Gyermekeink jogaiért

"Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy Magyarországon közel négyezer (4.000) köznevelési intézménynek van jogosítványa sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésére, nevelésére-oktatására, bár tény, hogy nem mindegyik intézménynek nem mindegyik sajátos nevelési igény – típusra."

Tény, így lehet, hogy az autista gyerekemet éveken át egy középsúlyos értelmi fogyatékos osztályban tanították, bár nem középsúlyos értelmi fogyatékos. Autista ellátás, speciális osztály sajnos nem volt. Az időkerete, amit autizmus-specifikus fejlesztővel tölthetett, heti két óra. Ez az államtitkár úr szerint nyilván elegendő idő ahhoz, hogy egy középsúlyos, részben magát ellátni nem tudó, minden tevékenységében segítségre szoruló kisgyermek ledolgozhassa a hátrányait és felnőve minél inkább teljes életet élhessen?

Az ápolási díj, illetve gyes, amit a kisfiam után kaptam, nem érte el a harmincezer forintos havi összeget. Mivel napi négy óránál több időt nem tölthetett el közösségben, dolgozni esélyem sem volt. A külön fejlesztések, gyógytorna, logopédia, amit az állam nem tartott szükségesnek finanszírozni a számára, havonta körülbelül ötven-hatvanezer forint költséget tettek ki.

Valószínűleg soha nem fogok találkozni azzal az emberrel, aki meg tudná nekem magyarázni, de valóban meggyőzően, hogy hogy lehet, hogy egy Magyarországon felnövő, nem beszélő kisgyermek részére éveken keresztül egyetlen szakértői bizottság sem tartja szükségesnek beszédindító fejlesztés előírását. Hol az a bizottsági szakember, aki el tudja mondani, az autista specikifus fejlesztés, ami persze magában foglalhat logopédiát, mozgásfejlesztés és komplex fejlesztést is, az én gyerekem számára miért csak heti két órában volt elérhető. És hogy ez még cifrább legyen, az egész óvodai időszak alatt miért csak heti kétszer húsz percet kapott meg ebből, arra hivatkozva, hogy az utazó gyógypedagógust a munkája más gyermek mellé is kirendeli, és az időkeretünket sajnos meg kell osztani.

Ki fogja nekünk visszaadni ezeket az éveket?

És mi lesz azokkal a kisgyerekekkel, akik csak most kezdik az utazást ebben a labirintusban? Vajon több esélyük lesz-e egy jó életre?