajból próbált meggazdagodni, az MSZP leállította az olajszőkítést és bevezette a halasztott vámfizetés rendszerét. Az MSZP-SZDSZ kormány alatt csak az foglalkozhatott olajkereskedelemmel, akinek a szocialista vezetésű gazdasági minisztérium a halasztott vámfizetési engedélyt kiadta. Mindegyik politikai brancsnak megvolt a meghatározó olajpancsolási technikája. Az 1990 és 1994 között hatalmon volt MDF rögtön a hatalomra kerülése után liberalizálta az olajpiacot. Magánimportőrök sefteltek az üzemanyaggal és erre az időszakra volt jellemző a gázolaj szőkítése, vagy az a gyakorlat, hogy a megvásárolt vám- és pénzügyőrök nem keverték a színezéket az üzemanyaghoz. Erre az időszakra volt jellemző az Energol-ügy, a Transelektro-ügy, Kordax-ügy és ebben az időszakban tevékenykedett a korábbi számainkban jelzett, Dávid Ibolya MDF-es pártelnök nevéhez kötődő Zsibex Kft. A korszak meghatározó személyiségei az MDF-es belügyminiszter, majd miniszterelnök, Boross Péter, valamint az ORFK akkori vezetője, a később FIDESZ-es belügyminiszterré lett Pintér Sándor volt. Horn Gyula szocialista kormánya 1994. nyarán lépett hatalomra. Az volt a célja, hogy az addig zavartalanul garázdálkodó és alapvetően az MDF érdekeltségébe tartozó olajmaffiózókat kiszorítsák az olajpiacról. A volt pufajkás, az 1956-os forradalom vérbefojtásában kiemelkedő érdemeket szerzett Horn Gyula miniszterelnök, bevezette a halasztott vámfizetést. Az 1994 és 1998 között hatalmon volt Horn-Kuncze kormány új technikát vezetett be az olajbűnözés zavartalan folytatására. 1994 nyarára már tömegessé vált a gázolaj szőkítése, ezért a politikai ellenfelek kizárására új jogszabályi környezetet teremtettek. Már nem volt szükség az üzemanyag savazással történő szőkítésére. A szocialista-szabaddemokrata kormány megszüntette a háztartási tüzelőolaj és a gázolaj közötti árkülönbözetet. Az olajjövedelem megszerzésének technikája a halasztott vámfizetés volt. Importálták a gázolajat, levámolta az importőr, de nem kellett azonnal a vámot befizetnie. Mire elérkezett a fizetési időpontja, az importőr céget eltüntették. Hogy mire volt mindez jó? Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség akkori parancsnoka csak a hatalomra jutott, az önmagát politikai elitnek nevező posztkommunista hatalmi kör által kiválasztott cégek részére engedélyezte a halasztott vámfizetés kedvezményét. Az MSZP pénztárnoka, Karl Imre gyűjtötte be az extraprofitot azoktól a cégektől, amelyek részére Arnold Mihály vámparancsnok engedélyezte a halasztott vámfizetést. A halasztott vámfizetés időszaka 1997. december 31. napjáig tartott. Addigra már olyan méreteket öltött a költségvetés hiánya, hogy tarthatatlan volt az állapot. 1998. nyarától új politikai erő került hatalomra. A FIDESZ-MDF kormány uralkodásának első időszakában sem kívánt a politikai "elit" lemondani az üzemanyag forgalmazásból származó adózatlan, ezért fekete extraprofitról. Bevezették hát a kőolajszármazékok segédanyagainak importját. Ezek olyan vegyi anyagok voltak, amelyek csak egy komponensben különböztek a gázolajtól. Rozsdagátló olajként, extra könnyű fűtőolajként, könnyű-műszerolajként, pakuraként vagy félkönnyű olajként importálták a gázolajat, amelyet aztán kamionok, traktorok hajtására, illetve a mezőgazdasági üzemek szárító berendezéseinek üzemeltetésére, valamint ipari ingatlanok fűtésére használták. Az időszak 2001 nyaráig tartott. A Pallag László által vezetett parlamenti vizsgáló bizottság munkája nyomán már mindenki az olajpancsolásról beszélt, ezért lezárult az olajpancsolás mesés jövedelmeinek időszaka. A robbantásos merényletek egy részének hátterében az húzódott meg, hogy az MSZP-SZDSZ kormány bevezette a halasztott vámfizetést. Leszűkült az olajpancsolás lehetősége, mert csak azok a gazdasági szereplők kapták meg a vámhalasztási kedvezményt, akiknek a Vám- és Pénzügyőrség akkori parancsnoka, Arnold Mihály azt engedélyezte. Természetesen ezek az MSZP-s politikai döntéshozók holdudvarához tartozó vállalkozók voltak. Akik nem jutottak hozzá a megfelelő engedélyekhez, már csak brókerek lehettek a rendszerben. A brókerkedéssel viszont már korántsem volt olyan jövedelmező az olajüzlet, mint akkor, amikor maguk állították elő a szőkített üzemanyagot. Míg a szőkítés időszakában literenként 40-50 Ft volt az adózatlan extraprofit, a brókerkedéssel már csak legfeljebb literenként 5 Ft-ot lehetett kaszálni. Az MSZP-n kívüli politikai erők holdudvarához tartozó bűnözői körök nem jutottak hozzá a hőn áhított húsosfazékhoz, ezért elkezdték egymást robbantgatni. Olyanokat robbantottak fel, akik vámhalasztási engedéllyel rendelkező cégnek voltak tulajdonosai. Göncz Árpád köztársasági elnök mindhárom olajpancsolási időszakból és technikából kivette a "nyereségét". Amikor Göncz Árpádot Mádl Ferenc követte a köztársasági elnöki székben, Göncz Árpád legfőbb segítőjét, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát, Arnold Mihályt is menesztették, és helyére ültették a brüsszeli döntéshozók bábját: Nagy Jánost, aki mind a mai napig betölti a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának tisztségét. Már a választások előtt több elemző is megfogalmazta azt a véleményét, teljesen mindegy, melyik politikai erőre szavaz a választók többsége. Úgyis az lesz, hogy a tolvajok maradnak hatalmon. Az OVB által kihirdetett végeredmény igazolta a borús várakozásokat.
Bocs tudom, hogy nem közvetlen tartozik a csoport témájához, csak azt gondoltam nem árt ha látják, hogy itt nem a jobbosok és nem a balosok lopták el a pénzt, hanem mind két oldal szépen módszeresen egymás tudtával.
Orbán jellemtelen gazember!!!!!!