Aláírásgyűjtés a VI-os kategóriába sorolt független színházak működésének törvényben rögzített bizto
Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével
Egyetértek!
Szárnyas Sárkány
Éveken át részt vettem a Szárnyas Sárkány Utcaszínházi Fesztivál munkájában. Egyrészt a határon túli független színházasoknak és pedagógusoknak meghirdetett Kurta Kurzusban mint irodalmár, másrészt a záró létrehozásában mint szövegíró. Költőként 2008-ban önálló estem is volt a fesztivál keretében. Így a petíció támogatása személyes érdekem is.
A hatos
akik benne.
azok vagy csinálják vagy nézik vagy szeretik vagy nem szeretik vagy értik vagy csak az ösztöneikkel szolgálják vagy bírják hogy gazdag és színes és szabad.
akik kívüle.
nos ők nem tudják nem tudhatják hogy akkor is veszítenek ha a világból rájuk nem háramló dolgok tűnnek el.
a színház a jelenidő energiája a jelen emlékezete és lázmérője így az a társadalom amely mit sem tud saját hőmérsékletéről és belső erejéről az vakon és süketen tengődik a hideg politika harcmezőin afféle ágyútöltelék.
Egyetértek.
A független kultúra támogatásáról
Az egész világon tisztában vannak vele, hogy a független művészet az, amely előre viszi a művészeti életet. A független művészet frissíti és táplálja a main stream kultúrát. A main stream kultúrának nem jelenthet gondot nagy támogatók megszerzése, hiszen látogatottságuk és kialakult presztizsük lehetővé teszi számukra, hogy nagy szponzorokhoz jussanak. A független művészetnek sokkal korlátozottabbak az ilyen irányű lehetőégei. Ezért jóval fontosabb állami támogatásuk.
Talán a magyar kormány elgondolkodhatna azon a lehetőségen, hogy ne csak a tömegsportokat (például a halott magyar focit, amely csak a huligánkodást szüli) támogató vállalatok kapjanak adókedvezményt, hanem a kultúrába komolyan invesztáló vállalatok is.
Ha az államnak nincs pénze a kultúra támogatására, teremtsen olyan feltételeket, hogy a magánszponzoráció megerősödjön. Promótálja támogassa és szervezze azt a legmagasabb szinten.
Érdemes nyugat-európai példákat alapul venni és nem szégyen tanácsot sem kérni. Talán a külföldi magyar intézetek munkája bővülhetne azzal a funkcióval, hogy az adott országok művészettámogató politikájának pozitív példáit prezentálja a magyar állam számára, így számos jó példából válogathatnánk, hogy miként is lehetséges kihasználni a kultúra gazdaságélénkítő hatását és alternatív forrásokat teremteni.
Kultúra nélkül a magyar népesség már jelenleg is silány mentális állapota tovább fog romlani. Ha már pénzünk nincs, legalább kultúránk legyen. Így még lenne ennek az országnak némi jövője.
Kultúra nélkül azonban lehúzhatjuk magunkat a süllyesztőbe.
No comment !!!!!!!!!!!!!!
csatlakozom
AZ ELVÁGOTT GYÖKEREK!
Ostobaság azt hinni, hogy csak néhány - egyes hozzánemértő ember számára szükségtelen - kis "színházacska" sorsáról van szó!!!!!!!
Az ilyen lelkes és tehetséges kezdeményezések megszüntetése azokat a természetes "gyökereket" szünteti meg, amelyből egész magyar színházi kultúránk él és táplálkozik, amely az utánpótlást, a fejlődés és továbblépés lehetőségét biztosítja azáltal, hogy mást és másképp csinál, mint a megszokott kőszínházak.
Persze felmerül a kérdés: van-e igénye és mersze elfogadni mindezt a hivatásos szakmának....????
AZ ELVÁGOTT GYÖKEREK! - 2
Mélyen átérzem, az előttem szóló gondolatait.
Ezért idemásolom, okolásul mindnyájunknak:
Ostobaság azt hinni, hogy csak néhány - egyes hozzánemértő ember számára szükségtelen - kis "színházacska" sorsáról van szó!!!!!!!
Az ilyen lelkes és tehetséges kezdeményezések megszüntetése azokat a természetes "gyökereket" szünteti meg, amelyből egész magyar színházi kultúránk él és táplálkozik, amely az utánpótlást, a fejlődés és továbblépés lehetőségét biztosítja azáltal, hogy mást és másképp csinál, mint a megszokott kőszínházak.
