Az Oktatói Hálózat petíciója

Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Ez a(z) Az Oktatói Hálózat petíciója petíció automatikusan generált fórumtémája


Vendég

#1

2015-11-28 15:11

Azért írtam alá a petíciót, mert a jelen helyzetet, nemcsak az oktatók, hanem a hallgatók - implicite a jovő nemzedéke - szempontjaböl is károsnak tartom. A jelen formában az oktatás semmelyik szintjét nem lehet tisztességesen gyakorolni.
HM

#2 Re:

2015-11-28 15:56

#1: -  

 Kedves aláiró "vendég"!  Teljesen egyetértünk. Mi is azt gondoljuk, hogy itt nem csak az oktatókról van szó, hanem a jövendő magyar értelmiségről és az egész magyar társadalomról. Köszönjük, hogy aláirta!

Aki kiábrándult mindkét dumából (GyF-OV)

#3

2015-11-28 17:03

Az 1. sz. kommenthez kiegészítésül: a jelenlegi oktatás valóban gyökeres átalakításra szorul, (figyelembe véve pl. a PISA-felmérések eredményeit, de akár a szélsőjobb térnyerése is nyilvánvaló bizonyítéka az elmúlt huszonhat évben felnevelt generációk funkcionális analfabetizmusának, intellektuális és morális heteronómiájának... [NEM, egy agresszív neoliberális indoktrináció eddig is csak erősítette ezt a folyamatot, tehát a horthysta közszellemet, amit '89 látszatra megigazolt, nem üti ki a neoliberális blabla. A horthysta-nyilas örökséget a jobboldal csak konzerválja. A szociális érzékenység, az érzelmi intelligencia fejlesztése kell az ismeretátadás mellett, a versenyszellem, az elitizmus és etnicizmus, és a "totalitarizmus-elmélet" gyökeres elutasítása mellett.]) de azt az elemi oktatástól kell elkezdeni, hogy ne az egyetemi padokban kelljen behozni, ami általánosban és gimnáziumban elmaradt...


Vendég

#4

2015-11-28 19:12

Gondolom tettem valamit.

Vendég

#5

2015-11-28 19:48

Bí-bá-bú,

Te vagy az a nagy szájú.


Vendég

#6

2015-11-28 23:39

A szomorú az, hogy aki nem a felsőoktatásban vagy egyéb kutatóhelyen dolgozik, annak a legtöbbször fogalma sincs a helyzetről. Vannak, akik "nyavalygásnak" gondolják ezt a petíciót, mert "úgyis kerestek vagy 250ezret". Hát azoknak mondom, hogy nem. Tényleg nem. Lehet, hogy régen magas fizetéssel járt a magas végzettség, de higgyétek el, amit mondunk, és amit a lapok írnak. Mint a nyílt levélben is írták, "számunkra teljességgel elfogadhatatlan, hogy mindössze 30-40.000 forintos béremelést ígérnek, azt is három éven át elnyújtott emeléssel megoldva: az adjunktusok nettó 147.000 forintjához, a tanársegédek nettó 122.000-es fizetéséhez."

Csaba

#7

2015-11-28 23:43

2008 óta nem volt fizetésemelés? Erről is a Gyurcsány tehet!


Vendég

#8

2015-11-29 01:08

mert a férjem adjunktus, és 142.000 ft nettó a fizetése (+20.000 a két gyerek után) hosszú évek óta. A 13. fizetését elvették, ételjegyet elvették. Milyen dolig az, hogy kevesebbet keres mint régebb, és kevesebbet, mint a tanítványai?

Vendég

#9

2015-11-29 07:07

Egyetemen dolgozom nem oktató kutató munkakörben. A petició minden állítása igaz és különösen örülök, hogy minden egyetemi alkalmazott számára követeli a bérfejlesztést.

Vendég

#10 Re:

2015-11-29 10:35

#6: -  

 A nettó 122.000-ben már a bérkompenzáció is benne van :) Amúgy csak 114.


Vendég

#11

2015-11-29 10:46

Azon kívül, hogy 7 éve nem emelték a fizetéseket, azzal se emelkedik a bér, hogy a kiérdemelt előléptetéssel egy magasabb kategóriába kerülne valaki. Nincs keret magasabb bérekre, így nincs előléptetés.


