A szülői elidegenítés ellen
Szülő s Gyermek(ek) közti elidegenítés ellen
Egy gyermek-elhelyezési vitában sokszor a hatóságok nem a gyermek érdekében döntenek, hanem a szerint ki él vissza hatásosabban a gyermekkel és zárják ki közös gyermekük életéből a másikat, amivel elidegenítik a gyermek-szülő közti kapcsolatot és végtelenségig provokálják a másik fél érzelmi szintjét. Ez súlyosan károsan hat mind a szülőkre, de legfőképp a gyermekre, ami egész hátralévő életét s viselkedését befolyásolja.
A PAS- és DRMMS- szindróma valós veszély. Egy olyan tudatállapot ahol akaratlanul- akarva bántják gyermekünket az által, hogy felhasználják és akadályozzák azon jogát, hogy családtagjaival - másik szülőjével, nagyszüleivel, testvéreivel, rokonokkal - kapcsolatot tartson s ápoljon.
Ezen viselkedés minta, amivel a bírósági végzés előtt s után is visszaélnek meghatározó lesz a gyermek életében, hogy ő hogyan kezelje a helyzeteket, s milyen felnőtté váljon. Ez által nem lesz teljes értékű, felelősség tudatú felnőtt.
A kapcsolattartás akadályozását a törvény csak akkor bünteti, ha az hosszabb időn át történik, s jogerős végzés van róla kinél van a gyermek felügyelete. Ehhez képest a jog azt írja elő, a gyermekkel senki nem élhet vissza, s nem akadályozhatja másik szülőjével a kapcsolatát, azt csak bíróság teheti meg. Amíg nincsen jogerős végzés a kapcsolattartás szabályozásáról addig mindkét szülőnek teljes körű felügyeleti joga van gyermeke felett, vagyis akkor találkozhatnak, amikor akarnak, s azt senki sem akadályozhatja. Ennek ellenére mégis megtörténik, s a hatóságok ezt nem veszik figyelembe, s nem járnak el az akadályozó féllel szemben.
Változtatásra van szükség s követeljük, hogy a közös felügyeleti jog a válás s gyermekelhelyezés után is fennmaradjon, valamint járjanak el a törvény teljes szigorával az ellen, aki akadályozza a gyermek-szülő közti kapcsolatot bármilyen módon. Ezen viselkedés minta GYERMEKEK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYNEK MINŐSÜLJÖN!
Mivel veszélyezteti a gyermek értelmi, érzelmi, lelki fejlődését, hogy a gyermek nem érti miért nincs ott az a személy, aki eddig megszokott volt életében s hiányolja.
Sürgős változtatásokra van szükség a Családjogi törvények terén, bár az új Ptk. többlet jogokkal ruházta fel végre az elvált s kapcsolattartó felet, de továbbra is sok tekintetben hiányos s nem megfelelően kezeli a csonka családosok életét.
A civil öntudat polgári engedetlenségének joga folytán!
Magyarországon jelenleg hatályos jogrendszer alapelveinek kötelességei megvédeni az ember s család szentségének és sérthetetlenségének biztonságát. Ennek betartása morális s egyetemleges felelőssége és kötelessége mindenkinek. Az emberi és polgári jogok alapvető fontossága az élethez-, szabadsághoz-, biztonsághoz-, méltósághoz (rangjának kijáró tisztelet és elismerés) való jog és az embertelen (könyörtelen, szörnyű, becstelen) kegyetlen, megalázó és megszégyenítő bánásmód tiltása, annak megakadályozása sérthetetlen és elidegeníthetetlen magán-, és családi élethez való jogai. Valamint a gyermekek mindenek felet álló érdekei.
A jelenleg hatályos jogok és bírósági eljárások alapján a szülőknek egyforma jogai s kötelességeik vannak a család és gyermek között, amíg jogerős végzéssel nem szabályozzák, korlátozzák az egyik fél javára s a gyermek illetve a másik fél sérelmére deklarál. Ez alatt egyik fél sem élhet vissza represszív (akadályozó, jog gátló) magatartással, ami jó erkölcsbe és morális felelősség értékrendszerébe ütköző.
