#485: -

Nos, mások műveinek részletes megjelölés nélküli átvétele sem nem baloldali, sem nem jobboldali nézetek kérdése: egyszerűen megengedhetetlen cselekedet. Kíváncsi vagyok, ki mit írna akkor, ha a másik politikai oldal valamely elkötelezettje ellen merülne fel hasonló vád (hasonlóan részletezett alapossággal).

A vizsgálatért kiállni szintén nem politikai hovatartozás kérdése. Az ügyre a politikát rákenni egyrészt teljes értetlenségre vall, másrészt sajnos utalás arra, amivel nem kevés embert fenyegetnek meg még ma is: hogy majd kap a fejére "felülről".

El kell dönteni, hogy milyen országban akarunk élni. U.i. vagy nem mondunk és nem hallunk meg politikai fenyegetéseket, vagy csak azt leshetjük, hogy mikor válunk áldozattá mi magunk is.

A realitás persze realitás: az egyetemek egy igen vékony póháló-fonálon függenek a kormánytól, és a SOTE volt rektora mintha a kormánynak is tagja volna... A politikai fenyegetettség légkörében nem csoda, ha lassan áll össze egy vizsgálóbizottság.

#515: Péter László - Re:

Bizonyára igaza van abban, hogy sem a tisztesség, sem annak megsértése nem függhet politikai hovatartozástól. Éppen ezért elgondolkodtató a következő interjú féle, amelyik egy napilapban jelent meg. lehet, hogy naivak vagyunk?

Idézet:

„Mindenekelőtt nem szabad elhamarkodott véleményt alkotni. Én nem láttam sem Schmitt Pál dolgozatát, sem azt a cikket, amelyből állítólag merített. A merítésnek is sok módja lehet, és az idézés és a kifejezett plágium között folytonos az átmenet” – tájékoztatta lapunkat a konzervatív kutatókat tömörítő Professzorok Batthyány Körének elnöke, Lovas Rezső akadémikus. A bebizonyosodás éppen emiatt valószínűtlen, amint hogy az is valószínűtlen, hogy a vádaskodás bukásának mindenki hitelt adna. Ezért nagyon praktikus valakit így vádolni, és nagyon nehéz ellene védekezni. Előálltak már a vádlók a bizonyítékaikkal? Mert nekik kellene először is bizonyítani, amit állítanak. Az államfőnek akkor kellene megmagyaráznia az ügyet, ha van mit, és amikor már van mit.

A disszertációírás szabályai az internet elterjedése előttről származnak, de Schmitt Pál dolgozata is. Lovas Rezső szerint az akkori viszonyoknak megfelelt a szabályozás, bár teljesen plágiumbiztos szabályok nem létezhettek akkor sem. A mai viszonyok között azonban sokkal nehezebb volna hasonló esetben kizárni a plágium lehetőségét. Az akadémikus szerint szinte reménytelen precízen szabályozni.

Viszont ma már csak önálló kutatási teljesítményre adnak doktori címet (PhD-t), csak publikált művek alapján, és így az egész tudományos közösség ellenőrizheti, hogy rendben van-e. Lovas Rezső úgy véli, hogy az 1992-ben létező egyetemi doktorátus kritériumai sokkal kevésbé szigorúak voltak."