Tiltakozunk! NEM Ferencz Norbert a bűnös!

Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Ez a(z) Tiltakozunk! NEM Ferencz Norbert a bűnös! petíció automatikusan generált fórumtémája


Vendég

#1

2011-11-11 00:48

Nagyon örülök, hogy a 3Sz helyettem is megírta ezt a nyilatkozatot! KJ

Vendég

#2

2011-11-11 02:14

Felháborítónak tartom magát a rendeletet, és azt, hogy egyáltalán létezik olyan képviselő, aki ezt kiötlötte, valamint annak az önkormányzati testületnek is a szégyene, amelyik rendeletbe iktatta, hogy magáról a bírósági "eredményről" ne is beszéljek. Vizsgálnák meg inkább azt, hogy hány helyen ütközik felsőbb passzusokkal. Ajánlom nekik az emberi jogok tanulmányozását... mert azt hiszem, itt van a legnagyobb problémánk: néhányan azt képzelik magukról, hogy másoknak csupán kötelességei lehetnek, amit persze ez a "néhány" engedélyez megvalósítani. Szörnyű, milyen embereket szavaztak be felelős pozíciókba! Ennél csak az szörnyűbb, ahogy ezekben a pozíciókban ténykedni nem szégyellnek "néhányan" - mindenki más kárára. Tiltakozom is: Nem Ferencz Norbert a bűnös! De nem ám!

Vendég

#3

2011-11-11 12:52

A törvényhozókat kellene olyan helyzetbe hozni, mint a hajléktalanok vannak! Kiváncsi vagyok ha benne lennének az adott helyzetben, hogyan döntenének?

Vendég

#4

2011-11-11 13:06

Én személyesen ismerem Norbit, és tudom, hogy milyen lelkiismeretesen végezte a munkáját.
Ezért kitüntetés járna, nem büntetés!
Norbi! Én Veled vagyok!!!!

Vendég

#5

2011-11-11 14:41

Norbi, mi itt az Egészségdokkban egy emberként szorítunk Neked!
S.Gyuri

Vendég

#6

2011-11-11 14:47

Mind a szegénység, mind a hajléktalanság esetében szükséges a társadalmi felelősségvállalás. A nehéz helyzetbe került embertársainkat nem büntetni, hanem a megfelelő eszközökkel segíteni kell. A szociális munkában, a társadalomban, és a politikai kultúrában sincs jó gyakorlatunk hazánkban arra, hogy igenis fel lehet hívni a figyelmet a hátrányokat még erősítő, azon nem segítő, hanem kriminalizáló intézkedésekre, jogszabályokra.
Szükséges elősegíteni a társadalmi felelősséget elkendőző, a szegénységet egyéni hibaként, felelősségként megjelenítő politikai vélemények háttérbeszorítását, az ezt közvetítő politikai döntések és jogalkotás elleni demonstrációval, és mindenféle egyéb törvényes eszközzel. És jó lenne, ha ez társadalmilag elfogadható magatartásformává, a szociális munka egyik elfogadott eszközeként a politikai kultúra részévé válhatna, és nem bűncselekménnyé!!!


Vendég

#7

2011-11-11 18:42

A szociális munkások nem igazán harcolnak a saját érdekükért.Úgy látom itt az idő.Harcolnunk kell a kliensekért és önmagunkért.A Norbi kezdte el de ki kell álnunk Érte a szakmáért és önmagunkért.A 13.ker. SZTDSZ és jómagam amiben kell és tudunk segitünk a harcban.Tóth László elnök.

Vendég

#8

2011-11-11 21:36

hajrá, szocmunkások! :)

Vendég

#9

2011-11-13 06:01

Támogatom, ez elvi kérdés!

Vendég

#10

2011-11-14 10:41

A kukázó tevékenységével nemcsak magán segít,. de környezetvédelmi tevékenységet is végez. Ugyanis, anélkül, hogy tudna róla, szelektiv hulladékgyűjtést végez. A szemétbe dobott hasznosítható hulladékot (visszaváltható üveg, sörösdoboz, megunt, de még használható cuccok) visszaforgatja a gazdaságba.
Kocsis Máté ezt is bűnnnek minősíti.
peterba

#11 Re:

2011-11-14 10:48

#10: - Én inkább a használható dolgok,- különösen az étel- szemétbe dobását tartom bűnnek!

 


Vendég

#12

2011-11-14 11:05

Normálisabb gazdaságpolitikát és nem diktatúrát.

Vendég

#13

2011-11-14 17:01

Gratulálok ehhez a bátor és emberséges akcióhoz.Ványi Juli szociális munkás.

