A szerzői jogi törvény módosítása a magyar előadóművészeket, filmes és televíziós szerzőket támogassa!

Az Európai Unió 2019-ben két irányelvet fogadott el, a CDSM irányelvet[1], amely zömében az internet okozta kihívásokat igyekszik kezelni és a SatCab II. irányelvet[2], amely alapvetően a kábeltelevíziós piacot igazítja a kódolt adások elterjedésével bekövetkezett új helyzethez. Mindkét irányelvet 2021. június 7. napjáig kell átültetni a nemzeti jogba. Az átültetés érdekében kidolgozott tervezet társadalmi egyeztetése most zajlik. Mindkét irányelv abból a tételből indult ki, hogy az előadóművészek és más jogosultak jogvédelmi helyzetét meg kell erősíteni, mivel a piacon kialakult gyakorlat számukra kifejezetten hátrányos helyzetet eredményezett mind a kábeltelevíziós piacon, mind pedig az internetes felhasználások körében. Az európai jogalkotó álláspontja e kérdésekben az volt, hogy az egyéni jogosultak (előadók, alkotók) számára megerősített jogi védelmet kell biztosítani annak érdekében, hogy ellent tudjanak állni a nemzetközi vállalatok erőfölényének. Meggyőződésünk szerint a jelenleg kidolgozott javaslat nem alkalmas arra, hogy az európai jogalkotó által kitűzött célt elérjük. Kiemelendő, hogy a tervezet a kódolt adások esetén alapvetően hibás megközelítést alkalmaz. A Tervezet a nemzeti kultúránk, kiemelten az előadóművészek és a filmes alkotók számára később helyre nem hozható károkat okoz, miközben soha nem látott kedvezményeket biztosít a multinacionális kábeles vállalkozások számára. 

Miért kell a kábeles díjra vonatkozó szabályokat módosítani?

1. A legtöbb film kódolt csatorna útján jut el a háztartásokba. A kábelszolgáltatók Magyarországon 3,5 millió háztartást szolgálnak ki, a filmek és egyéb tartalmak átvitelének köszönhetően évente sokmilliárd forint bevételre tesznek szert. A legfontosabb kábelszolgáltatók: a Vodafone (UPC), a Digi és a Magyar Telekom. A kábelszolgáltatók csatornakínálata 80%-ban kódolt csatornákból áll össze. Ilyen például az RTL Gold, a Filmmánia, Filmcafe, a Mozi+, az AXN, az AMC, a Sorozat+, HBO, a Cinemax.  

2. A kódolt televíziós csatornákon vetített filmek után azonban sem a televízió, sem a kábelszervezet nem fizet előadóművészi jogdíjat. A szerzői jogi törvény nemzetközi összemérésben is magas szintű jogvédelmet biztosít a zeneszerzők számára, ami nagyon helyes. Velük összevetve az előadóművészek jogvédelmi szintje rendkívül alacsony, különösen igaz ez a filmekben szereplő színészek helyzetére. Ez a helyzet az előadók szempontjából méltánytalan eljárást eredményez. Ezt jól igazolja, hogy a filmek kódolt csatornán való sugárzása esetén csak a film zeneszerzője kap díjazást, színésze nem. Konkrét példával élve: ha egy kódolt csatornán játsszák az Igazából szerelem (Love actually) c. filmet, a sugárzás után kizárólag a zeneszerző (Craig Armstrong) kap jogdíjat, a rendező (Richard Curtis), a főszereplők (pl.: Colin Firth és Emma Thompson),  és a magyar szinkronhangjaik (Csankó Zoltán  és Ráckevei Anna) azonban semmilyen díjazásban nem részesülnek.  

3. A hátrányos jogi környezet miatt a színészek jelentős része a filmek készítésekor nem képes olyan egyösszegű díjazást kiharcolni a gazdasági erőfölényben lévő, sokszor multinacionális háttérrel rendelkező előállítókkal szemben, amely hosszútávon biztosítaná a megélhetését. Különösen igaz ez a szinkroniparban dolgozó szerzőkre és művészekre, akiknek bevétele az elmúlt 10 évben nominálértéken is több mint 40 százalékot zuhant. 