Vendég

#12

2015-11-29 11:54

Valójában nem 2008-ban volt az utolsó béremelés, hanem 2002-ben. Ugyanis a szuperbruttósítást, ami után ugyanannyi volt a nettó bérünk, nem nevezném annak. Közben elvették a 13. havi bért és a cafetériát ...


Vendég

#13

2015-11-29 13:32

Az orbány - kormány kétarcú.Nem a legjobbak,legkeresettebbek hazacsábítására tett intézkedéseikkel kéne domborítani, hanem az itthon tartást elősegítő, a megbecsülést kifejező bérekkel és programokkal.

Vendég

#14

2015-11-29 13:57

Az első szótól az utolsóig igaz, és maradéktalanul egyetértek vele.

Vendég

#15

2015-11-29 14:00

Legyenek magasabbak a fizetések az oktatás minden területén, mert tarthatatlan a színvonal, de ne csak a végzettség, hanem a ráfordított munka minősége, és befektetett energia alapján.

A felső oktatásban dolgozó oktatónak feleannyi kötelező óraszáma van mint egy középiskolai tanárnak.
Sok adjunktust ismerek akik heti 2-3 nappal letudják a teljes állással járó kötelezettségüket. A fennmaradó időben tudnak mást csinálni, kutatni, alkotói tevékenységet folytatni, amiért lehet pénzt kérni, de csak oktatói tevékenységük egy középiskolai tanáréhoz képest elmarad.

Egy középiskolai tanárnak 5nap a kötelező (22-26óra/hét+6óra, hogy meglegyen a 32)+ néha hétvégi programok, tanítás utáni dolgozat javítások, adminisztráció, stb. stb., ráadásul nem őnnálló felelőséggel rendelkező felnőttekkel dolgoznak mint a felsőoktatásban. Továbbképzésekre kell járniuk, minősítéseket végezniük, vizsgázniuk, önértékelni, kollégát értékelni, szűlőkkel konfrontálódni stb...A teljes személyiségüket be kell vetni a középiskolai nevelő-oktató munka során. Teljes állás mellett nincs lehetőség más kereső tevékenységet folytatni. Több mint 10 éve pályán lévő, P1-ben lévő egyetemet végzett tanárnak 156 000 nettó volt a fizetése tavaly. Aki régebb óta van a pályán annak több, és kevesebb aki nem rég kezdte.

Volt szerencsém állami köz- és felsőoktatásban valamint magánoktatásban is tevékenykedni. A fent leírtakat tapasztalataim eredményzték.

Nézetem szerint egy társadalom mentális állapotát az alap és középfokon lehet igazán fejleszteni ott dől el sok minden, és abba kell sok energiát fektetni.


Vendég

#16 Re:

2015-11-29 14:45

#15: -  

 Egy egyetemi oktatónak munkaköri kötelessége a kutatás. Pénzt azért nem kap alap helyzetben. Ha nyer egy tudományos pályázatot, akkor abból esetleg juthat neki, de alaphelyzetben az is ki van zárva, hogy pl. az OTKA-pénzeket a főállású, pályázaton nyertes kutató magának ossza ki. Az, hogy 3 nap alatt letanítja valaki a 12 kontaktórát, nem jelenti azt, hogy  az egyetemi feladataival végzett.

Az adminisztrációs teher is jelentős, sokkal több, mint elég. pályázások, leltárok, értekezletek, marhaságok. És ehhez jönnek a doktori témavezetések, a szakdolgozat vezetések, habilitációs és doktori eljárások, bírálatok, amikben részt kell venni. Ezekért pénz nem jár (esetleg ha külsősként van meghívva valaki, de akkor is minimális).

A kutatáshoz az alapfeltételek nem biztosítottak az egyetemen, még a bölcsészeknek sem, pedig nem kéne sok minden: folyóiratok és könyvet beszerzése a könyvtárba, adatbázis hozzáférések, egy-egy szkenner, nyomtató, fénymásoló intézetenként, egy-egy laptop kutatónként. Meg ha olyan a kutatási terület, akkor időről-időre kutatási lehetőség egy távolabbi könyvtárban, levéltárban, vagy másolatok megrendelése. Ez potom pénz, de még ennyi sincs. És mondjuk mint Angliában, ahol ez kötelező, háromévente fél év sabbatical, amikor a kutató megírhat valami komolyat, amihez csak anyagot tudott gyűjteni a napi robot mellett.

