A hulladékégetést követő füstgázmosás során keletkező maradékok problémája Belgium flamand részén a lakosság a települési hulladékot az alábbi frakciók szerint gyűjti: – üveg, – papír, – veszélyes hulladék, – zöldség–gyümölcs–zöldhulladék (ZGYZ), – műanyag palack–fémek–csomagolás–italkarton (MFI), – vegyes hulladék és – nagy volumenű frakció. Ennek köszönhetően 2000-ben a települési hulladék 65,8%-át válogatták szét, újrahasználták, illetve reciklálták. A 6 millió flamand lakosra számolva csak 1 M t települési szilárd hulladékot kellett elégetni, ennek során 250 E t ún. fenékhamu és 40 E t füstgáztisztítási maradék képző- dik (kazánhamu, szállópernye és a füstgázmosó maradéka). Minden fajta hamu és maradék tartalmaz nyomokban vagy igen kis mennyiségben nehézfémet. A fenékhamuhoz képest a füstgáztisztítás maradékaiban viszonylag nagyobb koncentrációban vannak az illékonyabb fémek, mint az ólom és a cink, valamint nyomokban arzén, kadmium, higany és króm. Emiatt ez a maradék nem alkalmazható az építőiparban, ártalmatlanításának egyetlen lehetősége a lerakás, és így lesz ez a jövőben is. A nehézfémek kivonása az égetőmű hamujából nem könnyű művelet. Ólom nemcsak a színesfémfrakcióban fordul elő, hanem a téglában és kerámiában is.

#156: -  

 Ez ugye a környék kommunális hulladékégetőművei számára fontos.

A cementgyár nem éget szemetet.