Kérjük a hatályos törvények betartatását, mert addig, míg nincsen bírósági végzés az egyik fél él vissza és sérti magatartásával a törvényi előírásokat majd ezek alapján a bíróság korlátozza a szülők, nagyszülők, rokonok kapcsolattartását a gyermekkel, amit akár évekig marasztal majd véglegesítik nem foglalkozva az addig keletkezet hátrányos következményekkel. Ez által mindvégig sérülnek a gyermekek mindenek felet álló érdekei és jogai. Nem beszélve a hozzátartozók méltóságáról és jogaik sérüléseiről.
Felháborító és megalázó a családtagok (apa, anya, testvérek, nagyszülők, rokonok) részéről a jogrendszer alkalmazóitól ezen viselkedések jogsértő s joggal való visszaélő magatartása. Miszerint el kell viselni s nyugodtan tűrni, hogy magánéletünket, becsületességünket elmondások alapján rágalmazza, korrumpálja, érzelmi empátiával zsarolja a másik fél, s utána még vissza is éljen vele. Indokolatlan eljárásokat, feljelentéseket tegyen ellene, amíg az eljárás menete le nem zárul s jobb esetben érvényesüljenek (évek múlva) a megfelelő jogszabályok betartatása. Addig olyan értelmi, érzelmi, erkölcsi veszélyeztetésnek, elidegenítésnek téve ki a gyermek személyiségét, ami már káros s visszafordíthatatlan ez által akár értelmetlenné is válik az eljárás.
Az ezen jogkörben a bíróság alá tartozó feladatot ellátó és betartató szervek (szociális hivatal, gyámügy, gyermekvédelem, gyermekjólét) többször sem mernek fel lépni, szankciókat alkalmazni a jogsértéseket elkövető ellen s a bíróságra hagyja a döntést. Ezáltal is mulasztásokat elkövetve és elfogultságot tanúsítva a gyermek és s másik fél sérelmére.
Követeljük:
- kötelező legyen a szószerinti rögzítés a perekben s a bíróság félrevezetését (bizonyítottan valótlan állítása vagy tagadása) azonnali szankciók sújtsák.
- az ítélethozatal ne a peres felek bizonyítása alapján, hanem a bíróság teljes körű eljárásának feltárásával történjen.
- a szülő bírósági perig tanúsított magatartása egyértelmű jelzés személyéről, s indítékairól, amit azonnal figyelembe kell venni s szankcionálni a hatályos jogszabályoknak megfelelően.
- a gyermekek közös felügyeletét 14 éves koráig (a szülő s a gyermek bármikor, bármilyen formában érintkezhet egymással, ami nem zavarja normális életkörülményeiket – személyes, telefonos, internetes, jelentős személyiségét befolyásoló eseményeknél jelen lenni, róluk fényképeket, hang és videó felvételeket rögzíthet s közzé tehet, amennyiben tartalma nem sértő s törvénybeütköző jelenetet ábrázol).
- a gyermeknek eseti gondnok kijelölését jogai érvényesítéséhez a bíróságokon.
- az eljárás folyamán felmerülő esetleges jogszabályokba ütköző kérdések s jogsértések, kötelességeiket el nem látó szülők és szervezetek ügyében (a felek között vagy hatósági szervek, gyámügy, gyermekvédelem tekintetében) a bíróság hivatalból kezdeményezze az eljárást felelősségre vonásukat és szankciók kirovását.
- mediátor, pszichológus kirendelése a szülők s a gyermek érzelmi indítékainak feltárására.
- a szülői méltósághoz kiérdemlő tiszteletet mind a felek között mind a szervektől (gyámügy, gyermekvédelem) s bíróságtól azáltal, hogy nem csorbítják gyermekeink s a másik fél előtt jogainkat azáltal, hogy a családi harmónia megbomlott.
- a gyermek tartásdíjának külön számla (MÁK)-ra történő elrendelését, amihez 18. életévét betöltve saját maga rendelkezhet. (A gyermek szükségletei s költségei két különböző dolog.)