És még valami: az ELTE BTK-n az előléptetés esélye is nagyon csekély. hiába a tudományos teljesítmény, hiába bármi (leszámítva a seggnyalást, de annak is kicsi a hatásfoka), egyszerűen nincs pénz az előléptetésekre. Igyekszenek a lehető legalacsonyabb státuszban tartani mindenkit, mert nincs pénz magasabb fizetésre.

Hát ezért kell támogatni őket, és nemcsak őket, hanem az egész kutatói-oktatói szférát a jogos bérkövetelésükben.


Vendég

#17 Re:

2015-11-29 14:45

#15: -  

 Tegyük fel, hogy az adjunktus valóban letudja két nap alatt az egész heti oktatói tevékenységét. Azt írja, hogy ezután marad ideje kutatni, alkotói tevékenységes folytatni. Csakhogy ez a munkaköri kötelessége, amivel vagy tud külön pénzt keresni, vagy nem. A jellemző az utóbbi. S még egyszer hangsúlyoznám: a kutatás, publikálás, konferenciákon előadás (idegen nyelven is), szakfordítás, ismeretterjesztő tevékenység, stb., nos, mindez munkaköri feladata. Valamikor mégis csak kell kutatni, publikálni, konferenciákon részt venni, ez pedig rengeteg idő és energia - pláne honi körülményeink között, ahol az embernek sokszor saját magának kell beruháznia könyvekbe és munkaeszközökre is. 

A teljes állás mellett folytatott kereső tevékenység teljesen esetleges, az ember sokszor szívességből, hivatástudatból vállal el plusz feladatokat. (Arról nem is beszélve, hogy a mellékes dolgokért kapott pénz egyáltalán nem versenyképes mondjuk azzal, ha egy tanár korrepetálást vállal.)

Arról nem is beszélve, hogy tanársegédeknek, adjunktusoknak hosszú évekig hosszabbítják meg időről időre a szerződését (egészen extrém történetek vannak erről), vagyis teljes a létbizonytalanság. Amin nem enyhít a fokozatszerzés sem, hiszen az intézményeknek nincs pénzük előléptetésre. Igen, harmincas évei végén még simán lehet valaki tanársegéd havi 122.550 Ft-os fizetéssel, doktori fokozattal, feltéve, ha év elején kitölti a kompenzációs űrlapot, hogy a zseniális egykulcsos adóval ne járjon rosszabbul. Ha meg akar élni, fizetni akarja a hiteleit és eltartani a családját, akkor muszáj plusz munkát vállalni. S ha a hivatásában is előrébb akar jutni, akkor meg muszáj publikálni, kutatni. 

És az sem teszi kedvezőbbé a felsőoktatásban és a kutatásban dolgozók helyzetét, hogy pár évente minden átszerveznek, néha megszorítanak, évek óta teljes a bizonytalanság az egész szférában. Ilyen körülmények között nem lehet normálisan dolgozni. 

Az elmúlt években kivezették az adójóváírást, elvették a 13. havi fizetést, a cafetériát, és a tanársegédek-adjunktusok valamint a tud. segédmunkatársak és munkatársak az egykulcsos adóval is rosszul jártak. Mind reálértéken mint nominálisan kevesebbet keresünk mint pár éve. 

 

egy kezdeményező

#18 Re:

2015-11-29 19:12

#9: -  

 Köszönjük. Fontosnak tartjuk és támogatjuk a nem-oktató egyetemi dolgozók differenciált, szakképzettség, gyakorlat és teljesítményfüggő bérezését, és a béremelés fedezetének kölcségvetési biztosítását.

Pásztor Erzsi

#19 Re: Re:

2015-11-29 19:15

#17: - Re:  

 Kimaradt, hogy az órák anyagát rendszeresen frissíteni kell, oktatási segédanyagokat kell(ene) csinálni, az órákra jól felkészülni. Az előmeneteli rendszer a kutatást támogatja egyoldalúan, ezért gyakorlatilag önmaga ellen dolgozik, aki sok időt és energiát fektet az oktatásba.