Persze felmerül a kérdés: van-e igénye és mersze elfogadni mindezt a hivatásos szakmának....???? -....
... s bárkinek, akik dönthetnek rólunk... Például a kurátoroknak!? Ki a felelős azért, hogy élve akarnak eltemetni működő színházakat?
többiek
Majd gyűjtsünk aláírást a többi "kő"színház törvényben rögzített járandóságának kifizetése ügyében is.
Szükség van a VI-os kategóriás színházakra!!!!
Úgy godolom, a független szíházakra szüksége van klturális életünknek. Újitásaikkal, meglátásaikkal, alkotásaikkal elősegítik a szíház, szíjáték megújulását. Kiemelkedő, izgalmas előadásaikat támogatni kell.
Szeretem a Forte társulatot és szeretném ha megkapná a támogatást.
kérdések és javaslatok
Csak pénzt akarunk, vagy van más elvárásunk is? Milyen értelemben független a "független"? Mi az, hogy alternativitás? Másképp gondolkodók? Mihez képest? Alkotók-e, műhelyek-e, fesztiválok-e, akikről itt most beszélünk? Melyik melyik, és mivel foglalkozik? Mi alapján osztanak pénzt, mi alapján döntenek a kuratóriumok? Vannak-e magunkra is vonatkoztatható szempontjaink? Akarunk-e egy a mainál szervezettebb formát, vagy a strukturáltabb működés sérti a "függetlenségünket"? Szabad-e transzparensnek lennie annak, aki "független"? Miért döntöttek a névtelenség mellett azok a petíció-aláírók, akik nem engedélyezték a nevük feltüntetését? Alapvetően az állami támogatáshoz való jog megsértése ellen állunk ki most, vagy konkrét színházi csapatok mellett? Minden úgy van jól, ahogy van? És ha megváltozik, akkor milyen irányba? Sokaknak talán nem tűnnek relevánsnak ezek a kérdések, én mégis szorgalmazom, hogy legyen egyeztetés arról, mit érthetünk "függetlenség" alatt, és hogy merjünk beszélgetni egymással, mi, színházi emberek is. Az alternatívnak minősülő színházak évtizedes történetével mindenképpen foglalkoznunk kellene. Azzal meg még inkább, hogy milyen hatással voltak az alkotók, a műhelyek és a fesztiválok a kultúrára, és hát a politikára.
Egyetertek
Re: A független kultúra támogatásáról
egy VI-os kategóriás előadás után
"Az előadás alatt olyan dolgokat értettem meg erről a darabról, és egyáltalán az emberről, ami életemben még csakk fel sem merült bennem!" - mondta egy tanár egy VI-os kategóriás előadásunk után.
No comment...
ad22
A föl-földobott "KŐ"
Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.
Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbusong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.
Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.
Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomoruan magyar.
Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
Kicsi országom, példás alakban
Te orcádra ütök.
És, jaj, hiába mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.
a kultúra hiánya nagyobb kárt okoz mint az árvíz, tűzvész stb.
és bizony egy kicsit áldozni kell rá.
bátorsággal
szakmai egyeztetések és viták kellenek - és egyetértek azzal, hogy pontosítsuk a "független" kategóriát. de ki teszi meg és kik beszélgetnek róla? kőszínházi emberek belülről, akik státuszban vannak és onnan kirekesztenek másokat? vagy alulról jövő szerveződésként meghatározzuk végre magunkat és kiállunk a jogainkért.
ha a színházi élet szerves része a független szféra is (struktúráját tekintve nem önkormányzati támogatásból tartja fenn magát - az idei kiírás értelmében), akkor teljes joggal kérhet és kaphat támogatást az államtól, akutális politikai beállítottságtól függetlenül! legalábbis kellene!
én magyar vagyok és szeretem a hazámat, de nem úgy, hogy állandóan verem a mellkasomat, piros-fehér-zöldben járok és hangoztatom alkotásaimban ezeket. magyarságom az érzelmeimben, a gyökereimben vannak benne, még akkor is, ha a tradícióinktól elrugaszkodva táncolok, dolgozom, előadók, alkotok. s mindezt magyarként élem meg, még külföldi fellépések kapcsán is. de ne azért támogassunk már valakit, mert úgy fogalmaz mindig, ahogy épp az aktuálpolitika elvárja!
művészetet csináljunk, beszéljünk egymással, maradjunk nyitottak, és merjünk közölni - bátorsággal!
| This discussion has been closed. |
HAJRÁ!!!!