- A szükséges költségeket arányos (fele-fele vagy tartásdíj százalékához mérten) mértékben osszák meg egymás között. (pl.: iskolai díjak, különórák, foglalkoztatások)
- Az a fél, aki egymaga nem tudja biztosítani a gyermek s saját maga szükségleteit nem feltétlenül alkalmas a gyermek gondozására (elhanyagolás, veszélyeztetés kérdése), de nem is kizáró ok (másik fél még annyit sem keres). A tartásdíj nem pótlék, hanem a gyermek joga.
-ne lehessen annak a szülőnek kötelezettséget teljesíteni aki:
1- nem dolgozik, annak ne lehessen ítélni a gyermeket (természetesen GYES, GYED, TGYES –amit mind két fél igénybe vehet- kivétel ez alól, de segélyből nem lehet gyermeket nevelni az súlyos elhanyagolás s veszélyeztetésnek minősül).
2- nem dolgozó félnek nem lehet tartásdíjat megítélni (gyermek-,házassági-,élettársi tartásdíj).
3- a tartásdíj nem lehet több összesen mint annak a szülőnek a nettő jövedelmének a 40%-a akinél a gyermekek elvannak helyezve (kifosztás, visszaélés miatt).
- szankciók:
1- jogkövetkezmény – (felek részére) megrovás, jogainak korlátozása, ismételt vagy súlyos esetben kapcsolattartás ideiglenes szabályozása.
2- pénzbírság kiszabása – (felek, szervezetek részére) gyermek javára, bíróság javára, vagy is-is a gyermek és a bíróság (állam) részére, a sértett fél részére, vagy mindhárom.
Felmerülő problémák:
A közös felügyeletben azért nem mer eljárni a bíróság, mert a két fél nem tud megegyezni egymással miközben a felek, tudják, hogy a bírósági döntés meghagyásával aránytalanul sokkal több előnyt tud érvényesíteni az egyik fél a másik felett. (Láthatás-kapcsolattartás, tartásdíj, nem szabályzót esetek kapcsán, ami újabb vitákhoz, konfliktusokhoz vezetnek.) Miközben megoldható lenne a gyermek érdekét figyelembe véve.
A jelenleg hatályos jogszabályok egyes részei megfelelően vannak megfogalmazva, viszont a jogalkalmazók és betartó szervek (bíróság, gyámügy, gyermekvédelem, rendőrség) valamint a felek tévesen vagy egyáltalán nem járnak el azoknak megfelelően az ügyekben.
Milyen jogon választanak el gyermekeinktől s szabályozzák a velük való kapcsolattartást, ami eddig folyamatos s egyértelmű volt az ő érdekükre való hivatkozással (míg a gyermek érdekeit sértő magatartás fel nem róható a szülőnek pl.: saját akarat vagy provokálás)?
A gyermek megszületése után miért nincs „jogosítvány” végzés a gyermekeink nevelésére, gondozására és a gyermekelhelyezés, válás után miért van rá szükség (a kettő között milyen felelősséget, kötelezettséget, jogot sértetünk)?
Hogy írhatják elő, hogy mennyit foglalkozzunk s költsünk gyermekeinkre anyagi, érzelmi, morális értelemben, hiszen a gyermek szükségletei –megfelelő ellátáshoz lakhatás, élelem, egészség- s költségei –megfelelő értelmi fejlődése- két különböző dolog, ezen túl még egyéb költségek is felmerülnek, amiket eddig közösen finanszíroztak a felek (utóbbit a felek maguk tudják állni a többit -előbbit- azonos terhek mellett viseljék visszaélés végett)? (pl.: szándékosan a drágább dolog választása megbeszélés nélkül is)
Miért ép a jobb anyagi körülmények között élő fél javainak tekintetében szabályozzák a tartásdíjat ha ö jobban tudja biztosítani a körülményeket a gondozásra, akkor miért nem nála helyezik el a gyermeket (egyértelmű kifosztás)?
A tartásdíj a gyermek joga, akkor miért a másik fél szabja meg annak mértékét (a jogköteles elhuny akkor ez által annak hozzátartozóitól is követelhető)?