Vendég

#14

2011-11-14 20:17

a jogszabályok a szociális munkásokra is vonatkoznak, lehet az radikális vagy sem.
csakén

#15

2011-11-15 14:03

Ennek a törvénynek akkor lenne létjogosultsága ha mindenkit megfelelő környezetbe el tudnak helyezni.Addig amíg 8-10 fős szobákba zsúfolják be és ha családos akkor még szét is választják Őket,addig had döntsék el hol akarnak inkább élni. És azokat az Embereket akik önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe és tesznek azért,hogy jobb körülmények közé kerüljenek támogatni kellene nem pedig börtönnel és pénzbírsággal fenyegetni.

Vendég

#16

2011-11-16 09:29

Egyetértek!

Vendég

#17

2011-11-16 12:08

Nem tudom mi az amit még el lehet tűrni de mostanra már kezd eléggé tele lenni az a nevezetes poharam,vagy a hócipőm és itt a tél kéne nekem üresbe

Vendég

#18

2011-11-17 13:53

Remélem nem jutunk el oda, hogy a felelőtlenül meghozott intézkedések miatt a szociális szakemberek szégyelni fogják végzettségüket.
Bobek

#19

2011-11-19 21:34

Én úgy gondolom, hogy visszafogott szociális munkára van szükség, inkább hódoljunk be a kormánynak, de érjünk el sikereket, mint harcoljunk és veszítsük el a csatánkat. üdv.

Vendég

#20

2011-11-20 01:43

Ki építtette a Lánchidat? Gróf Széchenyi István.Kire akar most a Miniszterelnök hasonlítani?Régmúlt urakra.Ez nem önálló gondolat,a bűnös rádióban hallottam:nem tapasztaltam, hogy a mai gazdag vezetők(bármely oldalról)saját, adóalapból NEM levont pénzeiket adományoznák a szegények lakhatásának megoldására.Jómagam két évig havi 2000 forintot küldtem az ukrajnai szegény gyerekek étkeztetésére,de nem arra költötte az a szervezet, akiken keresztül küldtem a pénzt,ezért ezt abbahagytam.Most jó lenne az a 40-42ezer forint...Azzal kéne kezdeni, hogy engedni kellene a gyerekeket tanulni,és nem 14 évesen kilökni őket a világba.Szégyen-gyalázat, ami itt történik.Állást nem kapok mert öreg vagyok,jövőm nincs.
Üdvözlettel: lutring magdolna tanár

Vendég

#21

2011-11-20 02:18

A nincstelenség: érdem. A hajléktalanság: bűn. A börtön: gondoskodás. Az éhség: jogsérés. A szolidaritás: törvényszegés.
Orwell jós volt.

Vendég

#22

2011-11-20 12:02

Kedves Bobek!!!

Itt nem csatákat kell megnyerni....azokat el is veszíthetjük! A lényeg, hogy magát a háborút megnyerjük!!!! Márpedig összefogással, akár meg is nyerhetjük!


Vendég

#23

2012-01-10 13:56

49. születésnapom, vasárnap. Vittem ki a Búzatérre sült krumplit és
bundáskenyeret Anikónak. Nagyon éhes volt, itt-ott lakik.
Nyolcgyerekes nővérénél lakott, a sógora a télen az állandó fázástól
úgy kiakadt, hogy az egész berendezést eltüzelte. Késsel
összeszabdalta a karját. Most az egész család elköltözött. Utána
bementem Gyuricsékhoz, adott milerit szilvát. Hazamentem, otthon
főztem a szilvából levest, és tejfölös tésztát. Jött Pisti hogy
kellene neki egy kenyér. Megvettük neki, elkisérte a gyereket a
kollégiumba. Háromra elmentem Moczók Tibi gyülekezetébe, utána
beszélgettem az igazságügyi orvosszakértővel, aki oda jár, és az MDF
alelnöke. Mondták, hogy 20 éve milyen jól néztem ki, amikor
megnyitottam a magzatvédő konferenciát. Meghívtak egy italra, mivel
születésnapom van. A gyülekezetben kaptam négy darab babkonzervet, az
egyiket elvittem Gyuricsnak, a másikat Fehér Lacinak. Lacinál jég
hideg volt, azt mondta, hogy egész télen csak tízszer fűtöttek be, és
csoda, hogy nem fagytak meg. A fia mondta, hogy vigyem el
gyülekezetbe, mert egyedül nem akar menni. Laci fizetése többszörösen
meg van terhelve, és kamatospénzből élnek. A kocsmában megvett csődbe
ment cégeket, úgyhogy ő most ügyvezető igazgató. Mondta, hogy intézzem
el neki a Dömösi Kék Kereszt iszákosmentő missziót, el szeretne menni.
Hazamentem, zsoltika felhívot, hogy nayon éhesek, mert két napja nem
ettek. Mondtam, hogy nekünk sincs pénzünk, legfeljebb az egyik
babkonzervet el tudom küldeni. Nála van most egy 18 éves lány, akit
elküldtek az anyaotthonból, már nem mehet vissza. A gyerekeit
nevelőszülőknek adták, és a lánynak egyáltalán nincs hova mennie. Nagy
terhet jelent, hogy ott van, de Zsolti nem akarja az utcára tenni.
Másnap megtudtam, hogy ez a lány ellopta a kenyeret Pistitől, és
Pistit emiatt jól megverte Zsolti, egy széklábbal megsértette a kezét,
aztán fel akarta gyújtani a lakást, elvágta az áramvezetéket, úgyhogy
sötétben voltak. Este még felhívott Babi, hogy éheznek az öt
gyerekkel, mondtam, hogy túlélőtúra van, háromkor osztanak kaját a
szegényeknek a Vörös Kereszttel, igaz csak egy szelet kenyér és tea
van. Mondtam, hogy nem tudom, hogy van-e több babkonzerv. Kérdezte,
hogy a Jezsuiták szerintem adnak -e csomagot. Mondtam, hogy keresse
meg őket.

