A környezettudatos szúnyoggyérítésért

Környezettudatos és biológiai szúnyoggyérítést a kémiai szúnyoggyérítés helyett!

Hazánkban jelenleg döntő részben kémiai úton végzik a szúnyoggyérítéseket. Az ezekhez használt vegyszerek hatóanyaga szinte kivétel nélkül a deltamethrin nevű idegméreg, amely minden állatra káros, ami nem melegvérű. A szúnyogirtások során elenyészően kevés csípőszúnyog pusztul el, míg a méhek, a katicák és az egyéb rovarok pusztulása a szúnyogokénak akár több százszorosa is lehet. De a felhasznált vegyszer kiemelten veszélyes a vízi szervezetekre (halakra, kétéltűekre) és a hüllőkre is. Az embereknél mutagén hatása van, az arra érzékenyebbek fizikai tüneteket észlelnek magukon mind a permetezést követően a levegővel érintkezés által, mind a vegyszermaradványokat tartalmazó táplálékok (zöldség, gyümölcs) bevitelével.

Van olyan megoldás, amit megfelelően alkalmazva a kémiai irtások akár teljességgel is mellőzhetőek lennének! Az egyik megoldás a biológiai szúnyogirtás, ahol olyan szerek használatával történik a védekezés, amely kizárólag a csípőszúnyog lárvákra hat, a másik pedig a környezettudatos szúnyoggyérítés, amely komplex módszer a természetes ellenségek bevetésén alapul. Területarányosan mindkét módszer lényegesen olcsóbb a kémiai irtásnál, és megkímélhetné környezetünket, az élővilágot, és nem kevésbé magunkat, embertársainkat és gyermekeinket a vegyszeres mérgezéstől!

A PETÍCIÓ ALÁÍRÓI A KÉMIAI SZÚNYOGGYÉRÍTÉS BESZÜNTETÉSÉT, ÉS A KÖRNYEZETTUDATOS, ILLETVE A BIOLÓGIAI IRTÁS ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATJÁK.

..............................................................................................................................................................................................................................

Az alábbiakban összeállítás olvasható a témában leghasznosabbnak tartott cikkekből, leírásokból. (Az idézett honlapokon a teljes leírások is megtekinthetők.)

 

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapjáról az alábbiakat tudhatjuk meg az általuk szervezett szúnyoggyérítésről:

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=polgarivedelem_szunyog2015_gyik

 

Az országos szúnyoggyérítési programot a kormány határozata a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezi.

A programra összesen másfél milliárd forintot különítettek el. Ebből az összegből több mint hétszáz településen, kettő-hat alkalommal gyérítenek, illetve ebből fizetik a szakértőket is. A program keretében légi kémiai módszerrel összesen mintegy 420 ezer, földi kémiai módszerrel 310 ezer, biológiai módszerrel pedig 15 ezer hektár kezelése történik meg.

 Az imágók ellen piretroid-készítménnyel (hatóanyag: deltametrin) védekeznek.

A felhasznált irtószereket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezi a hatóanyagok közös európai uniós listája alapján. A konkrét felhasználást a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei (a korábbi ÁNTSZ-ek) ellenőrzik. Az ellenőrzésekbe a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok munkatársai is bekapcsolódnak.

 Az imágók ellen használt készítmények más rovarokra, köztük a méhekre is veszélyesek lehetnek.

 A permetszer leérkezéséig érdemes bezárni az ajtókat, ablakokat.

 

A deltamethrin nevű hatóanyagról:

 http://kockazatos.hu/anyag/deltamethrin

 

Rovarölő hatású szer, számos kártevő (lepkefélék, egyenesszárnyúak, fedelesszárnyúak, kétszárnyúak, atkák) ellen hatásos. Egyaránt alkalmazható a peték, a lárvák és a kifejlődött egyedek ellen. Az idegrendszerre hat.

 R23/25: Belélegezve és lenyelve mérgező.

R50/53: Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat.

 A deltamethrin az egyik legyakrabban használt szúnyogirtó szer maláriafertőzött területeken.

 A deltamethrin szervezetbe kerülhet bőrön át, belégzéssel, illetve lenyelés útján. Leginkább köztéri rovarirtás során lélegezhetjük be.

 A deltamethrin 1-es kategóriájú endokrin diszruptor anyagként szerepel az EU besorolásában (COM(1999)706), így ha az új uniós felülvizsgálat is megállapítja ezen egészségügyi kockázatát, akkor az új uniós növényvédelmi rendelet szerint ki kell vonni a mezőgazdasági használatból.

 A deltamethrin, mint az összes szintetikus piretroid, szerepel az endokrin rendszert zavaró anyagokat összefoglaló Colborn-listán és az Európai Unió endokrin diszruptor listáján is. Konkrét vizsgálati eredmények alapján a deltamethrin hatóanyag endokrin rendszert károsító hatása ugyanakkor nem egyértelmű, egyes vizsgálati rendszerekben nem váltott ki hormonrendszert zavaró hatást, más vizsgálatok pedig feltételezik, hogy emberben androgén antagonista.

 A deltamethrin vízi szervezetekre extrém toxikus (LC50 akár <100 µg/l), halakban, kétéltűekben, puhatestűekben, vízi növényekben felhalmozódhat.

 Mivel a deltamethrin nagyon mérgező kétéltűekre, halakra, hüllőkre nézve is, ezért a szúnyogirtás fokozott környezeti kockázatot jelent. Kutatások a korábbi balatoni halpusztulás és a köztéri szúnyogirtás között kapcsolatot láttak. Az elpusztult halak kopoltyújából ugyanis deltamethrin-t mutattak ki.

 A mezőgazdasági rovarirtásban a piretroidok helyettesíthetőek más, hasonló hatású készítményekkel, ezzel megakadályozható a szer maradványainak megjelenése az élelmiszerekben.

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjáról:

 http://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai

 

A szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk ökológiai katasztrófát okozna. A szúnyogirtás jelenlegi, kémiai szereket előtérbe helyező gyakorlata súlyos környezet- és természetvédelmi kockázattal jár. Az elvileg gerinces- és emlősbiztos (azaz a gerinces élőlényekre nem ható) szerekről sorra kiderül, hogy hosszú távon akár az emberekre nézve is veszélyes egészségkárosodást okoznak.

 Ezek a vegyszerek nem szelektívek, azaz nem csak a szúnyogokra, de az összes rovarra (például a virágokat beporzó méhekre), és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra kihatnak! Elkeserítően szemléletes példáját adják ennek a 2010-es év madarai – a fecskék –, melyek az ezredforduló első évtizedének végére átlagosan mintegy 50%-os állománycsökkenést szenvedtek el. Közülük a legnagyobbat (64%) a városlakó molnárfecskék, az ő esetükben az egyik gyanúsított éppen a táplálékállatok számát csökkentő szúnyogirtás.

 A rovarölő szer a vízbe kerülve a magasabb rendű szervezetekre, így a halakra is mérgezően hat, tehát nem szúnyog- vagy legalább rovarszelektív.

 Amellett, hogy a kémiai hatóanyagok nem szelektívek - tehát a szúnyogok mellett más ízeltlábúakra és szinte a teljes vízi ökoszisztémára is hatnak -, hosszú távú alkalmazásuk rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz. Ezeknek a szereknek sokat hangoztatott emlős semlegességéről pedig időről-időre kiderül, hogy az elbizakodottság megalapozatlan volt.

 A településeken csökken a rovartáplálék mennyisége, illetve a méreganyagok a szennyezett legyeket, méheket, szúnyogokat elfogyasztó állatokra (a ragadozó rovaroktól a kétéltűeken, hüllőkön és madarakon át az emlősökig) hatnak. Minden bizonnyal ez az egyik oka annak, hogy a leginkább városlakó, repülő rovarokra vadászó molnárfecske hazai állománya felére csökkent 1999–2013 között. De szúnyogirtást követően országszerte tapasztalnak konkrét madárelhullásos eseteket is, elsősorban fekete rigók és széncinegék esetében, melyeknél egyik napról a másikra teljes fészekaljnyi fióka pusztul el. 

