Szüntessék meg a téli óraátállítást!
Október 28-án vasárnap hajnalban 3-ról 2-re kell állítani az órákat, kezdődik a téli időszámítás.
Az óraátállítás célja kezdetben az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek aktív életünkkel, ami reggel héttől este tízig tart. Mára azonban egyre több a vita arról, kell-e nekünk ez az óraabajgatás.
A franciák ötlete volt
Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia-megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Spórolás?
Az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része régen abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki- és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hány órát mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energiaigényünket. Legjobb példa erre a tévézési szokásaink változása. Míg régen 1-2 tévécsatorna adásait tudtuk nézni, azt is csak este 10 óráig, addig ma nem ritka, hogy 100 tévécsatorna vételére van lehetőségünk és éjjel-nappal sugározzák az adásokat.
Fáj?
Az óraátállítás – egyes egészségügyi szakemberek szerint - felborítja a szervezetünk természetes ritmusát, alvás- és koncentrációs zavarokat okozhat, fokozza a depressziós tüneteket. Bizonyított tény, hogy az óraátállítást követő hetekben több a baleset, fokozódnak a szív- és érrendszeri panaszok, összességében fáradtabbak, bágyadtabbak vagyunk. Az alvás-ébrenlét váltakozása ugyanis egy úgynevezett cirkadián ritmust ír le. Sokáig vita tárgya volt, hogy mi szabályozza ezt a ritmust. Több kísérletet végeztek, amelyek során a vizsgálatban résztvevő személyeket hónapokon keresztül elzárták a külső környezet ingereitől, mint a napfénytől, tv-től, telefontól stb. Ebből kiderült, hogy alapvetően a "belső óra" a szervezetünkben, az ami a cirkadián ritmust szabályozza, de ezt a külső tényezők nagymértékben befolyásolják, a mesterségesen meghatározott 24 órás napokhoz igazítják. Ha az alvás-ébrenlét megszokott ritmusát valami megzavarja, akkor alakulnak ki a cirkadián ritmuszavaroknak nevezett alvásproblémák.
Az alvást zavaró tényezők között jól ismert az időzóna váltás szindróma, vagyis a jet lag. Ha repülőgéppel utazunk több időzónán át, akkor megérkezésünk után gyakran kell pár nap, mire "magunkhoz térünk". Az óraátállítás az ehhez hasonló módon okozhat alvászavarokat, vagyis a cirkadián ritmusunk zavart szenved - egyrészt a napfelkelte és napnyugta hirtelen más időpontban történő jelentkezése, illetve a megszokotthoz képest egy órával eltolódott alvás-ébrenlét ciklus miatt. A szervezetünk általában csodálatos módon tud alkalmazkodni a fokozatosan bekövetkező változásokhoz. Azonban ha valamilyen hirtelen változás következik be a külső tényezőkben, akkor az átmeneti, ritkább esetben tartós alvásproblémát okozhat. Ezek a külső hatások a téli időszámítás kezdetén nem okoznak különösebb problémát, de a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás kezdetén megnövekszik a balesetek, szívinfarktusok száma, s a szervezetünk alkalmazkodása jó pár napba, esetleg hetekbe telhet - volt olvasható a Pihent Agyúak Társaságának közleményében.
Más szakértők szerint az óraátállítás közel sem okoz ilyen komoly problémákat. Egyrészt úgy gondolják, hogy legalább 3 óra időeltolódás szükséges ahhoz, hogy a napi ritmusunk zavart szenvedjen, másrészt az őszi óraátállítás egy 25 órás napot eredményez, amely közelít a belső óránk által meghatározott naphoz.
Kampány a több napfényért!
Vannak akik, egyenesen azt javasolják, hogy állítsuk most előre az órákat és a mostani GMT+1-ből lépjünk át a GMT2-be. Így az év minden estéjén egy órával később sötétedne, az idén +72 estén át lehetne világos este 8 óráig, sokkal jobb életminőséget, több szabadidős lehetőséget, ezáltal egészségesebb, vidámabb társadalmat és majdnem 7 milliárd forint megtakarítást nyerhetnének itt, Magyarországon.
E weboldal adminisztrátorának bejelentéseA petíciót lezártuk, és az aláírók személyes adatait eltávolítottuk.Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adatok kizárólag törvényes okból kifolyólag kerülhetnek tárolásra, valamint azt, hogy az adatokat a lehető legrövidebb ideig tárolhatják. |