4. A szerzői jogi törvény folyamatban lévő módosításakor a színészek számára a filmek másodlagos felhasználóit, tehát a kábelszervezeteket, arra kell kötelezni, hogy a filmek sugárzásával szerzett bevételeikből fizessenek az előadók számára arányos és méltányos díjat. Azt állítani, hogy „de hát a színészek a forgatáskor már megkapták a gázsijukat, ne kérjenek a felhasználási bevételekből is részesedést”, olyan tarthatatlan érvelés, mintha valaki azzal állna elő, hogy egy kábeltévés előfizetési díjat csak egy film első sugárzása után kelljen fizetni, utána már ingyen nézhesse azt a néző! Egy ilyen megközelítés ellen nyilván maguk a kábeles szolgáltatók tiltakoznának a leghangosabban. A színészek esetében sincs másról szó. Méltányos díjazást szeretnének a teljesítményük kereskedelmi célú, másoknak profitot termelő felhasználása után, minden olyan alkalommal, amikor mások is keresnek ezzel.

5. A színészek megélhetési válságát csak többletforrás bevonásával lehet kezelni. Különös erővel mutat rá a jelenlegi helyzet tarthatatlanságára a COVID járvány okozta helyzet. Magyarországon a színészek egyszerre színházban, filmen és televíziós tartalmakban is dolgozó művészek. A színészek megélhetését a színház, a magyar gyártású filmek, sorozatok és a szinkron együttesen biztosítja. A COVID járvány miatt azonban a színházak kénytelenek voltak bezárni, a forgatások túlnyomó többsége leállt, a szinkronmegrendelések száma pedig töredékére zuhant. Miközben a nézők egyre több filmet és egyéb kreatív tartalmat fogyasztanak, egyre több csatornán keresztül, az ezekben közreműködő alkotók, színészek a COVID járvány miatt megélhetési válságba kerültek. Csak akkor menthető meg a sokszínű magyar színházi és filmes világ, ha a színészek jelentős többletforráshoz jutnak. A veszteségek így is csak sok év alatt lesznek pótolhatók. Ezzel ráadásul olyan többletforrás jutna a rendszerbe, amelynek fizetésére azok kötelesek, akik maguk is közvetlenül hasznot húznak a filmek bemutatásával. A terhek tehát nem a magyar költségvetésre hárulnának.

6. Mit kérünk?

6.1. A SatCab II. irányelv esetén a legfontosabb kérdés tehát a kódolt adások helyzetének rendezése. Ahogy fentebb is említettük, az előadók ma semmilyen módon nem részesülnek abból a haszonból, amit a védett teljesítmények átviteléből a kábelszervezetek nyernek. A kidolgozott tervezet ezt a helyzetet konzerválná. Ez még a zenei területen is elfogadhatatlan lenne, az audiovizuális területen pedig katasztrofális helyzetet eredményez. Azt kérjük, hogy a Tervezetet úgy módosítsák, hogy az előadóművészek és filmes alkotók a jövőben a kódolt sugárzások után is megkapják az őket megillető díjakat. A közvetlen betáplálás esetére tehát kizárólagos jogot kell létrehozni, amelynek kezelését a hatékony jogérvényesítés érdekében a közös jogkezelő szervezetekre kell bízni. 

6.2. A CDSM irányelv egyik kiemelt célja annak biztosítása volt, hogy a jogosultak minden évben legalább egyszer részletes kimutatást kapjanak audiovizuális munkáik felhasználásáról. Ez azért nélkülözhetetlen, mert enélkül nem ellenőrizhetőek az elszámolások. A jogalkotó ebben a kérdésben olyan megoldást választott, ami tökéletesen működésképtelen, mivel végletesen korlátozza azon előadók körét, akik jogosultak éves elszámolást kapni. Az éves elszámolás rendelkezésre bocsátása egyetlen előadóművész számára sem nélkülözhető, épp ennek hiánya okozza, hogy esélyük sincsen jogos igényeiket érvényesíteni az erőfölényben lévő vállalkozásokkal szemben. A tervezet másik hibája e körben az, hogy az átláthatósági követelményeket az előadók kizárólag a közvetlen szerződéses partnerektől (pl.: szinkron esetében a szinkronstúdiótól) követelhetik, miközben e vállalkozások semmilyen információval nem rendelkeznek arról, hogy a tényleges felhasználók (televíziók, streaming szolgáltatók, mozik) milyen bevételt érnek el. Azt kérjük, hogy a Tervezetet úgy módosítsák, hogy az előadóművészek és filmes alkotók évente legalább egy alkalommal hozzájuthassanak az elszámolásokhoz. Ezt az elszámolást a tényleges felhasználást megvalósító vállalkozásoknak (pl. streaming szolgáltatók) kell rendelkezésre bocsátaniuk, külön kérés nélkül. 

7. Összegzés

A jogalkotó döntési ponthoz ért, döntenie kell a nemzeti kultúra részét képező jogosultak és a multinacionális háttérrel rendelkező szereplők érdekei között. A tervezetből világosan kiolvasható, hogy a jogalkotó minden esetben a multik érdekeit helyezte előnybe, a jogosultak érdekeit pedig háttérbe szorította. A jogalkotó rengeteg lehetőséget kihasználatlanul hagyott, ezek összeségében ráadásul azt a jól érzékelhető tendenciát rajzolják ki, hogy míg a két irányelvet az Unió azért fogadta el, mert megítélése szerint erősíteni, javítani kell a jogosultak helyzetét, addig a magyar átültetés azzal az eredménnyel járhat, hogy semmiféle pozíciójavulásról nem beszélhetünk. Ez nagyobb gond, mint amilyennek elsőre látszik, mivel, ha a nemzeti jogalkotó most nem avatkozik be, akkor ezzel évtizedekre konzerválja azt a helyzetet, amelyben a nemzeti kultúra alkotói kénytelenek munkájukat teljes jogfosztásban végezni, annak minden hasznát a multik fölözik le.A tagállamok most alakítják ki azokat a viszonyokat, amelyek a digitális szerzői jogi világ rendjét meghatározzák. Ha e szabályok az analóg világban megszokott hibák reprodukálását eredményezik, azzal a nemzeti kultúra csak veszíthet. Tényszerű, hogy az előadóművészi jogok egykor (1994 körül) kifejezetten progresszív védelmet élveztek Magyarországon. Mára azonban a legtöbb uniós tagállammal szemben elmaradt a jogvédelem szintje, és a nemzeti kultúra védelme terén az ország sereghajtóvá vált. 

A filmes szerzők és előadóművészek helyzetének megerősítése érdekében elfogadott uniós irányelvek hazai törvényi átültetésének a magyar előadóművészeket, filmes és televíziós szerzőket kellene támogatnia, nem a globális tech.- és kábelóriásokat! A színészek, előadóművészek, filmes, televíziós és szinkronos alkotóművészek annak garantálását várják a szerzői jogi törvény módosításának előkészítőitől, hogy a televíziók, kábeltévés szolgáltatók évi százmilliárdos bevételükből fizessék meg a nekik járó méltányos jogdíjakat!

[1]A digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló 2019/790/EU irányelv[2]a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2019/789/EU irányelv.


Rajkai Zoltán - SziA (Szinkron Alapszervezet)    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Petíció aláírása

Az aláírással engedélyezem Rajkai Zoltán - SziA (Szinkron Alapszervezet), hogy az aláírásomat átadja azoknak, akik ebben a kérdésben hatáskörrel rendelkeznek.


VAGY

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Hogy biztosan megkapd üzeneteinket, kérjük add hozzá a info@peticiok.com címet a kapcsolati vagy a biztonságos feladó listádhoz.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy nem tudja megerősíteni az aláírását az erre az üzenetre való válaszadással.




Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Tudjon meg többet...