#9: nem vagyok meggyőzve -  

A hiteles szakmai forrás rendkívül fontos, de a kommunikáció kivitelezésében a tudomány aktív gyakorlói sokszor nem igazán profik, kell a segítség! (Vannak kivételek, de túl kevesen vannak.)

Egy átlag kommunikációs szakember meg nem ismeri fel a különbséget az áltudomány és tudomány között, így nem is tudja igazán megindokolni, hogy miért ez egyik embert kérdezi és miért nem a másikat. Ha ezen a szinten csak a tekintélyelv marad érvnek, az a tudós szakembert eltávolítja a célközönségtől, akár kontraproduktív is lehet a kommunikációs kísérlet attól függetlenül, hogy értelmesen beszél.

Rendkívül jó ötletnek tartom, hogy kiképzett tudósokat képeznek tovább kommunikáció terén.

#10: P. Gergő - Re:  

" Rendkívül jó ötletnek tartom, hogy kiképzett tudósokat képeznek tovább kommunikáció terén."

Sajnos nincs olyan, hogy "kiképzett tudós". Van tanári és nem-tanári természettudományos végzettség (újmagyarul MSc), ezek után kell tanári vagy kutatói gyakorlatot szerezni. Nos ez az a pont, ahol már van értelme a következő döntésnek: a fiatal folytatja-e választott pályáját vagy stabil alapokkal inkább tudományszervező, ismeretterjesztő tevékenységet végez. Igen, ekkor szükség lehet megfelelő továbbképzésre.

Azonban, hogy egy frissen sült BSc után rögtön kommunikációs MSc-t lehessen szerezni, az nevetséges. A BSc sajnos elég korlátos alapképzettséget és nulla saját tapasztalatot jelent, ez pedig arra biztosan nem lesz elég, hogy valaki a társadalom és a valódi tudomány között színvonalasan közvetítsen.