Legyen teljes az M0 útgyűrű!

P E T Í C I Ó

az M0 útgyűrű befejezéséért

2018. december 12-én az Országgyűlés módosította az Országos Területrendezési Tervet. A távlati terv projektfelsorolásából és térképi tartalmából törölte az M0 autóútgyűrű tervezett nyugati szektorát, azaz a gyűrű M1 autópálya és 10. sz. főút közötti szakaszát. A döntés jogilag azt jelenti, hogy a fejlesztéshez eddig fenntartott terület más funkciójú beépítése lehetségessé válik.

beép_illusztr1.jpg

 

A lentiekben kifejtett részletes indokaink alapján azt kérjük:

- A kormányzat csak tényleges szakmai, társadalmi egyeztetés után hozzon döntést az emberek életét, közlekedési lehetőségeit és utazási kiadásait súlyosan befolyásoló kérdésben.

- Biztosítsa a kilátásba helyezett társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok elkészítését, annak civil kontrolja mellett. Készüljön vizsgálat a vonatkozó jogszabály alapján az M0 nyugati szektort nem és az azt tartalmazó változatok társadalmi hasznosságának összehasonlítására, valamint az országosan elismert tervezési tapasztalattal rendelkező szakértői kör által értékelésre érdemes műszaki változatokra (pl. környezetvédelmi célú alagutak növelése; tranzitforgalmat kevéssé kiszolgáló főúti változat; tehertranzit tarifális/adminisztratív korlátozása). Legyen közreadva a vizsgálat és a független szakértői kör álláspontja.  

- A kormányzat az M0 kérdéses – a területrendezés eszközeivel négy évtizeden át szabadon tartott – nyomvonalsávjának beépítésére irányuló esetleges intézkedéseket előzze meg, és az országos rendezési terv helybiztosítást szolgáló jogszabályi tartalmát állítsa helyre.

kétféle_hálózat_összehas1.jpg

 

A kialakult helyzet előzményei  

Láng Zsolt II. kerületi polgármester a felülvizsgálat folyamatának utolsó pillanatában, 2018. november 23-án levélben kereste meg Gulyás Gergely minisztert kezdeményezésével. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „annak ellenére, hogy a világ több városában nem ér körbe a körgyűrű, jó lenne bezárni azt”, de „a nyomvonalról társadalmi vitát kell folytatni”, így ő kérte, „hogy a településrendezési törvény melléklete ne tartalmazzon egy egyértelmű nyomvonalat”. A törvény módosítása során a tárgyi szakasz úgy került törlésre, hogy eközben a végrehajtási tartalomban elő lett írva, hogy „szakági tervezésről gondoskodni kell”, úgy, hogy az „társadalmi, természet- és környezetvédelmi szempontból a lehető legkisebb érdeksérelmet okozza”. Ilyen megoldás az ország nagytávban tervezett sokszáz beruházása közül egynél sincs alkalmazva. A szerkezeti tervben jelölt nyomvonal a projekt részletes megtervezése során nem korlátozza a legoptimálisabb nyomvonal keresését. A jogalkotó szándékát ismerve és elfogadva is aggodalomra okot adó kérdések merülnek fel:

- miért került elő mindjárt a „körbe nem érő körgyűrűk” példája?

- miért kellett az országos úthálózat listájából mindenestül (kezdő és végponttal együtt) száműzni a kérdéses útszakaszt?

- miért jelent meg január elején olyan sajtóelemzés (G7.hu), amely érzékelhető egyoldalúsággal hangolja a közvéleményt az M0 nyugati szektor teljes elhagyására és annak Zsámbék - Esztergom térségi helyettesítésére?

torlódási_helyzet.jpg

 

Álláspontunk  

- Az M0 kérdéses szakaszának „áthelyezése” Zsámbéktól nyugatra (M100 autóút) éppen a hálózati elem lényegét teszi semmissé: korábbi vizsgálatok igazolták, hogy ez esetben a nyomvonalnak semmilyen tehermentesítő hatása nem lesz Buda és térsége hálózatára, holott az ország legneuralgikusabb úthálózatáról van szó.