 A Kormány a szúnyogok elleni védekezés országos koordinálását az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe rendelte. Ezzel a jó irányba megtett lépéssel megvolt az esély arra, hogy a szakértői háttérnek köszönhetően előtérbe helyeződik a szúnyogszelektív védekezési módok alkalmazása. Sajnos ez az optimizmus a következő évi adatok alapján megalapozatlannak bizonyult.  2014-ben óriási területen, mintegy 820 000 hektáron, tehát az ország közel 9%-án történt egységes irányítású szúnyogirtás Magyarországon. Ebből alig 20 000 hektár részesült biológiai kezelésben, a többi 800 000 hektáron 50-50%-ban légi és földi kijuttatású kémiai védekezés történt.

                 

 Az alábbi fotó Gárdonyban készült, pár perccel az egyik szúnyogirtást követően:

https://scontent-fra3-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xaf1/v/t1.0-9/p180x540/1043893_568304659884944_800513757_n.jpg?oh=d2229699a786a8828c63d4587ab7a0c1&oe=5633ECAB

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HVG-cikk a szúnyogirtás következtében fellépő méhpusztulásról:

 http://hvg.hu/itthon/20130703_Meheket_es_vedett_rovarokat_is_pusztit_a

 

A szúnyogokon kívül szinte minden más repülő rovart is elpusztít a szúnyogirtáskor szétszórt permet. Bár a szórást a méhek megkímélése érdekében elvileg csak szürkület után szabad elvégezni, méhészek mégis veszteségekre panaszkodnak.

 Az MTA egy tanulmánya szerint a széles körben használt vegyi szúnyogirtás során minden elpusztított szúnyogra 99 egyéb rovarfaj jut.

 Az MTA egy tanulmánya szerint az összes elpusztított rovarnak csupán 1 százalékát teszik ki a csípő szúnyogok.

 A környezetkímélőbb és egyes körülmények között hatékonyabb, úgynevezett biológiai gyérítő módszert már az 1970-es években kifejlesztettek, de Magyarországon ma is csak elvétve használják.

 „Fajlagosan drágább a biológiai ritkítás, de hektárarányosan hatékonyabb” – mondta a hvg.hu-nak Imre Lajos, a légi gyérítéssel foglalkozó Forgószárny Kft. tulajdonosa. „A preventív biológiai gyérítésnél jóval kisebb területre, a szúnyoglárvák élőhelyére kell koncentrálni a hatóanyagot, így az hiába drágább a hagyományos vegyi permeteknél, jóval kevesebb mennyiséggel is elérhető ugyanaz a hatás sokkal kisebb környezetterheléssel.

 

Az MTA NKI készített egy összeállítást a környezetbarát szúnyogirtás lehetőségeiről:

 http://mta.hu/mta_hirei/kornyezetbarat-szunyogirtas-24891

 

 A Csíplek Alapítvány az Európai Szúnyogirtó Szövetség (EMCA) tagja:

 http://www.csiplekalapitvany.hu

 

„Célunk nem az élővilág egy részének kiiktatása a természetből, hanem az ellenük kidolgozott kockázatos kémiai vegyszerek hatásaitól kívánjuk megvédeni a többi élőlényt és a táplálékláncot.”

 Az Európai Unió részéről fellelhető egy olyan törekvés, amely a repülőgépes permetezéseket már nemcsak a növényvédelem (2009/128/EK EU irányelv), hanem a szúnyoggyérítés területén is korlátozni kívánja a jövőben.

