Nyílt levél online pénztárgép bevezetéssel kapcsolatban

Masszőrök Egyesülete
Bejegyezve: Tolna megyei Bíróság
Pk. 60 124/2002/4
Nyt, szám 1376
Érdekvédelmi Egyesület
Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter Úr részére


Tárgy: Online pénztárgép masszőröknél történő bevezetése miatt, várható adóbevétel, növekedés, illetve kiesés-elemzés.


Tisztelt Miniszter Úr!


Mi a Masszőrök Egyesülete (közel 3000 fő) és még a Magyarországon dolgozó masszőrök nevében, a következő észrevételt kívánjuk tenni, a Kormány által rendeletbe iktatott kötelező online pénztárgép bevezetésével kapcsolatban.
Bár tiszteletben tartjuk, megértjük és támogatjuk a Kormánynak azt a tevékenységét, miszerint fehéríteni szándékozik a gazdaságot, de e rendelet bevezetését elkapkodottnak, értelmetlennek és megfontolatlannak tartjuk. Tisztán és világosan látszik, hogy nincs mögötte semmilyen tanulmány, átgondolt, racionális adópolitikai, szociológiai érv.


Indokaink, a következők:


Mindenekelőtt szeretnénk kiemelni, a masszőr tevékenység, nem csak egy tevékenység a rengeteg szolgáltatás között. Komoly anyagi hasznot hozunk az államháztartásnak, ezen belül is a Társadalombiztosítási alrendszernek. Kezeléseink során sok ezer táppénzes munkaóra kifizetéstől és komoly műtétek finanszírozásától óvjuk meg a Biztosítót. Mindezt azért kell itt kiemelnünk és elmondanunk, mert TEÁOR szám szerint /9604 Fizikai közérzet javító/ tevékenységi körbe vagyunk besorolva. Ez a tevékenységi kör besorolás nem megfelelő a mi munkánk számára, többek között azért sem, mert ebben a tevékenységi körben rendkívül sokféle, szerteágazó tevékenység van.


Csak két szélsőséget szeretnék kiemelni. TEÁOR szám szerint ide tartozik, az a másodállásos masszőr, aki havi forgalmát tekintve 10-15 masszázst végez, de idetartozik az a fitneszterem is ahol napi 1000-1500 vendég megfordul. A két szolgáltató havi árbevétele közötti különbség óriási.
 A FIDESZ-KDNP Kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy segíti a kis- és mikro vállalkozásokat, segíti a munkahelyek teremtését. Mint a példa mutatja a kommunikáció nincs összhangban a cselekedetekkel. Ezzel a rendelettel megdrágítják az ilyen vállalkozások költségeit, nem csak az egyszeri pénztárgép beszerzésének az árával, hanem annak folyamatos költség vonzatával is, mint pl. kellékek, havi díjak szerviz költségek. Megnehezítik a kezdő vállalkozások indulását, a gyengébb vállalkozások, már előre jelezték, hogy a rendelet hatására befejezik a vállalkozásukat, tehát munkahelyek fognak megszűnni.


A kezdő, kis- és mikro vállalkozásoknak segítségre van szükségük valóban, de ez nem jelenthet minden esetben hitelt vagy kölcsönt. A hitel drága, kockázatos és veszélyes, pontosan annyival drágább minden egyes hitelből befektetett forint, mint amennyit a bank, felszámol kamatnak. A hozzánk hasonló kezdő, kis- és mikro vállalkozásoknak kevesebb teherre, kedvezőbb adózási feltételekre és türelmi időre van szükségük. Mindezeket megkapják az Európai Unió tagállamaiban. Ami azt jelenti, hogy így is lehet. Nem véletlen, hogy az orvosok, ápolók után, egyre több masszőr megy az Európai Unió más tagállamába dolgozni.


A NAV-tól megtudtuk, hogy el lehet kerülni a pénztárgép használatát, ha számlát ad a vállalkozó és minden egyes számlát havonta összesítve a hó 15. napjáig lejelenti a NAV-nak. Ezzel a következő problémáink vannak: Az ügyfélnek meg kell adnia az adatait. Ez viszont összeegyeztethetetlen a Gazdasági Verseny Hivatal törvényével. (Ami szerint egy szolgáltatás vagy vásárlás számlájához nem köteles a vevő megadni az adatait). Továbbá, diszkrimináló is, mert ha a masszőrnek le kell jelenteni a NAV-nak akkor ezt minden más vállalkozónak, aki számlát ad ki, le kellene jelenteni, nem csak a masszőröknek.


Továbbá arra szeretnénk még felhívni a figyelmet, hogy nem csupán a számlaadási kötelezettség módját tartjuk súlyosan diszkriminatív szabályozásnak. Hanem azt is sérelmezzük, hogy ugyanazon tevékenységek, más TEÁOR szerint más besorolást nyertek, számukra a kibocsátandó rendelet nem állapít meg online pénztárgép használati, üzemeltetési kötelezettséget, ez sérti az egyenlő verseny helyzetet.