chájim

#24 gagriella.pemne@gmail.com

2012-01-10 14:00

VSzociológiai pillanatkép egy nagycsalád életéről:


Egy hét hat gyerekkel élelem és pénz nélkül
(Nem kell megijedni a címtől, Isten gondviseléséről akarok írni.)

Október 25-én, vasárnap semmi ennivalónk nem volt még délelőtt. A
templomban kérdezték, hogy mit fogunk főzni. Nem mondtam semmit, mert
nem akartam elmondani a helyzetet. Hazaérve egy nagy zsák birsalma
várt: a másik templomból küldték. Nagyon megörültünk neki. Este Bálint
tejet hozott. Honnan tudta, hogy nincs ennivalónk? - kérdezte
mindenki. Az az érdekes, hogy nem tudta. Este a reformáció ünnepe
miatt a református templomban szeretetvendégség volt. Imike megkérte
az ottani hölgyet, hogy hazahozhassunk belőle valamit. Nagy
örömrivalgás fogadta az ennivalót.

Október 26: hétfő - Délután egy levélben ezer forintot kaptam:
tartoztak nekem egy CD-ért. Ebből némi ennivalót tudtunk venni. Egy
főre jutó jövedelmünk: 28000 Ft. Két egyetemista fiam még nem kapta
meg az ösztöndíját.

Október 27. kedd - Imike gyárlátogatásra ment, valamit muszáj volt
vinnie. Anikó, egy cigány asszony, akin korábban segítettünk,
váratlanul adott 2000 forintot.

Okóber 28. szerda - A húgom Pesten kórházba került. Meglátogattam. A
vak barátnőm elkísért, így csak 300 forint volt a jegy. Pesten aludtam
Erikánál, hogy tudjak utcazenélni. Az az igazság, egy kicsit
kiakadtam. Már mióta nem tudok egy rendes ebédet főzni, lassan egy
hónapja is van. Panszkodtam Istennek.

A váci utcán elénekeltem a Jeremiás siralmait, néhány gregoriánt, és
héberül a 95. zsoltárt. Egy sarokkal arrébb fekete egyenruhások
gyűléseztek, a héber ének alatt egyikük direkt túráztatta a motorját,
de egy fiatalembernek nagyon tetszett, végig ott állt. Én is egyre
jobban éreztem magam. Mit számít hogy nincs mit enni, nincs pénz, ha
Istent egyre jobban szeretjük, akkor nem számít semmi. És teljes
szívünkből, teljes elménkből, teljes erőnkből kell szeretni. Utána
elmentem a Bet Orimközösségbe, ahova az unokatestvérem jár; ez egy
reform zsidó közösség a Bálint-házban; és mit ad Isten: a péntek esti
alkalom előtt ezt az imát tanultuk meg:

Szeresd az Örökkévalót, Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és
minden erőfeszítéseddel! Legyenek ezek a szavak, amelyeket ma
megparancsolok Neked, a szíveden. Vésd azokat jól gyermekeidbe, és
beszélj róluk, ha otthon ülsz, ha úton jársz, ha lefekszel, ha
fölkelsz. Kösd azokat jelül karodra, és legyenek homlokdíszül szemeid
között. Írd fel őket házad és kapuid ajtófélfáira.


