A Schmitt Pál doktori címét illető plágiumgyanú kivizsgálásáért


Vendég

/ #455 Halovány

2012-01-21 15:45

#452: Kovács Péter - Phd

Azért halovány az MTA elnökének az állásfoglalása. Itt nem csupán arról van szó, hogy formailag az Akadémiának volt-e/van-e jogosítványa valamilyen jogi eljárásban az egyetemi doktori fokozatokkal kapcsolatban. Hanem arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia visel-e bármilyen felelősséget a magyar tudományos élet tisztaságáért, a tudományos rangjukat bizonyítottan elismert teljesítménnyel szerzők tudományos közösségéért. Ha ennyiben kimerül az MTA felelőssége, akkor igazán gondolkodni lehetne alternatív megoldáson is, vagy hogy egyáltalán ilyen formában és ilyen jogosítványokkal, monopolhelyzettel van-e egyáltalán szükség rá. Széchenyi forog a sírjában, ha az MTA összesen ennyi szerepet vállal, amennyit az elnök mutatott.

Véletlenül találtam példát a korrekt eljárásra is, nem is olyen régen történt, 2010-ben. Szörfölve egy vidéki honlapon leltem a hírre:

 

"Plágiumot követett el egy jelölt a doktori értekezésében, ezért a Debreceni Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa (EDHT) az illetõ doktori fokozatának visszavonásáról döntött. Az érintettet 2004-ben avatták doktorrá. A plágium gyanúja már akkor felmerült, de csak a hivatalos ceremónia elõtt három nappal.

Évekkel a doktorrá avatása után derült ki egy jelöltrõl, hogy a disszertációjának jelentõs részét mások munkáiból ollózta össze. Ez pedig plágium, az EDHT ezért visszavonta tõle a doktori címet. Ez az elsõ ilyen eset Magyarországon. A hírt a Hajdú-Bihari Napló közölte kedden a birtokába jutott dokumentumok alapján.

Debreczeni Attila, a Debreceni Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa társelnöke a Független Hírügynökségnek kedden elmondta: egy bejelentés nyomán még 2004-ben felmerült a gyanú, hogy az egyik doktorandusz az értekezését úgy készítette el, hogy más szerzõk munkáiból emelt át részeket hivatkozás nélkül. A bizonyításra azonban – a doktorrá avatás elõtt három nappal – nem volt kellõ idõ, s az ártatlanság vélelme is megillette a jelöltet.. Az avatás után azonban újabb jelzések érkeztek. Az ügy az MTA Etikai Bizottságához került, mely megalapozottnak találta a bejelentést, ezért a Debreceni Egyetemen vizsgálat indult. Mostanra kiderült, hogy az illetõ – akinek személyiségi jogaira hivatkozva a társelnök sem a nevét, sem a korát nem kívánta elárulni – plágiumot követett el.

Debreczeni Attila hozzátette: a vizsgálat során az egész dolgozatot összevetették a forrásmûvekkel, s az eredménybõl egyértelmûen kiderült a plágium: a jelölt a disszertációja 30 százalékát öt másik szerzõ munkáiból emelte át és tüntette fel sajátjaként. Az illetõ bizottsági meghallgatása során ezt el is ismerte.
A doktori cím visszavonásáról szóló határozatot a megfelelõ fórumokra – köztük a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz is – eljuttatta az EDHT, az viszont már az érintett feladata lesz, hogy a saját személyes adataiban történt változásokat jelentse, például a munkahelyén. A Független Hírügynökség kérdésére, hogy milyen szankciókra számíthat az illetõ, Debreczeni Attila úgy reagált: a munkahelyén bizonyára változásokra, miután egyes beosztások elnyerése doktori címhez kötött.

Debreczeni Attila leszögezte: a doktori fokozatnál alapvetõ és döntõ módon a témavezetõ tudja a hasonló eseteknek elejét venni úgy, ha szorosan együttmûködik a jelölttel. Az egyetemi doktori tanács a konkrét ügy vizsgálata során megállapította: közvetlen felelõsség terheli a témavezetõt, az opponenseket és a bizottsági tagokat, közvetett felelõsség pedig a doktori program vezetõjét. A habilitációs tanács felhívta az érintett doktori iskola illetékeseinek figyelmét: ha az eset megismétlõdne, az a doktori programjuk, az iskolájuk létét veszélyeztetné.

A professzor hozzátette: számítani kell arra, hogy az elektronikus világban ezután is lesznek, akik máshonnan ellopott, átvett forrást jelölnek meg sajátként. Éppen ezért lényeges, hogy a fokozatot kiadó egyetemnek nagyon határozottan és egyértelmûen reagálnia kell már az elsõ ilyen esetre. A hasonló ügyek megelõzése érdekében az egyetem azonnali intézkedéseket tett, a Szenátus etikai kódexet fogadott el."

 

Ez már a Ph.D. rendszerben írt munkáról szól, de minden szempontból példamutató. Gondolom az eljárásukat megismerve hasznosítani lehetne tapasztalatukat. Talán az eljárás korroktségének felügyeletét ellátó rektorhelyettes kollegát meg is lehetne hívni a SE vizsgáló bizottságába, vagy meghívni konzultálni. Nem tudom, személyesen csatlakozott-e a petícióhoz, vagy hajlandó lenne-e ( vagy az ottani bizottság bármely tagja) ezen a fórumon is elmondani tapasztalatait? Az is mintaértékű lehet, ahogyan a bírálók és a doktori iskola vezetőjének szerepét megítélték a cikk szerint.