szociális szövetkezetekben kötelező önkormányzati tagságról
Állásfoglalás a szociális szövetkezetekben kötelező önkormányzati/karitatív szervezeti tagságról és a fő tevékenység névben viseléséről.
T/12732 törvényjavaslat "az egyes foglalkoztatású tárgyú törvények" módosításáról azt a javaslatot terjeszti a parlament elé, hogy „a szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie.”, illetve a szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.”
A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége elfogadhatatlannak, károsnak és minden jó kormányzásnak ellentmondónak tartja a szociális szövetkezetekben kötelező önkormányzati/karitatív szervezeti tagság jogszabályi előírását és a fő tevékenység névben való viselését.
Állásfoglalásunkat az alábbiakra alapozzuk
- a törvénytervezet ellentmond a rochdale-i, majd manchesteri szövetkezeti elveknek, amely kimondja az „önkéntesség és nyitott tagság” elvét. A törvényi kötelezés
- a tag befogadására, megfosztja a szociális szövetkezeteket az alapvető szövetkezeti jellemzőtől, ellentmond a szabad szövetkezés alapeszméjének.
- európai szabályozás és magyar törvénykezés szerint tiltott nyilvánosan a szociális szövetkezetbe tagokat toborozni, tag csak saját akaratából léphet be. Nem világos, a törvényjavaslat szándéka: hogy a szociális szövetkezet tagjainak kell az önkormányzatot karitatív szervezetet tagosítani, vagy valamely állami szerv fogja kijelölni a szociális szövetkezetek számára, hogy mely önkormányzatot, vagy azok szervezetét, kell kötelezően bevennie taggá az adott szociális szövetkezetnek? Sok szociális szövetkezet működik több településen, illetve térségben, ahol nem világos, hogy a törvényhozó mit szeretne elérni, de olyan is van, hogy több szociális szövetkezet van egy településen.
- az önkormányzat kötelező tagként való felvétele megbontja a demokratikus működés egyensúlyát. Hiszen az önkormányzat döntő befolyást tud gyakorolni a többségében rászoruló magánszemély tagságú szövetkezet működésére, miközben egy szavazata van, mint minden tagnak. Hosszú távon a változó érdekalapú helyi politikai és hatalmi nyomásgyakorlás ellehetetleníti azt, hogy a tagok elsősorban gazdaságukat előre mozdítva, a helyi gazdasági eszközökkel javítsanak a maguk életén.
- a közhasznú jogállás meghatározása az elmúlt években szubjektív és képlékeny lett, a bírósági gyakorlat kiszámíthatatlan, hogy mely szervezeteknek adja meg, illetve vonja el a közhasznú státuszt. Ilyen jogi környezetben azt a feltételt szabni, hogy szociális szövetkezetnek közhasznú szervezet tagja legyen irreális, ugyanakkor a törvényhozásnak arra a hiányára is rámutat, hogy a törvényalkotók nem tudják, hogy a szociális szövetkezet önmagában is közhasznú tevékenységet végez.
- hiányzik a karitatív szervezet törvényi definíciója, így jogbizonytalanságot okoz egy ilyen szervezet azonosítása és bevonása. A Belügyminisztérium (aki ezt a fogalmat betette a szövetkezeti törvénybe) a Karitatív Tanács Tagjait (Baptista Szeretetszolgálat; Magyar Máltai Szeretetszolgálat; Magyar Ökumenikus Segélyszervezet; Magyar Vöröskereszt; Katolikus Karitász; Magyar Református Szeretetszolgálat; + két javaslattevő szervezet Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány; Mátrix Közhasznú Egyesület) érti karitatív szervezetek alatt. 2600 szociális szövetkezet ezzel a nyolc szervezettel fog tagságra lépni, ha nem az önkormányzattal?
- A karitatív szervezetek nem nevezhetők szektorsemlegesnek, ezen keresztül a szociális szövetkezetek vallási befolyás alá helyezése történne, az állami szekularizációnak érvényesülnie kell a szociális szövetkezetek szabályozásában, mert azok gazdálkodó és nem segély szervezetek.
- - a szövetkezeti szervezeti forma elsősorban tehát gazdasági társaság, amely saját szervezeti eredményeit fordítja a tagok jólétére. A szövetkezeti mozgalom jelenlegi szabályozással is képes hatékonyabbá és szolidaritással megerősítettebbé tenni a társadalom működését. - a Belügyminisztérium által a közfoglalkoztatás érdekében generált 123 önkormányzati taggal rendelkező szociális szövetkezet mintájára akarják az összes 2600 szociális szövetkezetet a közfoglalkoztatás eszközévé tenni. A törvényhozó láthatóan nem rendelkezik nemzetközi ismeretekkel, hogy a szociális gazdaság hogyan működik Európában és a világban, illetve a társadalmi vállalkozások, szociális szövetkezetek milyen jogszabályi feltételek között működnek.
- diszkriminatív szabályozást hoz létre az állam akkor, amikor a Polgári Törvénykönyv civil szervezetei vagy gazdasági szervezeteitől eltérően a szociális szövetkezet számára előírja, hogy a nevében viselni kell a fő tevékenységére utaló megjelölést.
- a tagi munkavégzéshez kapcsolódóan már egyszer minden szociális szövetkezetnek módosítani kellett az alapszabályát – feleslegesen (hiszen elég lett volna azoknak a szociális szövetkezeteknek, akik tagi munkavégzést folytatnak). Most újra minden szociális szövetkezetnek módosítani kellene az alapszabályát értelmetlenül. Miután csak ügyvédi ellenjegyzéssel módosítható és adható be a cégbíróságra az alapszabály, ez azt jelenti, hogy szövetkezetenként kb. 30.000 Ft költséget jelentene, összességben mintegy 80 millió forint kiadást (az államnak bevételt) jelent a szociális szövetkezetek számára.
Felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy ne fogadják el a szociális szövetkezetekben kötelező önkormányzati/karitatív szervezeti tagság és a fő tevékenység névben való viselésére vonatkozó jogszabálytervezetet.
Kérjük a szociális szövetkezeteket, hogy csatlakozzanak az állásfoglaláshoz aláírásukkal, megosztásukkal, továbbitásukkal.
A törvénymódosítás tagi munkavégzésre vonatkozó szabályozását és a foglalkoztatási szövetkezet jogi kategória megszüntetésével egyetértünk.
Budapest, 2016. 11. 02.
Németh László s.k. SzOSzöv elnökség nevében
László Németh Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével
E weboldal adminisztrátorának bejelentéseA petíciót lezártuk, és az aláírók személyes adatait eltávolítottuk.Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adatok kizárólag törvényes okból kifolyólag kerülhetnek tárolásra, valamint azt, hogy az adatokat a lehető legrövidebb ideig tárolhatják. |