וְאָהַבְתָּ אֵת יְהוָה אֱלֹהֶיךָ בְּכָל לְבָבְךָ וּבְכָל נַפְשְׁךָ
וּבְכָל מְאֹדֶךָ. וְהָיוּ הַדְּבָרִים הָאֵלֶּה אֲשֶׁר אָנֹכִי
מְצַוְּךָ הַיּוֹם עַל לְבָבֶךָ. וְשִׁנַּנְתָּם לְבָנֶיךָ וְדִבַּרְתָּ
בָּם בְּשִׁבְתְּךָ בְּבֵיתֶךָ וּבְלֶכְתְּךָ בַדֶּרֶךְ וּבְשָׁכְבְּךָ
וּבְקוּמֶךָ. וּקְשַׁרְתָּם לְאוֹת עַל יָדֶךָ וְהָיוּ לְטֹטָפֹת בֵּין
עֵינֶיךָ. וּכְתַבְתָּם עַל מְזוּזֹת בֵּיתֶךָ וּבִשְׁעָרֶיךָ.

Ez a Shema-ima - így nevezik. Eszembe jutott úgy mellékesen, hogy
péntek esténként Izraelben az imaházak ajtójáig tolják az asztalokat,
hogy így várják az esetleges vacsoravendégeket, és szeretettel
fogadják a hajléktalanokat vagy bolondokat is, az utcákon kosárban áll
a kalács, amit bárki elvehet. Magyarországon pedig az utóbbi húsz
évben kerítéseket építettek a templomok köré. Ebből fogok majd írni
egy szociológiai szakdolgozatot.

Visszafelé a vonaton a Krisztus ítélőszéke előtt című könyvet
olvastam, nagyon jó könyv.

Október 31. szombat - Reggel a piacon vettem ennivalót a gyűjtött
pénzből, a gyerekek nagyon örültek. Kimentem egy tízgyerekes
cigánycsaládhoz, mert megígértem, hogy elhozok onnan egy kisfiút két
napra. Adtak cukrot és egy kis húst, én pedig ruhákat vittem. Szombat
este volt a Deszkatemplom imatermében a reneszánsz vacsora a
reformáció ünnepe alkalmából, így este megint nem éheztünk.

November 1. vasárnap - A kapott húsból levest főztem, egy pillanat
alatt elfogyott. Elmentem orgonálni a templomba. Egy kedves testvértől
kértem egy ezrest; abból vettem kenyeret; de kilenc embernek ez kevés
volt, és már délután nem volt semmi. Ekkor Sárika imádkozott, hogy ha
már eddig is megsegített minket Isten, akkor biztos, hogy meg fog
ezután is. Erre, amikor elmentek biciklizni, Sárika talált a földön
egy ötszázast. Hatalmas öröm volt, mindenki tudta, hogy Isten
gondoskodik rólunk. A kisfiút visszavittem a családhoz, vittem nekik
ruhát, kávét, gyógyszert, ők pedig adtak mosóport.

November 2. hétfő - Összekapartuk az utolsó pénzt, és vettünk egy
vekni kenyeret. Az ösztöndíj még mindig nem jött meg. Most este van,
és most indulok valakitől kérni, hogy a legidősebb fiam holnap el
tudjon menni dolgozni.

--
chájim

#25

2012-01-10 14:09

A barátnőm élelmiszeripari mérnök, férje kertészmérnök,2 szintes házuk
van Izsákon.6 gyerekük ből 1 meghalt betegségben 1 súlyos cukorbeteg,
A szülők elvesztették a munkájukat.autójukat,házukban a villanyt gázt
kikapcsolták,Judit a negyedikes ikerpárral Pestre menekült.A fiút
felvették a balettintézetbe, akislányt a biblia szól ált iskbe,a
kislánynak óriási nehézség árán talált kolit ahova 4 es gyerek mehet,a
barátnőm Judit barátoknál,zsidó,adventista. keresztény testvéreknél
itt ott lakik pár napig valahol.eszméletlen helyeken is. mert nem akar
terhére lenni senkinek, PÉnze nincs.itt ott eszik szerencsére
agyerekek ingyenesek.Házuk lezárva,3 nagyobb gyerek egyet emi
koliban,házukat nem lehet eladni. férje próbál állást keresni.Azt
mondja Judit vészhelyzet volt mert megfagytak volna,áram nem volt kaja
se nagyon.Egy sokkal alacsonyabb komfortú házban talán együtt
maradhattak volna.
--
Facebook