A tartásdíj az iskolakötelezettségig – oktatási tanulmányai befejezéséig tartson, maximum a gyermek 18. életévéig. (Ellen nevelés s szándékos eltartatás ellen.)
Amennyiben minden ember jogaikban egyenlő akkor mi alapján különböztetik meg a család tagjait, hogy a gyermek, anya, apa megszokott érzelmi kötelékeit s kapcsolataikat felbontják?
Jogsértő magatartást tanúsító szülő milyen példát mutat gyermekének, s hogy lehet még csak ideiglenesen is elhelyezni nála a gyermeket (gyermekkel és helyzetével való visszaélés)?
A másik fél alaptalanul minden tény nélkül megvádol minket, akár csak ráutaló formában: veszélyeztetéssel, bűncselekményekkel, gyermekeink elleni visszaélésekkel stb. Miközben előtte, s amíg a felek együtt voltak addig fel sem merült ilyen lehetőség, hogy lehet ez s miért nem vizsgálja ezt a bíróság valamint jár el ezekkel szemben (hiszen egyértelmű, hogy aljas szándékú rágalmazásokról s megtévesztésekről van szó)?
Miért van a gondozással s neveléssel megbízott szülő élettársának több joga a másik szülőnél, hogy lássa a gyermeket felnőni (legfontosabb pillanatainál, legelső alkalmakkor – első rajzánál, bilizésnél, szavánál, biciklizésnél, ballagáskor, rajongásakor, baleseténél stb.) jelen lenni, ebben támogatását együttérzését, örömét, szeretetét kinyilvánítani?
Amennyiben a feleknek a perben bizonyításaikat maguknak kell viselniük, s a bíróság egyes események jelentőségét nem emelheti ki vagy hanyagolhatja el akkor elmondásból, bizonyítás nélkül (mivel meg sem történt) egyértelműen hangsúlyosabb szerepet kap a fél elmondása (ráadásul a feleknek nincs is jogi tudása, tapasztalata - Egyértelmű joghátrány)?
A gyermekeknek igen kicsi koruktól kezdődik el a kapcsolatrendszerük s ragaszkodásuk kialakulása szeretteivel ezért nagyon fontos minél több időt velük tölteni s foglalkozni velük.
Ha már valaki ítéletet akar mondani felettünk attól két dolgot várunk el: Hallgassa meg, amit mondani akarunk s értse is meg amit mondunk. (Sokszor elfogultság vagy nemtörődömség miatt nem is érdeklik a felelős szervet a panaszunk.)
A bíróság s közhivatali szerepeket ellátó szervek (gyermekvédelem, gyámügy) tartassák be a hatályos jogszabályokban foglaltakat megfelelően és a mulasztások ellen járjon el.
Gyermekeinket felnevelni, óvni, védelmezni és gondolkodni akarjuk megtanítani, hogy részesei lehessünk életüknek nem pedig szemlélői annak.
A szülői méltóság, mint titulus és személyi jogok sérülnek mind az emberi jogok, mind pedig az egyenlőség (bánásmód) szempontjaiból. (A gyermek és szülő - hozzátartozói oldaláról is.)
Kérünk minden felelősség teljesen gondolkozó embert legyen az szülő, egyedülálló, kapcsolatban, családos, kis vagy nagy gyermekes, fiatal, középkorú, idős vagy gyermek, akik sérelmesnek találják, a jelenlegi rendszert azok támogassák indítványunkat.
jogfosztottak.blog.hu
facebook.com/JogFosztottak.Official
facebook.com/apakazigazsagert
facebook.com/groups/apakazigazsagert
facebook.com/groups/fahter4justice.hu
Jogfosztott Gyermekek és Szüleik Mozgalma Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével
E weboldal adminisztrátorának bejelentéseA petíciót lezártuk, és az aláírók személyes adatait eltávolítottuk.Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adatok kizárólag törvényes okból kifolyólag kerülhetnek tárolásra, valamint azt, hogy az adatokat a lehető legrövidebb ideig tárolhatják. |