- Igazságtalanság és szűklátókörűség a probléma értékelése során pusztán a megépítés (alagutak) nagy költségét mérlegre tenni, vagy kizárólag a lakosság egyik részének szempontjait kidomborítani. Az ilyen mérleg nem foglalkozik a közlekedők üzemanyag- és időköltségeivel, jól számítható csökkenésének értékével, holott már több elemzés is történt, melyek szerint a társadalmi költségmegtakarítások igenis többszörösen indokolják a megépítést, sőt, a nyugati M0 gyűrűelem beruházása jellemzően az országos rangsorok élmezőnyében végzett.

- A helyben érintett lakosság életkörülményeinek megőrzése végett – ahol azt az érintettség kicsit is szükségessé teszi – minden nyomvonalváltozat szerint alagutak épülnének, így a helyiek érdekei nem sérülnek, törvényi kötelezettség azonban az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése: a tervezett hálózati elem meghiúsulása a közlekedőknek és a térség településeinek aránytalanul nagy veszteséget jelentene.

- A Budakeszi, Remeteszőlős, Pesthidegkút, Solymár közigazgatási területét (közelség esetén alagutakkal) érintő nyomvonal az ismert topográfiai és területhasználati adottságok miatt determinált, ezért a nyomvonal már bő négy évtizede szerepel a térség területrendezési tervdokumentumaiban. Az elődeink által szabadon tartott egyetlen lehetőségnél a beépülés szabad folyásának engedése szavakkal leírhatatlan ostobaság, történelmi felelőtlenség, az nagyszabású „gazdasági merénylettel” ér fel.

- A forgalmi vizsgálatok szerint az útszakaszt leginkább annak 15 kilométeres térségében lakók használnák, főként, ha az alacsonyabb sebességre lenne kiépítve (főúti változat), azonban a megvalósításhoz a szabad területet e változat esetén is fenn kell tartani.  

- A patkó alakban csonkán hagyott „körbe nem érő körgyűrű” esetében már ránézésre is nyilvánvaló, hogy temérdek többletutazási kényszer lép fel. Ez egyet jelent a napi 10 órában torlódó budai kerületek és agglomerációs települések, ezen belül a lakosság életteréül szolgáló 12-20 méter szélességű utcák agyonterhelésével.

- Egy úttervezésben járatlan ember is ránézésre megállapíthatja, hogy a most kirajzolódott hálózat egy „féloldalas”, teljesen elhibázott megoldás: még az eredeti hálózati tervnél is szembetűnő az az ellentmondás, hogy amíg a pesti oldalon a Kiskörúttól az M0-ásig hét fontos harántirányú közúti vonal van tervezve, addig a budai oldalon az un. budai Nagykörúttal és az M0 gyűrűvel is csupán csak kettő volt!  

- Probléma, hogy a négy évtizedig őrzött nyomvonalsáv elbizonytalanítását okozó döntést nem előzte meg semmilyen gazdasági vizsgálat és társadalmi egyeztetés, holott ezt törvény írja elő (1988. évi I. törvény 11/A., 11/D. §).  

„Teljes M0” pártolók köre

Ábrák:

1. ábra: Illusztráció az M0 autóút M1 felőli jelenlegi végpontja folytatásában fenntartott szabad terület esetleges beépítésére. 

2. ábra: A közúthálózat eredeti és 2018. decemberi módosítás szerinti szerkezete. Megjegyzés: Az ábrán piros színnel országos főhálózati elemként jelöltük a 2x2 sávos „kiemelt főútként” tervezett hálózati elemeket is. A döntés szerint az MO nyugati szektor 10. és 11. sz. főutak közötti szakasza megépülne, míg a 10. sz. főút és M1 autópálya közötti szakasz nyomvonala beépíthetővé válik, ezzel ellehetetlenül megvalósítása.

3. ábra: Forgalmi anomáliák a Google Map forgalmi adatbázisa alapján (átlagos hétfő 8 órás helyzet).


„Teljes M0” pártolók köre    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Petíció aláírása

Az aláírással engedélyezem „Teljes M0” pártolók köre, hogy az aláírásomat átadja azoknak, akik ebben a kérdésben hatáskörrel rendelkeznek.


VAGY

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Hogy biztosan megkapd üzeneteinket, kérjük add hozzá a info@peticiok.com címet a kapcsolati vagy a biztonságos feladó listádhoz.

Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Facebook