Vendég

#20

2015-11-29 19:32

Azt hiszem, a konferenciák szervezését és a különféle kötetek szerkesztését sem említették még, illetve az ezekhez szükséges forrásokra való pályázásokat sem. Ez mind munkaidőben történik, sőt, nagyon gyakran azon túl is.


Vendég

#21

2015-11-29 22:27

A felsőoktatás problémáját sokkal komplexebbnek látom, mint ami itt fel van sorolva. Összességében úgy vélem, a felsőoktatási viták/petíciók, felsőoktatással kapcsolatos tüntetések során meglehetősen el vannak hanyagolva a felsőoktatással kapcsolatos kutatások - amelyek rávilágítanak a tényleges problémákra, esetenként alternatívát nyújtva.
Mindenkinek javaslom elolvasni például ezt a könyvet, mint összefoglalót: http://www.gondolatkiado.hu/a-felsooktatas-kutatasa

A magyar felsőoktatás fejlesztéséhez azonban valóban elengedhetetlen a finanszírozás bővítése. Magam is tapasztaltam a szervezetlenséget-felkészületlenséget mind a tanárok, mind az adminisztrációs munkát végző dolgozók részéről, mint diák. A problémák egy része a munkaerőhiányból fakad (=nincs elég pénze az iskolának).

Vendég

#22 Re:

2015-11-29 22:28

#15: -  

 Egy több mint tíz éve a pályán levő, doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatónak nincs 156.000 nettója (hacsak nem lett közben docens, ami ennyi idő alatt nem valószínű, az adjunktusi bér pedig nem éri el ezt a szintet). Nem vitatom, hogy a közoktatás fontos, az ott dolgozó kollégák leterheltek, és annak sincs értelme, hogy egymással marakodjunk, amikor mindenkivel kiszúr a jelenlegi rendszer. DE, mint arra előttem már többen rámutattak, az egyetemi oktatónak nem véletlenül 2-3 nap az óraterhelése. Egyrészt ebben nincs benne az órákra való készülés, tananyagfejlesztés, javítás, adminisztráció, dolgozatok vezetése és bírálata, TDK-ra való felkészítés stb., másrészt a fennmaradó időben kellene szakirodalmat olvasnunk, cikkeket (neadjisten könyvet) írnunk, konferenciákra készülnünk, konferenciákat szerveznünk, köteteket és folyóiratokat szerkesztenünk, és még sorolhatnám. Az egyetemi és tudományos munkával simán ki tudnánk tölteni heti 40 órát, annál sokkal többet is - ha megélnénk a fizetésünkből. A keresetkiegészítés kényszere pedig hátrányosan befolyásolja a minőséget és a befektetett energiát is, és ez nem is fog változni, amíg maradnak a jelenlegi körülmények.

én

#23

2015-11-29 22:56

egy egyetemi előadást, 2x45 perc egyben - ne hasonlítsuk össze két középiskolai tanórával - más műfaj, az egyik mellúszás, a másik pillangó
egy egyetemi előadás egyben leadott folyamatos, logikusan felépített monológ - egy színész esetén hatalmas bravúr, az adjunktus letörli a krétaport és megy zh-t javítani
nevetséges, hogy a felsőoktatásban tanítók nem számítanak pedagógusnak
mondjuk az is, hogy mindeféle módszertani előképzettség nélkül lehet tanítani és csak a habilitációkor merül fel egy tanár tanítási képessége

HM

#24 Re:

2015-11-29 23:37

#21: -  

 Az Oktatói Hálózat rendszeresen kikéri a felsőoktatás-kutatók véleményét, olvassuk a tanulmányaikat, november elején nyilvános vitán kérdeztük meg 4 szakember véleményét ezekről a kérdésekről. A vita cime Mi lesz veled, egyetem? volt és lesz egy 2. vita is hamarosan.

 

HM

#25 Re:

2015-11-29 23:42

#23: én -  

 Az egytemeken nemcsak előadások vannak, hanem szemináriumok, kutatószemináriumok, gyakorlatok, terepmunka, laborgyakorlatok, szakdolgozato szemináriumok, szakkollégiumi órák, tudományos diákköri órák, konzultációk, tanulmányíró és recenzióíró szemináriumok, stb, Tehát nemcsak monologikus nagyelőadások.

Facebook