Felmerül pár kérdés a pénztárgép használatával is


- Nem minden masszőr tevékenykedik folyamatos munkaidőben, nincs munkaidő kezdete és vége. Kasszanyitás - zárás, hogyan működik?
- Mi a helyzet a vak és gyengén látó, látássérült masszőrökkel, ők hogyan kezelik a pénztárgépet?
- Azokban a szalonokban ahol kozmetikus, fodrász, manikűrös és/vagy pedikűrös és masszőr is dolgozik, csak a masszőrnek kell, pénztárgép vagy minden tevékenység tekintetében bevezetésre kell, hogy kerüljön?
- Mi a helyzet egy olyan vállalkozással, ahol több, házhoz járó masszőrt alkalmaznak? Mindegyikőjüknek kell külön pénztárgép?
- Miért kell napi 3-10 tételhez pénztárgépet alkalmazni?


A masszőrök bevételét tekintve, talán a legjobb példa erre a kisadózó vállalkozások tételes adózási forma (KATA), ami évi 6 millió Ft bevételig 10%-ot adózik az adóalany. Ezt a 6 millió Ft-os bevételi plafont szinte lehetetlen túllépni, alig van olyan masszőr, aki túl tudja szárnyalni. Mivel a masszőr a fizikai erejét teszi bele a vállalkozásába, a fizikai erő véges, nem növelhető a végtelenségig. Tehát itt plusz bevételre az állami költségvetés nem számíthat a pénztárgép bevezetésével.
A másodállásban dolgozó masszőrök ezt a bevételt még csak meg sem közelítik. Ezek a vállalkozók szinte biztos, hogy visszaadják a vállalkozásukat és feketén folytatják, mert nem tudnák kitermelni a költségeket, mivel egyelőre arról sincs szó, hogy az állam támogatná a pénztárgép árát, vagy bármi olyan rendelkezés bevezetését fontolgatná, amellyel a masszőrként dolgozó adófizető állampolgárok élete és a vállalkozási tevékenység végzése a könnyebbé tételt szolgálná.


Mindemellett megjegyezzük, hogy az 1996. évi LVII. törvény 33.§ (3) bekezdése alapján. A Gazdasági Versenyhivatalnak a feladatkörébe tartozik, hogy véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő, továbbá a versenyt – különösen valamely tevékenység gyakorlása, a piacra lépés feltételeinek meghatározása vagy kizárólagossági jogok biztosítása révén – korlátozó vagy a verseny feltételeit – ideértve a verseny szabadságát sértő magatartásokkal szembeni fellépést is – befolyásoló, valamint az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályozási koncepciókat, jogszabálytervezeteket az önkormányzati rendeletek kivételével. Ehhez kapcsolódóan szeretnénk megjegyezni azt, hogy az online pénztárgép bekötése után azon masszőrök, akik képesek lesznek folytatni a tevékenységüket, kénytelenek lesznek drágábban is dolgozni a pénztárgép fenntartása miatt megnövekedett költségek miatt. Így a kérdésünk: hol találhatjuk meg a GVH azon véleményét, amely az ágazatot érintő értékesítési előírásokra vonatkozó jogszabálytervezetet dolgozza fel?
További érvünk, hogy az online pénztárgép üzembe helyezése nem csupán a pénzkérdés egy masszőr életében, hanem az igénylés, megszerzés, üzembe helyezés rengeteg olyan időt vesz el, főleg a másodállásban dolgozó masszőröktől, amely alatt biztosítani tudnák számukra a megfelelő megélhetést.


Álláspontunk szerint a rendelet által bevezetni tervezett intézkedés aránytalan és indokolatlan anyagi terhet róna számos kis – és mikro vállalkozóra, ezzel ellehetetlenítve sok magyar család megélhetési forrását, valamint adózó
állampolgár életét. A tervezett intézkedéssel tehát munkahelyek szűnnének meg és ezzel az adózók száma is csökkenhet. Ugyanakkor nem tűnik ki az az adópolitikai vagy egyéb szakmai érv, ami a masszőrökre ilyen jelentős pénzügyi teher és szigorú előírások bevezetését szükségessé és indokolttá tenné. Különös figyelemmel arra, hogy az egyéb szolgáltatásokat végző vállalkozók (mint például a fodrászok, műkörmösök, kozmetikusok) közül a masszőrök egyedüliként, teljesen indokolatlanul kerültek a rendelet jóval szigorúbb szabályozásának a hatálya alá.
Megjegyezni kívánom, hogy Egyesületünkhöz csatlakoztak más olyan szervezetek egyesületek, akik az Európai Unió más tagállamaiban is tevékenykednek, mint masszőrök. A fent leírtakkal egyetértenek, és velünk együtt fejezik ki szolidaritásukat és velünk együtt tényként állapítják meg, hogy ez a rendelet egyértelműen hibás és átgondolatlan.
Ezért kérjük a rendelet módosítását.


Tisztelettel: Magyarországon dolgozni akaró masszőrök