 

A kémiai szúnyoggyérítésről:

- Nem-szelektív módszer, mivel neurotoxin (idegméreg-alapú), valamennyi idegrendszerrel rendelkező élőlényre hatással van

- 80%-os hatékonyságtól elfogadható a kezelés, azaz nem jelent biztos megoldást

- Kockázatos vegyszereket (neurotranszmittereket) juttatnak a környezetbe az alkalmazás során

- A kezelésnek nincs hatástartama, ami rovarral a készítmény találkozik, arra hatással van (többnyire halálos), a kezelés után egy órával megjelenő egyedekre már nincs hatással (ez tulajdonképpen az előnye is)

- A rezisztencia (ellenállóképesség) kialakulásának lehetősége adott

- A kezelések eredménye függ az időjárási tényezőktől (napszak, csapadék, szél...) és légi kijuttatás esetén a repülési előírásoktól

- A szúnyogártalom jellemzőitől függően többszöri beavatkozás szükséges, és az eredmény nem előrejelezhető

 

A Környezettudatos Szúnyoggyérítés a szúnyogártalom ellen alkalmazott komplex gyérítési módszer, a természetes ellenségek bevetésén alapul. Hatékony alkalmazása speciális szakmai ismereteket, rendszeres terepi jelenlétet és elkötelezettséget igényel. Idejében (február) történő alkalmazása nagyban elősegíti a hatékonyságot és a költségek csökkenését okozhatja. Az előzetes tenyészőhely térképezést követően a korábban kezelt terület töredékén szükséges alkalmazni. Tudatos alkalmazásával megelőzhető és preventív módon megszüntethető a szúnyogártalom, ezáltal a kémiai beavatkozás elkerülhető.

 

 Az Országos Epidemiológiai Központ által kiadott anyag megemlíti, hogy 1 elpusztult szúnyogra 200 egyéb rovar jut

http://www.oek.hu/oek.web?nid=175&pid=1

 

A Biológiai szúnyogirtást nevű facebook-közösség jelenleg 2000-nél is több tagot számlál:

 https://www.facebook.com/pages/Biol%C3%B3giai-sz%C3%BAnyogirt%C3%A1st/571285686257747

 

Szóval az alapprobléma a következő: hazánkban döntő részben kémiai úton végzik a szúnyoggyérítéseket, az ezekhez használt vegyszerek hatóanyaga szinte kivétel nélkül a deltamethrin nevű idegméreg, amely minden állatra káros, ami nem melegvérű. Egyaránt elpusztítja a szúnyogokat, a méheket, a katicákat, és minden más rovart, de kiemelten veszélyes a vízi szervezetekre (halakra, kétéltűekre) és a hüllőkre is. Ráadásul egyes kutatások szerint embereknél mutagén hatása is van. Az oldal létrehozói az ország több pontján tapasztalták, hogy szúnyogirtások alakalmával rengeteg rovar pusztul el és köztük elenyészően kevés a szúnyog. Tapasztalataink szerint a probléma súlyát sem a lakosság nem ismeri, sem a döntéshozók nincsenek megfelelően tájékoztatva. 

Pedig van olyan megoldás, amit megfelelően alkalmazva a kémiai irtások teljességgel mellőzhetőek, illetve alkalmazásukra csak a kiemelten árvizes években (mint az idei) lenne szükség, de akkor is töredéknyi területen, és jóval kevesebb alkalommal. Ez a megoldás a biológiai szúnyogirtás, ahol olyan szerek használatával történik a védekezés, amely kizárólag a csípőszúnyog lárvákra hat (megfelelő kijuttatás esetén).

MAGYARORSZÁG CSODÁLATOS TERMÉSZETI ÉRTÉKEI, A MAGYAR EMBEREK EGÉSZSÉGE ÉS JÓLÉTE MEGÉRDEMLI, HOGY A DÖNTÉSHOZÓK FELELŐSSÉGTELJES DÖNTÉSEKET HOZZANAK! KÉRJÜK, HOGY SEGÍTSENEK TERJESZTENI A KÖRNYEZETBARÁT SZÚNYOGGYÉRÍTÉS ÜGYÉT.

 

 


Környezettudatos Szúnyoggyérítést    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Az e-mail címe nem fog megjelenni az oldalunkon. Azonban a petíció írója az összes megadott adatot látni fogja.

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Kérjük, ellenőrizze bejövő leveleit (és a spam mappát).
Facebook