szociális szövetkezetekben kötelező önkormányzati tagságról

Állásfoglalás a szociális szövetkezetekben kötelező önkormányzati/karitatív szervezeti tagságról és a fő tevékenység névben viseléséről.    

T/12732 törvényjavaslat "az egyes foglalkoztatású tárgyú törvények" módosításáról azt a javaslatot terjeszti a parlament elé, hogy „a szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie.”, illetve a szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.”  

A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége elfogadhatatlannak, károsnak és minden jó kormányzásnak ellentmondónak tartja a szociális szövetkezetekben kötelező önkormányzati/karitatív szervezeti tagság jogszabályi előírását és a fő tevékenység névben való viselését.  

Állásfoglalásunkat az alábbiakra alapozzuk

-        a törvénytervezet ellentmond a rochdale-i, majd manchesteri szövetkezeti elveknek, amely kimondja az „önkéntesség és nyitott tagság” elvét. A törvényi kötelezés

- a tag befogadására, megfosztja a szociális szövetkezeteket az alapvető szövetkezeti jellemzőtől, ellentmond a szabad szövetkezés alapeszméjének.

-          európai szabályozás és magyar törvénykezés szerint tiltott nyilvánosan a szociális szövetkezetbe tagokat toborozni, tag csak saját akaratából léphet be. Nem világos, a törvényjavaslat szándéka: hogy a szociális szövetkezet tagjainak kell az önkormányzatot karitatív szervezetet tagosítani, vagy valamely állami szerv fogja kijelölni a szociális szövetkezetek számára, hogy mely önkormányzatot, vagy azok szervezetét, kell kötelezően bevennie taggá az adott szociális szövetkezetnek? Sok szociális szövetkezet működik több településen, illetve térségben, ahol nem világos, hogy a törvényhozó mit szeretne elérni, de olyan is van, hogy több szociális szövetkezet van egy településen.

-          az önkormányzat kötelező tagként való felvétele megbontja a demokratikus működés egyensúlyát. Hiszen az önkormányzat döntő befolyást tud gyakorolni a többségében rászoruló magánszemély tagságú szövetkezet működésére, miközben egy szavazata van, mint minden tagnak. Hosszú távon a változó érdekalapú helyi politikai és hatalmi nyomásgyakorlás ellehetetleníti azt, hogy a tagok elsősorban gazdaságukat előre mozdítva, a helyi gazdasági eszközökkel javítsanak a maguk életén.

-          a közhasznú jogállás meghatározása az elmúlt években szubjektív és képlékeny lett, a bírósági gyakorlat kiszámíthatatlan, hogy mely szervezeteknek adja meg, illetve vonja el a közhasznú státuszt. Ilyen jogi környezetben azt a feltételt szabni, hogy szociális szövetkezetnek közhasznú szervezet tagja legyen irreális, ugyanakkor a törvényhozásnak arra a hiányára is rámutat, hogy a törvényalkotók nem tudják, hogy a szociális szövetkezet önmagában is közhasznú tevékenységet végez.

-          hiányzik a karitatív szervezet törvényi definíciója, így jogbizonytalanságot okoz egy ilyen szervezet azonosítása és bevonása. A Belügyminisztérium (aki ezt a fogalmat betette a szövetkezeti törvénybe) a Karitatív Tanács Tagjait (Baptista Szeretetszolgálat; Magyar Máltai Szeretetszolgálat; Magyar Ökumenikus Segélyszervezet; Magyar Vöröskereszt; Katolikus Karitász; Magyar Református Szeretetszolgálat; + két javaslattevő szervezet Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány; Mátrix Közhasznú Egyesület) érti karitatív szervezetek alatt. 2600 szociális szövetkezet ezzel a nyolc szervezettel fog tagságra lépni, ha nem az önkormányzattal?

-          A karitatív szervezetek nem nevezhetők szektorsemlegesnek, ezen keresztül a szociális szövetkezetek vallási befolyás alá helyezése történne, az állami szekularizációnak érvényesülnie kell a szociális szövetkezetek szabályozásában, mert azok gazdálkodó és nem segély szervezetek.

-          - a szövetkezeti szervezeti forma elsősorban tehát gazdasági társaság, amely saját szervezeti eredményeit fordítja a tagok jólétére. A szövetkezeti mozgalom jelenlegi szabályozással is képes hatékonyabbá és szolidaritással megerősítettebbé tenni a társadalom működését. -          a Belügyminisztérium által a közfoglalkoztatás érdekében generált 123 önkormányzati taggal rendelkező szociális szövetkezet mintájára akarják az összes 2600 szociális szövetkezetet a közfoglalkoztatás eszközévé tenni. A törvényhozó láthatóan nem rendelkezik nemzetközi ismeretekkel, hogy a szociális gazdaság hogyan működik Európában és a világban, illetve a társadalmi vállalkozások, szociális szövetkezetek milyen jogszabályi feltételek között működnek. 

-          diszkriminatív szabályozást hoz létre az állam akkor, amikor a Polgári Törvénykönyv civil szervezetei vagy gazdasági szervezeteitől eltérően a szociális szövetkezet számára előírja, hogy a nevében viselni kell a fő tevékenységére utaló megjelölést.

-          a tagi munkavégzéshez kapcsolódóan már egyszer minden szociális szövetkezetnek módosítani kellett az alapszabályát – feleslegesen (hiszen elég lett volna azoknak a szociális szövetkezeteknek, akik tagi munkavégzést folytatnak). Most újra minden szociális szövetkezetnek módosítani kellene az alapszabályát értelmetlenül. Miután csak ügyvédi ellenjegyzéssel módosítható és adható be a cégbíróságra az alapszabály, ez azt jelenti, hogy szövetkezetenként  kb. 30.000 Ft költséget jelentene, összességben mintegy 80 millió forint kiadást (az államnak bevételt) jelent a szociális szövetkezetek számára.  

Felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy ne fogadják el a szociális szövetkezetekben kötelező önkormányzati/karitatív szervezeti tagság és a fő tevékenység névben való viselésére vonatkozó jogszabálytervezetet.

Kérjük a szociális szövetkezeteket, hogy csatlakozzanak az állásfoglaláshoz aláírásukkal, megosztásukkal, továbbitásukkal.  

A törvénymódosítás tagi munkavégzésre vonatkozó szabályozását és a foglalkoztatási szövetkezet jogi kategória megszüntetésével egyetértünk.  

Budapest, 2016. 11. 02.

Németh László s.k. SzOSzöv elnökség nevében