Mentsük meg a tudománykommunikáció mesterszakot Magyarországon!


Vendég

#1

2015-05-22 08:00

"Kinek áll érdekében?"

Ezt a hozzászólást a szerzője eltávolította (Részletek)

2015-05-22 11:21


Ezt a hozzászólást a szerzője eltávolította (Részletek)

2015-05-23 17:34



Vendég

#4

2015-05-23 22:04

Mivel igen fontosnak tartom, hogy a kommunikátorok hiteles és tudományosan megalapozott, mindazonáltal közérthető módon közvetítsék a tudomány hazai és nemzetközi eredményeit az érdeklődő közönséghez.

Vendég

#5

2015-05-24 07:07

A tudomány a mai társadalom létének egyik alapja. Mégis egyre több helyen olyanokra bízzák a tudományos eredmények, a tudománnyal kapcsolatos etikai, politikai, pénzügyi kérdések, döntések kommunikációját, akiknek apalvető ismereteik sincsenek arról, hogy hogyan működik a tudomány, hogyan pozicionálandók egyes felfedezései és egyáltalán mi a tudomány kurrens képe arról, hogy hogyan működik a világ.

Ez a képzés csepp a tengerben, egy kétségbeesett és minőségi próbálkozás arra, hogy ezen a trenden kicsit változtasson. Mind a tudomány, a publikum, a döntéshozók, politikusok számára elengedhetetlenül fontos lenne, hogy a tudományos témákat felkészült, tájékozott emberek kommunikálják.

Hraskó Gábor
Informatikus, biológus, tudományos újságíró


Vendég

#6

2015-05-24 18:26

mert az áltudományok újabb aranykorukat kezdik élni, és ez a képzés hatásos fegyver lehet a népbutítás ellen.
nem vagyok meggyőzve

#7

2015-05-24 20:36

Lehet, hogy ez a képzés jobb, mint a semmi.

Azonban aki se nem tanár, se nem kutató, abból soha nem lesz sem Öveges professzor, sem Jéki László, sem Lukács Béla. Nekem bizony ők a mérce, ha minőségi tudománykommunikációról beszélünk.

T.

#8 Re:

2015-05-25 02:04

#7: nem vagyok meggyőzve -  

 Ők nem kifejezetten tudománykommunikációval foglalkoztak, hanem tudományos ismeretterjesztéssel. A kettő nem ugyanaz, és nem összekeverendő. Itt van róla jó magyarázat.

nem vagyok meggyőzve
Vendég

#9

2015-05-25 12:49

Figyelmesen elolvastam az ajánlott írást és a további linkeket is.  Azt írja:

1. "A tudomány kommunikálása (ami nem tudományos újságírás vagy tudomány-népszerűsítés, azok más szakmák) ..."

Nagyon erőltetettnek érzem ezt a kategorizálást. Egy jó tudományos ismeretterjesztő ugyanis biztos alapokon áll, jól beszél és jól ír, azaz jól kommunikál. Van kisugárzása. Ez egyéni adottság, amit biztosan nem lehet tanítani. Mi marad még a tudománykommunikációból? A menedzselés képessége, de ennek túlburjánzása az élet minden területén már így is több kárt okoz, mint hasznot.

2. "... miközben olyan tudománykommunikációs sikertörténet erősítette tárgyalási pozícióit, mint a Mindentudás Egyeteme."

 A Wikipédia szerint: "A Mindentudás Egyeteme egy 2002. szeptember 16-án elindult ismeretterjesztő vállalkozás."

A sikerként idézett Mindentudás Egyeteme egyértelműen ismeretterjesztés volt, sok jó és néhány kevésbé jó előadóval. Ez volt a tartalom, a sorozat megvalósításához természetesen kellett pénz (Matáv, Axelero) és kellett szervezés. Tartalom nélkül és pénz nélkül azonban nem lett volna mit kommunikálni. Az ismeretterjesztés minőségét, hatását elsődlegesen az előadók tudása határozta meg, ezt kommunikációs technikákkal csak igen mérsékelten lehetett javítani.

Végül:

Ha a társadalmat akarjuk meggyőzni a tudomány hasznáról, akkor vegyük az embereket valóban komolyan. Azt a laikusok is zsigerileg megérzik, hogy igazi tudást kapnak vagy csak "kommunikációt".

P. Gergő

#10 Re:

2015-05-27 13:26

#9: nem vagyok meggyőzve -  

A hiteles szakmai forrás rendkívül fontos, de a kommunikáció kivitelezésében a tudomány aktív gyakorlói sokszor nem igazán profik, kell a segítség! (Vannak kivételek, de túl kevesen vannak.)

Egy átlag kommunikációs szakember meg nem ismeri fel a különbséget az áltudomány és tudomány között, így nem is tudja igazán megindokolni, hogy miért ez egyik embert kérdezi és miért nem a másikat. Ha ezen a szinten csak a tekintélyelv marad érvnek, az a tudós szakembert eltávolítja a célközönségtől, akár kontraproduktív is lehet a kommunikációs kísérlet attól függetlenül, hogy értelmesen beszél.

Rendkívül jó ötletnek tartom, hogy kiképzett tudósokat képeznek tovább kommunikáció terén.

nem vagyok meggyőzve

#11 Re: Re:

2015-05-27 16:25

#10: P. Gergő - Re:  

" Rendkívül jó ötletnek tartom, hogy kiképzett tudósokat képeznek tovább kommunikáció terén."

Sajnos nincs olyan, hogy "kiképzett tudós". Van tanári és nem-tanári természettudományos végzettség (újmagyarul MSc), ezek után kell tanári vagy kutatói gyakorlatot szerezni. Nos ez az a pont, ahol már van értelme a következő döntésnek: a fiatal folytatja-e választott pályáját vagy stabil alapokkal inkább tudományszervező, ismeretterjesztő tevékenységet végez. Igen, ekkor szükség lehet megfelelő továbbképzésre.

Azonban, hogy egy frissen sült BSc után rögtön kommunikációs MSc-t lehessen szerezni, az nevetséges. A BSc sajnos elég korlátos alapképzettséget és nulla saját tapasztalatot jelent, ez pedig arra biztosan nem lesz elég, hogy valaki a társadalom és a valódi tudomány között színvonalasan közvetítsen.

Horváth Balázs
A petíció szerzője

#12 Re: Re: Re:

2015-05-29 23:15

#11: nem vagyok meggyőzve - Re: Re:  

 Egyetértünk, hogy a BSc nem elég a társadalom és a valódi tudomány közötti színvonalasan közvetítésre. Pont ezért van a Tudománykommunikáció a természettudományban MSc szak, ahol ezt megtanítják. ;)

A tudományos módszertan, tudományos gondolkodásmód szakterülettől függetlenül egységes, ahogy azok az eszközök is, amivel az áltudományos átveréseket fel lehet ismerni. Abban nem értünk egyet, hogy szerintem előbbi elsajátítására elegendő már egy BSc is, utóbbit pedig tanítják a TudKom mesterszakon.

Arról nem is beszélve, hogy a képzés létrehozói kifejetten hangsúlyozzák, nem csak BSc diplomával rendelkezőket várnak a szakra. Azokat a természettudományos vagy műszaki tárgyakat oktató tanárokat, orvosokat, mérnököket, pszichológusokat is szívesen látják levelező vagy akár nappali tagozaton, akik kommunikációs képességeiket fejleszteni kívánják, hogy tudományáguk ismereteit hatásosan terjeszthessék,vagy kutatásmenedzseri munkát végezhessenek.

Ez a mesterszak egy unikum, egy hatalmas potenciállal bíró eszköz a tudomány és társadalom közti hatékony interakcióra. Gyerekcipőben jár még, gyerekbetegségekkel együtt. De ez nem jelenti, hogy meg kellene szüntetni, pont ellenkezőleg, lehetőséget kell hagyni a kibontakozására, illetve arra, minél többen megismerjék.

Alapvetően a félreértések is a képzéssel szemben támasztott feltételezések, a mesterszakkal kapcsolatos ismeretek hiánya miatt léphetnek fel.

Ezt enyhíti ez a dokumentum.

Folytassunk párbeszédet, ismerjék meg minél többen a mesterképzést! És ne hagyjuk, hogy elvegyék a magyar társadalomtól a hiteles tudománykommunikátorok képzésének lehetőségét!

Horváth Balázs

elsőéves Tudománykommunikáció a természettudományban MSc hallgató, a petíció egyik szerzője


Vendég

#13

2015-05-31 13:07

ezt a mesterképzést jómagam nem elsősorban a friss BSc utánra ajánlanám, hanem azoknak, akik vezető, kommunikátori vagy tanári tisztük folytán éppen frissen kerülnek állásukba. azoknak viszont akkor is ajánlanám, ha már megvan ez vagy ennél magasabb fokozatuk. (lehetne további néhány olyan mester-szakunk is, amit bizonyos munkavégzés UTÁN vagy ahhoz KAPCSOLÓDVA ajánlanék.)


Vendég

#14

2015-06-08 21:25

Én a "makkoscipős" is tudom, hogy erre képzésre országunknak szüksége van! Mondja már meg a sok süket politikusnak ezt már valaki...

Vendég

#15

2015-06-08 23:45

Globalis felmelegedes, nuklearis energia, evolucio/teremtes, homeopatia, genmodositott elelmiszerek... csak nehany pelda azok kozul a temak kozul amikrol gyakran hall az ember a mediaban, gyakran minden tudomanyos ismeretet figyelmen kivul hagyva. Tarsadalmunk alapveto erdeke, hogy az ilyen es ehhez hasonlo temakban/vitakban a tudomanyos ismeretek kello sullyal, kozerthetoen be legyenek mutatva. A valasztopolgarok tudomanyos ismereteinek bovitese az eljovedo generaciok alapveto erdeke.

Vendég

#16

2015-06-09 02:36

botranyosnak tartom, hogy megannyi eredmeny mellett milyen keveset fordituttunk mindig is az eredmenyeink kommunikaciojara. Hogy az utolso 2 ember aki valamit itt letett az asztalra az Oveges prof volt, meg mondjuk Czeizel Endre. Ezen valtoztatni kene, plane egy olyan rohamosan valtozo, es egyre komplexebb tudomanyos vilagban, mint amiben elunk. Ebben nem segit a szak bezarasa, sot ellene megy.

Vendég

#17

2015-06-09 10:24

Mert egyetértek a képzés céljával. A tudomány az emberiség túlélésének záloga.
Erdélyi Imre

Ezt a hozzászólást a szerzője eltávolította (Részletek)

2015-06-10 19:56



Vendég

#19

2015-07-14 17:53

Jelenleg az ember az egyetlen ismert faj az univerzumban, aki felteszi magában a kérdést-kérdéseket: "hogyan, miként, miért létezünk"?

Ha pusztán kérdések vannak érthető válaszok nélkül, az nem éppen pompás - ez indokolja a petíció aláírását, ha már van hely a döntésemnek a rövid kifejtésére.



Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Tudjon meg többet...

Facebook