#4881: ifjpalyizoltan - Pontosítás

Kedves Zoltán!

A fent linkelt tanulmányt az Országos Erdőállomány Adattár adatai alapján készítették. Ennél pontosabb hivatkozási alap nincs az ország erdeinek állapotával, folyónövedékével, fatermőképességével, és egyéb szakmai mutatókkal kapcsolatban. Ez alapján az V. fatermési osztályban található az akácosok 54%-a.

Ami az akáctemetőt illeti. Egy '57-es írásra hadd hivatkozzak. Egy kizárólag ökonómiai megközelítésű cikkről van szó. Leírják, hogy a Kunadacs 12G erdőrészletben 25 éves sarj akác található 98 méteres átlagmagassággal, 60m3/ha fatérfogattal. Ez tipikusan az a VI FTO-ú akáctemető, amit nem lehet gazdaságosan művelhetőnek nevezni. Íöbbségében a Duna-Tisza közi homokháton találhatóak ezek a területek. Nyilván az '60-es évekhez képest csökkent az arányuk, ez a cikk (http://erdeszetilapok.oszk.hu/00197/pdf/EL_1957_10_361-371.pdf) is az elegyítést meg a fenyvesítést ajánlja, ami persze szintén zsákutcának bizonyult.

#4885: bpetya75 - Re: Pontosítás

Hoppá! A 98 természetesen 9 méter akart lenni. ;-)

#4885: bpetya75 - Re: Pontosítás 

Kedves bpetya75!

Köszönöm a véleményedet! Az általad leírtak természetesen zömében helytállóak. (A magassági adatot magad korrigáltad.)

Az Erdészeti Tudományos Intézet intézetigazgatója, dr. Borovics Attila által 05. 14., szerdán, 'Az ezerarcú akác' c. szakmai rendezvényen Baktalórántházán ismertetett legfrissebb adatai alapján a 497.000 ha akácos zöme ma már III-IV termőhelyi osztályú. Ez lehetséges, hiszen a magánerdőtulajdonosok  - akik a mai erdőtelepítések több mint 90%-át kivitelezik - sem feltétlenül a leggyengébb mezőgazdasági területeken telepítenek. Valahol érthető, hiszen hozamot is szeretnének, nem csak ráfordítást.

Sajnos nem létezik VII-es (v. Zero) termőhelyi osztály, ahová azokat a termőhelyeket kellene besorolni, ahol ugyan lehetséges faállományt létrehozni és/vagy fenntartani, de az éves átlagnövedék kevesebb, mint 1,0 m3/ha. A finnek ezeket is erdészeti termőhelyként tartják számon, hiszen erdő áll rajtuk, de ökonómiai szempontból gazdaságtalanok, hiszen szálalás mellett sem várható el tőlük még 1%-os kamatláb sem. Nos, az akác VI-os kategóriában 1,0 m3/ha hozamig gazdaságos, 20 éves optimális vágásfordulóval. Utána viszont már visszarak, de még akkor sem gazdaságtalan. I-es termőhelyi osztályon 50 éves korig is fenntartható. Valószínűleg ezért 35 év hazánkban az akác átlagos vágásfordulója vágásos üzemmódban. Márpedig az akácosok vágásos állományok.

Nálunk a Délnyugat-Nyírségben, Debrecen keleti határában, az Erdőspusztákon - ahol pedig savanyú, mészszegény homokok vannak - is előfordul akáctemető. Itt 2004-ben volt olyan akácos, amelyet 20 éves korában kényszervéghasználni kellett és csupán 20 m3 tűzifa jött le róla hektáronként. Ám ilyen termőhelyen ha megfeszülünk sem tudunk jobb erdőt csinálni, legfeljebb ha nyíres erdeifenyvest telepítünk talajjavító céllal és száz év múlva már több lesz a feltalaj humusza - viszont még savanyúbb, már-már podzolos.

Mindazonáltal az akácosok zöme nem Zero termőhelyen áll. Egyébként ahol már az akácgazdálkodás gazdaságtalan, ott minden más fafaj még gazdaságtalanabb, még ha életképes is. Márpedig az okszerű erdőgazdálkodást a középkor óta pénzben számolják, mert anyagiak nélkül ez sem megy, ahogy az autó sem.

Az általad említett kunadacsi erdőrészlet (12 G) inkább egy termőhelyi szélsőség, mintsem átlag. Valószínűleg 20-25% fölötti karbonátos mésztartalom jellemzi a termőhelyet. Ilyen termőhelytől nem kell csodát várni. Valószínűleg a tölgy és a bükk még úgy sem bírná, és nem a csapadék, hanem a szélsőséges talajhiba miatt. Azonban az elegyes fenyvesítést ilyen termőhelyen ma sem lehet leírni a szoba jöhető verziók sorából. A szélsőségesen meszes homokok erdősítésére alkalmas Kárpát-medencében őshonos fafajainkat (4 van ilyen - 2 tűlevelű, 2 lombos) a KEFAG Zrt. egyik kísérleti erdősítésében lehet megnézni: Kecskemét, 7-es erdőtag. Az ilyen termőhelyen már az akác is szenved, vitalitása már 5 éves kor után látványosan csökken.

A fehér akác tehát valóban nem alkalmas minden termőhelyre. Viszont ahol helyén van, ott az ipari fa kihozatala és a fedezettartama kenterbe veri az öszes többi fafajt. Ez erdőökonómiai tény. A tények pedig makacs dolgok. Írom ezt mindazok után, hogy sem eddig, sem a jövőben nem kívánok akácost tervezni sem telepíteni. De ettől még az akácot elismerem. Az akácban pedig a magyar erdőgazdálkodás világcsúcsot alkotott. Ezért lett hungarikum.

Köszönöm az aktivitásodat a hozzászólások rovatban!

Erdészbarátsággal!

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök