Az alsós olvasókönyvek se legyenek tartósak

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Balog Zoltán miniszter úr részére

tárgy: rendeletmódosítási kérelem a tartós tankönyvek kérdésében

Tisztelt Miniszter úr!

Kérjük, hogy az alsó tagozaton az olvasókönyvek továbbra se legyenek tartós tankönyvek!

A tartós tankönyvek használatára való áttérésnek vannak fontos és időszerű gazdaságossági és környezetvédelmi indokai. Helyes törekvés, amelyet ahol csak lehetséges, a közoktatás minden színterén érdemesnek tartunk megvalósítani. Szerintünk az alsó tagozatos olvasókönyvek nem ebbe a csoportba tartoznak.  A tartós, több éven át használható olvasókönyveknek jelentősen több lenne a szakmai és társadalmi hátránya, mint az intézkedéssel elérhető gazdasági és környezeti előnye. A jogalkotók a matematika területén ezt már elismerték. (A matematika tankönyvek már be sem kerültek a tartós tankönyvek közé.) A mentességet ki kellene terjeszteni az olvasókönyvekre is.

Az országos felmérések tapasztalatai szerint növelni kellene az olvasástanítás eredményességét. Ezzel a törekvéssel ellentétes az olvasókönyvek tartóssá tétele. A saját jelzéseik segítségével tanulnak meg a gyerekek mélyen és alaposan birtokba venni egy-egy szöveget. Az olvasástechnika gyakoroltatása, valamint a szövegértés tanítása, állandó fejlesztése és a szókincsbővítés úgy a leghatékonyabb, hogyha a gyerekek a szövegekbe tehetnek jelzéseket, jelöléseket. Csak így kerülhetnek mélyebben kapcsolatba az adott szövegekkel. A megértést legjobban úgy lehet elősegíteni, ha a gyerekek az olvasókönyvi szövegekben aláhúzzák az ismeretlen szavakat, bekeretezik a szöveg adott részeit, hogy megtanulják átlátni a szöveg szerkezetét, aláhúzásokkal gyakorolják az információk kiemelését, stb. Az olvasás órákon a szövegek nem elsősorban irodalmi élményforrások, mint egy szép képeskönyv, hanem a szövegfeldolgozás megtanulásának munkaeszközei. Az olvasókönyvbe kerülő jelölések nem fölösleges, tiltandó firkálások, hanem a tanítási folyamat hatékonyságát biztosító módszertani eszközök. Az olvasókönyvek tartós használatának a szűk módszertani problémákon kívül is lennének előre nem kalkulált hátrányos hatásai.

• A tanítók a tartós olvasókönyveket a tartóssághoz szükséges korlátozásokkal használva pont azokat a módszertani lehetőségeket veszítenék el, amelyek a leszakadásra hajlamos tanulók eredményesebb oktatásához elengedhetetlenek. A többi gyerek oktatását is akadályozná, ha semmit sem jelölhetnének a szövegekben.
• Nehezítené a tanítók munkáját a könyvek fokozott megőriztetése, és a későbbiekben az eltérő módon elhasználódott könyvek elfogadtatása a gyerekekkel és szüleikkel.
• A négy éves használati ciklus befagyasztaná a pedagógiai innováció lehetőségét. Drasztikusan szűkülne a módszerválasztás jogszabályban biztosított szabadsága, ha csak a raktáron lévő könyveket lehetne a későbbiekben újrahasználni.
• A tervezettel ellentétben az intézkedés az általános ingyenesség miatt nem csökkentené az állami tankönyvkiadásokat, hanem jelentősen növelné. (Az olvasókönyvek esetében minimum 30-40%-os lenne a
  növekedés az ingyenesen adott munkafüzetek, és egyéb tankönyvvé nyilvánított taneszközök miatt.)
• Sajnos a tankönyvválasztás szakmai szempontjainak érvényesülését célzó tankönyvpiaci központosítás (egyetlen állami terjesztő) sem érte el tervezett célját. Az intézkedés miatt kiélezett verseny és a szűk pénzügyi keretek együttes hatására a marketing szerepe nem csökkent, hanem még fokozódott is az idén. A tartós tankönyvek további négy évre ezt a torzult helyzetet rögzíthetik.
• A tanítóknak az idei évben az új kerettanterv bevezetésében érintett első osztályra lényegében látatlanban kell a frissen átdolgozott taneszközök közül választani. Ráadásul az új vagy frissen átdolgozott tartós tankönyvek az idő szűke miatt eleve kipróbálatlanok, bizonytalan szakmai minőségűek. Esetleges hátrányaikat, hibáikat a kiadók nem tudták gyakorlati felhasználás alapján korrigálni, ezek csak használat közben derülhetnek majd ki. A felmenő rendszerű bevezetéssel ez a helyzet a további évfolyamok esetében is ismétlődhet.
• A tartós tankönyvek jelentős egyenlőtlenséget is előidéznek az évfolyamok között. A most első osztályba lépők kedvezményezettek lennének, mivel a felmenő rendszerű bevezetés miatt a későbbiekben is minden iskolai évfolyamon új tankönyveket kapnának. A többiek viszont fokozatosan rosszabb helyzetbe kerülnének. Végül a most a helyszűke miatt eleve zsúfolt óvodai csoportokba kerülők járnak majd a legrosszabbul. Iskolai éveik alatt végig negyedik felhasználóként, amortizálódott könyvekből tanulhatnának minden évfolyamukon.

A tanítók eredményesebben szeretnének olvasást tanítani. Kérjük, tegyék ezt lehetővé azzal, hogy továbbra is a megszokott módon használhassák az alsó tagozatos olvasókönyveket. A jelenlegi szakmai színvonal - az ezzel együtt járó többletmunka ellenére - sem lenne biztosítható a tartós olvasókönyvekkel.

Javasoljuk a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet alábbi módosítását:

27. §

(2) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika, és alsó tagozaton a magyar nyelv és
irodalom műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ.

Budapest, 2013. május 6.

Az ügyben érdemi lépéseket várva, tisztelettel:

Meixner Pedagógia Egyesület
1162 Budapest, Szilaj u. 34.
egyesulet@meixnerped.hu

Meixner Pedagógiai Egyesület    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével