Civil javaslat a miskolci ITS kapcsán

Az aláíró miskolci civil szervezetek kezdeményezik egy civil javaslat bekerülését az Integrált Településfejlesztési Stratégiába Miskolcon.

Amennyiben miskolci civil szervezet képviselőjeként támogatja az alábbi javaslat bekerülését az ITS-be, kérjük, írja alá az alábbi petíciót, a szervezet és képviselőjének neve megjelölésével.

Köszönjük!

A javaslat szövege:

Civil javaslat hálózatos projektre:

AZ AKTÍV POLGÁRSÁG ÉS PARTNERSÉG ERŐSÍTÉSE

Az alapelvek érvényesülésétől az akcióterületi bevatkozásokig terjedően több olyan elem szerepel, amely elviekben a polgárok, közösségek civil szervezetek részvételére épülne. A társadalmi tőke és a társadalmi innováció teületén azonban komoly hiányosságokkal küzdünk a városban. Olyannyira, hogy ez kockázatot jelent a stratégia megvalósítására is. S ez nagyon is konkrét veszély, amennyiben a intézkedések eredményességét, hatását és fennatrthatóságát is kikezdheti. A városi alközpontok fejlesztése, a városrehabilitációs kezdeményezések, a szegregáció kezelése a stratégia jelen tervezete szerint sem lehetséges a lakosság és a civil szektor szerepvállalása nélkül. Emellett további indokok is szólnak a részvétel és a partnerség lehetőségének biztosítása mellett:

1. Egyetlen EU által támogatott projekt sem valósulhat meg a Lisszaboni szerződésben rögzített ún. „mainstream célok” leképezése nélkül. A fenntarthatóság, az esélyegyenlőség, a nemek közötti egyenlőség és a partnerség szempontjainak érvényesítése egy innovatív, bizalomra és a helyi erőforrások hasznosításra fejlesztésére épülő rendszerben nem teherként jelenik meg, hanem a város fejlesztésének eszközeként (épp úgy, mint bármely más támogatási elem).
2. Az intézkedések között fenálló szinergikus hatások nagyon kedvezően hathatnak a stratégia és az egyes projektek megvalósításának minőségére és eredményességre. De ezeket a hatásokat fel is kell ismerni és táplálni is kell, amely együttműködést feltételez. (Például egy a KKV-k foglkoztatásbővítésére szolgáló pénzügyi eszköz felépülhet úgy is, hogy csupán a felhasználás feltételeinek kialakításával próbáljon hatást elérni. Ez esetben egy megterhelő és a megekerülés lehetőségeit kialakító rendszer fog létrejönni. S ugyanezt az eszközt ki lehet alakítani úgy is, hogy a cél eléréséhez szükséges feladatok egyrészét más intézkedések járulékos elemeként az önkormányzat és a társadalmi partnerek oldják meg. Ez pedig egy a KKV-k számára elérhetőbb és korrektebb rendszer lesz).
3. A partnerek nem csak tudást, munkát, innovációt vihetnek a rendszerebe, hanem a forrásabszorbciós képességeket is.  S itt nem csak a TOP vagy az ágazati operatív programok elérésére gondolunk, hanem az államháztartáson kívüli források (adomány, 1% felajánlás, magán alapítványok támogatása) elérésére is.
4. A Közösségi szinten írányított városi helyi fejlesztések (CLLD) megvalósításának feltétele az erre irányúló statégia kialakítása és a megvalósító szervezet létrehozása. megítélésünk szerint költséges két párhuzamos rendszert felépíteni. A teljes stratégia irányítását, megvalósítását és értékelését fel lehet úgy építeni, hogy abban megjelenjen mindhárom szektor. (tuljdonképpen csak a döntéshozatali konmpetneciákat kell lehatárolni). Emellett szól az is, hogy a stratégia már most is intézkedési javaslatokat fogalmaz meg a CLLD források bevonásával kapcsolatban.
5. A civil és nonprofit szervezetek foglalkoztatási szerepe most sem elhanyagolható. Ugyanakkor sokkal jelentősebb lehet e szerepkör a jövőben, hiszen a gazdasági szereplők egyértelműen nem képesek felválllni a halmozott munkaerőpiaci hátrányokkal küzdők intgrációjának feladatát. A szociális gazdaság építése tehát kulcskérdés a városban. Az ehhez szükséges közösségi vállalozások, szociális szövetkezetek létrehozában, működtetésében szükséges a nonprofit gazdálkodási tapasztalatok hasznosítása és a társadlmi innovációk bekapcsolása. Ugyanakkor szükséges a vállkozások részvétele is, leginkább amiatt, hogy olyan keretek alakuljanak ki, amelyek nem veszélyeztetik az elsődleges gazdaság versenyképességét.

Mindezeket figyelmbe véve egy két pilléren nyugvó hálózatos projekt megvalósítását javasoljuk.

Ennek elemei:

A komponens: KEZDEMÉNYEZŐ ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE

B. komponens: RÉSZVÉTELI ALAPÚ VÁROSMEGÚJÍTÁS

A komponens: KEZDEMÉNYEZŐ ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE

A településfejlesztés közügy. Egyszerre kapcsolódik a lakosság közszolgáltatásokkal történő ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez. A településfejlesztés bármennyire támaszkodik külső forrásokra lényeges, hogy rendelkezésre álljanak azok a szervezeti és személyi feltételek, amelyek támogatják a településfejlesztési stratégia tervezésben, megvalósításában, értékelésében és eredményeinek fennatartásában a helyi közakarat megjelenését, valamint a helyi szereplők partnerként történő fellelősségvállalásának lehetőségét.  A településfejlesztélsi koncepció és stratégia tervezése is világossá tette, hogy a mindössze a jogszabályi követelmények teljesítésével, az elkészült útmutatók figyelembevételével nem szavatolható maradéktalanul a szükséges helyi tudás, kezdeményezőkészség beépítése. Épp ezért volt nélkülözhetetlen a tervezést támogató európai uniós forrás elérése. Ugyanez érvényes a projekt megvalósítására és értékelésére. A kormányzat a megyék és a megyei jogú városok közötti munkamegosztás lényeges kérdése a stratégia megvalósításának, de legalább ilyen fajsúlyos kérdés, hogy a helyi szereplők miként töltik ki az Alaptörvény és az önkormányzati törvény, illetve az európai jogszabályok és ajánlások által által is rögzített alapelveket a nyilvánossággal, a részvétel lehetőségének biztosításával, a közakarat megjelenítésével, a demokrácia érvényesítésével, az együttműködések építésével, vagy épp a polgárok felelősségvállalásának biztosításával kapcsolatban. Ezért fontos, hogy a MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE, valamint a KEZDEMÉNYEZŐ ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE érdekében tett lépések önálló hálózatos projektként jelenjenek meg. Elképzelhető lenne kulcsprojektként a településfejlesztés szervezeti, személyi feltételeinek javításával összefüggő kérdéskör fejlesztése. A hálózati jelleg mellett többek között a stratégia akcióterületi célokat és beavatkozásokat is megfogalmaz. Ezt pedig le kell képeznie a stratégia döntéshozatali, végrehajtó és ellenőrző rendszernek is. Másrészt a rendszerben a szereplők nem azonos súllyal és felelősségekkel vesznek részt, tehát a hálózati megközelítés nélkül vagy az érdemi részvétel, vagy a felelősségvállalás ésszerűsége sérülne.

A hálózati projekt tartalma különösen:

• a stratégia megvalósításához szükséges döntések előkészítéséhez, a végrehajtásának támogatásához és értékeléséhez (a CLLD intézkedések esetében a döntéshozatalhoz kapcsolódó) a partnerség elvét érvényesítő szervezeti keretek kialakítása.
• a stratégia megvalósítását, a részvételt, a fejlesztéspolitikai törekvések gyakorlatba ültetését támogató innovációs hálózat létrehozása.
• a kellő időben történő tájékoztatás, az eseti és a rendszeres konzultációt és párbeszédet lehetővé tevő rendszer működtetése,
• a kapacitásépítési lehetőségek biztosítása a partnerek irányában
• a partnerek működési biztonságának előmozdítása a TOP keretében elsősorban az infrastrukturális feltételek javítása (Civil Ház; az alközpontokban működő közösségi terek, az informatikai elérés javítása, stb)
• az új megközelítések, innovációk, illetve a jó gyakorlatok befogadása, gyakorlattá tétele iránti fogékonyság növelése
• az inklúzió és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítése
• az intelligens város elképzelés megvalósításhoz kapcsolódó lépések

B. komponens: RÉSZVÉTELI ALAPÚ VÁROSMEGÚJÍTÁS

A városmegújítás egy olyan folyamatos beavatkozási tevékenység, amely a városfejlődésben zajló spontán folyamatokon alapul, e folyamatok közül némelyekre ráerősít, másokat ellensúlyoz, vagy kitérít. A városmegújítás célja, hogy az érintett közösség bevonásával – amely egyszerre forrása és kedvezményezettje e tevékenységnek – úgy módosítsa a városfejlődési folyamatokat, hogy javuljon az érintettek társadalmi, pszichés és fizikai közérzete. A városmegújítás a nyilvánosságban zajló, a fenntarthatóságot célzó felelős folyamat.

Felelősen végigvezetett városmegújítás, különösen szociális városrehabilitációs folyamat, nem jöhet létre valódi társadalmi bevonás nélkül. A társadalmi szétesést előidéző folyamatok megállításával kapcsolatos cselekvéseknek, intézkedéseknek alapvetően a települések szintjén kell megtörténni. A jól végiggondolt és kivitelezett szociális célú városrehabilitációs programok fontos szerepet játszhatnak a különböző helyzetű társadalmi csoportok közötti közeledés elősegítésében, a városokon belül jelentkező társadalmi feszültségek mérséklésében, a társadalmi béke megőrzésében.

A fentieket figyelembe véve az első és legfontosabb feladat mind döntéshozói, mind „felhasználói” szinten elsősorban a készség-fejlesztés, a képessé tétel, valamint a közösségi tervezés sokszintű támogatása. Azaz valamennyi szereplőnek szükséges ehhez egy tanulási folyamat részesévé válnia közösen.

A városmegújítás során, a közösség bevonása és a folyamatban történő részvétele elősegíti az állampolgárok felelőssé válását, a közügyek iránti elkötelezettséget, a képességet azok befolyásolására - mindez a jól működő demokrácia egyik alapfeltétele.

Jelen projekt lehetővé teszi azt is, hogy az infrastrukturális beruházásoknál az egyetemes tervezés módszereit alkalmazzuk, ezzel erősítve a Partnerség és együttműködés alapelvének megvalósulását is:

"... létezik egy, az akadálymentesítésnél lényegesen modernebb és kevésbé megkülönböztető alapelv, az egyetemes tervezés eszméje, melynek érvényesítése során mindezen csoportok érdekeit figyelembe kell venni. Az egyetemes tervezés az a tervezési stratégia, amely már a folyamat kezdetén figyelembe veszi a használók képességeinek különbözőségét, gyakorlásával olyan termékek vagy szolgáltatások jönnek létre, melyek különleges megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a lehető legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot."

Intézkedési elemek

• Az akcióterületi beavatkozások részvételi elemeinek kialakítása és működtetése
• Módszertani központ létrehozása az állampolgári részvétel támogatására
• Civil szervezetek képessé tételének támogatása érdekérvényesítő és hálózatos együttműködések megvalósítására
• Civil szervezetek kapacitásfejlesztésének támogatása az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági alapelvek hatékony megvalósítására
• Hazai és nemzetközi együttműködések építése az adott kérdéskörben
• A nyitott, folyamatos elérést szavatoló on-line és valós közösségi terek kialakítása

Női Esélyegyenlőségi Fórum - Miskolc    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével