A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi polgárainak állásfoglalása: Nem kérünk tovább az önkényre és utasításokra épülő egyetemből!

Nyílt levél Magyarország Miniszterelnökének A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem rektorának elmozdítása és a panasztörvény szerinti eljárás kezdeményezése tárgyában

Levél Magyarország Miniszterelnökének

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem rektorának elmozdítása és a panasztörvény szerinti eljárás kezdeményezése tárgyában

Címzett:

·       Dr. Magyar Péter úr,
Magyarország miniszterelnöke
miniszterelnok@mk.gov.hu; magyar.peter@parlament.hu; magyarpeter@magyartisza.hu; peter.magyar@europarl.europa.eu

Tárgy: A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) rektorának, Dr. Andor Györgynek azonnali elmozdítására irányuló kérelem; a 2023. évi XXV. törvény alapján való eljárás kezdeményezése; a bejelentők védelmének és anonimitásának biztosítása.

Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Alulírottak – a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem oktatói, kutatói, egyéb munkavállalói és hallgatói, valamint támogatói – jelen nyílt levéllel a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasztv.) szerinti közérdekű bejelentéssel és egyúttal a felsőoktatási fenntartói jogosítványok alapján gyakorolható intézkedési hatáskör igénybevételével fordulunk Önökhöz.

A levél tárgya: a BGE rektorának, Dr. Andor Györgynek az azonnali elmozdítása, valamint a vele szemben felmerülő, az egyetem működését érintő súlyos szakmai, vezetési és vagyongazdálkodási kifogások független, hatósági kivizsgálása.

A levél súlya és reprezentativitása

Jelen nyílt levelet és a hozzá csatolt petíciót[1] 106 aktív oktató írta alá, ami a BGE teljes oktatói állományának több mint egynegyedét teszi ki. Az 1744 kitöltő 80%-a egyetemi polgár (nem oktató munkavállaló, hallgató). Ez a szám önmagában is rendkívüli: egy közfeladatot ellátó, közpénzből működő egyetemen az állandó oktatói kar egynegyedének nyilvános, vállalt, írásos szembefordulása a rektorral példa nélküli bizalmi válságot jelez. Egy ekkora arányú aláírói kör mögött álló véleményt a fenntartói és a kormányzati felelős vezetésnek érdemben kell megvizsgálnia. A több mint 1700 aláírás mindössze másfél hét (2026.05.21.-2026.05.31.) alatt keletkezett.

Hozzátesszük, az aláírók köre a fenti aránynál is jóval nagyobb lenne, ha a kollégák nem tartanának valós retorzióktól. Ezért kérjük a bejelentők védelmére vonatkozó törvényi garanciák maradéktalan érvényesítését, mivel a munkavállalók és hallgatók meg vannak félemlítve.

Jelen levelünket nyilvánosságra hozzuk, ezzel is elősegítve a bizalom és remény visszaépítését azon hallgatókban, leendő hallgatókban, családokban, munkatársakban akik a hibás rektori döntések miatt jelentős sérelmeket szenvedtek el, és ezzel is védve az egyetem hírnevét. Valljuk, hogy a hibás döntéseket meghozó rektornak vállalnia kell a felelősséget a döntéseiért.

I. A tényállás összefoglalása

2026. május 21-én az egyetem polgárai petíciót tettek közzé „Nem kérünk tovább az önkényre és utasításokra épülő egyetemből" címmel. A petíciót átvette például a Portfolio, a HVG, a Blikk, az Index és a Qubit[2]. A követelések középpontjában a rektor azonnali lemondása, a kuratóriumi-alapítványi fenntartói modell megszüntetése és az egyetemi autonómia helyreállítása állt. A petíciót 2026.05.31. napjáig több mint 1700 fő (80% egyetemi polgár) írta alá.

Az Egyetem felsővezetése néhány nappal később egy belső körlevélben válaszolt, amelyben:

·       a petíciót „arctalanként" minősítette,

·       állította, hogy az „egyetem alapfolyamatai stabilan működnek",

·       a gazdasági mutatókkal próbálta elfedni a szakmai problémákat,

·       a kritikát „egyoldalúnak” és „a BGE hírnevét rontónak” bélyegezte,

·       a vita lefolytatását újra a belső – általunk diszfunkcionálisként megélt – fórumokra kívánta visszaterelni.

Ezt a választ az egyetemi közösség nem tartja érdeminek. Sem az oktatókat, munkavállalókat, sem a hallgatókat nem győzte meg arról, hogy a BGE vezetése képes és hajlandó lenne valódi felelősséget vállalni. Éppen ellenkezőleg: a körlevél stílusa és tartalma pontosan azt a vezetési kultúrát testesíti meg, amely miatt a petíció megszületett.

Ezért fordulunk most a Kormányhoz – mint a fenntartói viszonyrendszerért és a felsőoktatási közfeladatellátás törvényességéért végső soron felelős szervhez.

II. A rektor terhére rótt vezetési, szakmai és vagyongazdálkodási kifogások tételesen

Az alábbiakban tételesen ismertetjük azokat a kifogásokat, amelyek alapján Dr. Andor György rektor elmozdítását kérjük. Hangsúlyozzuk, nem személyes ellenszenv vezet bennünket, hanem a felsorolt, dokumentálható döntések és azok igazolható következményei.

A) Az oktatás és a képzési minőség aláásása

1. Az oktatói és tantárgyfelelősi autonómia kiüresítése
A rektor irányítása alatt a tantárgyak tartalmáról, oktatásszervezéséről és számonkérési rendjéről egyre kevésbé a szakmailag illetékes oktatók és szakfelelősök döntenek; e döntéseket adminisztratív utasítások és központi „elvárások” írják felül. Ez közvetlenül sérti a felsőoktatási autonómia törvényi alapelveit.

2. Kötelező vizsgaközponti rendszer és standardizált tesztek erőltetése
A vizsgaközpont és a sablonizált tesztrendszer bevezetése a tantárgyak sajátosságaitól és a képzési céloktól függetlenül történt, ami a számonkérést pedagógiai folyamatból adminisztratív méréssé silányítja, és a képzési kimeneti követelményekkel sok esetben ütközik. A petíció megjegyzéseiből is visszatükröződik ezek szakmaiatlansága és a hallgatók elégedetlensége. Ezt a hallgatókon túl családtagjaik is megszenvedik és visszaigazolják.

3. Az előadások megfigyelő jellegű videórögzítése
Az oktatói munkát ellenőrzési, nem pedagógiai keretbe helyezi; bizalmatlanságot szül, és felveti az oktatói személyiségi jogok és a munka törvénykönyvének adatkezelési kérdéseit is.

4. A Magyar Akkreditációs Bizottság szakmai elvárásaitól való eltávolodás több ponton, ami középtávon akkreditációs kockázatot jelent.

5. Kaotikus tanévkezdés és katasztrofális folytatás
A 2025. szeptemberi tanévkezdés kaotikus körülményei (terem- és oktatóhiány) a sajtóban (Qubit, 2025.09.10.) is megjelentek. Ez nem „természetes változási nehézség”, hanem dokumentált működési zavar.[3] Meg kell jegyezni, ez a zűrzavar a mai napig fokozódva fennáll.

6. Szakmaiatlan oktatásra kényszerítés
A rektor nyilvánosan kijelentette (2025/26 tanév elején), hogy ha a hallgatók meg tudják tanulni a tananyagot, akkor az adott szakterülethez nem értő, képesítéssel nem rendelkező oktatóknak is meg kell tudni tanulni, és meg kell tudnia tartani a tanórát belőle. Ez mélységesen a minőségi oktatás ellehetetlenítése irányába mutat.

7. Egyéb példák az abszurd rektori döntésekre

Fontos megemlíteni, hogy számos szakmai döntés vonatkozásában az oktatók széleskörben, és több fórumon felszólaltak a rektori döntések ésszerűtlen, embertelen jellegével szemben. A rektor döntése okán az egyetem semmilyen mértékben nem fogad el a gyakorlati tanórákról való hiányzásról igazolást, még betegség vagy más méltánylást igénylő helyzet esetében sem, sőt még akkor sem, amikor a hallgatóknak az egyetem által előírt időben és helyen vizsgaközponti számonkérésen kell részt venniük.

Másik példaként említendő meg, mesterségesen képzett lehetetlen határidők és feladatok előírása. Ilyen amikor a rektori döntés alapján az oktatóknak másnapra több száz (például hétszáz) zárthelyi dolgozatot kell kijavítani.

B) Az oktatói kar és a munkavállalói közösség elleni intézkedések

8. Az oktatási egyenértékes rendszerének bevezetése
Torzítja az oktatói munka valós elszámolását, eltér a felsőoktatási törvény szerinti óraszám-elszámolás elvétől, és az oktatókat egymással szembefordítja. Ezek a rendszerek átláthatatlanok és kétségek között tartják az oktatókat.

9. Az oktatói munkaterhelés átláthatatlan, egyoldalúan változó szabályozása
Az érintettek tervezhetőségét és életminőségét rombolja. Az egyetemi hallgatók számának folyamatos növekedése mellett, az oktatói létszám jelentősen lecsökkent. 2024-ben még 629 oktatója volt az egyetemnek, amely 2026-ban már csak 419 fő.[4]

10. Az oktatói és nem oktatói munkavállalók túlterhelése
A folyamatosan változó utasítások és átláthatatlan háttérrendszerek miatt napi szintű kiégés és fluktuáció figyelhető meg. Ezek a munkavállalókat és családtagjaikat is megbetegíti, ellehetetleníti.

11. Tartós, súlyos oktatói elvándorlás
Tapasztalt, az intézményhez évek óta kötődő kollégák hagyták el a BGE-t. Ez pótolhatatlan szakmai tudásvesztést jelent egy közfeladatot ellátó intézmény esetében. Két év alatt közel egyharmaddal csökkent az egyetem oktatói létszáma.

12. A felelősség lefelé hárítása
A rektori döntések következményeit rendre az oktatókra és más munkavállalókra terhelik – ami a vezetési felelősség természetével és a munka törvénykönyve szellemével is ellentétes, ezt számos, hallgatóknak küldött, tényekkel ellentétes tájékoztató levél is igazol.

13. A szakszervezet és az Üzemi Tanács érdemi szerepének gyengítése, a formális egyeztetési kötelezettségek minimumra szorítása. Ez felveti a kollektív munkajogi szabályok megsértésének gyanúját is.

C) Az intézményi kormányzás, az egyetemi autonómia megsértése

14. A Szenátus érdemi jogosítványainak kiüresítése, különösen a rektorválasztási és stratégiai döntéshozatali folyamatokban.

15. A rektori irányítás központosítása, az utasításalapú vezetési modell általánossá válása. Egy egyetem nem vezethető vállalati-hierarchikus utasítási rendszerben – ez összeegyeztethetetlen a felsőoktatási autonómia alkotmányos és törvényi alapjával.

16. A kuratóriumi-alapítványi modell torzulása
A modellt eredetileg az autonómia növelésére hivatkozva vezették be; a jelenlegi rektor működése alatt az ellenkezője valósult meg: növekvő kuratóriumi befolyás, csökkenő egyetemi önállóság, romló döntéshozatali átláthatóság.

17. A belső érdekképviseleti és egyeztetési fórumok formálissá válása
A petíció éppen azért született, mert ezek a fórumok érdemi befolyással már nem rendelkeznek. A felsővezetés körlevele az autonómia retorikájával próbálja visszaterelni a vitát ezekbe a formálissá tett fórumokba – ami önmagában is a probléma része, nem a megoldása.

18. A kari és egyéb középvezetők szakmai mozgásterének szűkítése, ami a középvezetői szintet pusztán végrehajtó szerepbe szorítja. A tanszékvezető szerepek vezetői tartalma kiüresedett, napjainkra már csak adminisztrációs és üzenetközlő funkcióként működnek.

D) Az átláthatóság és a közpénz-felhasználás körüli súlyos aggályok

A következő pontokban foglaltakat is kérjük, hatóságilag kivizsgálni. A BGE közfeladatot ellátó, döntően közpénzből működő intézmény; az átláthatóság hiánya itt szintén nem pusztán belügy, hanem közügy.

19. Az egyetemi vagyon, az ingatlanügyek és a fenntartói döntések átláthatóságának hiánya
Az érintett ügyletek, ingatlanhasznosítási döntések és vagyongazdálkodási konstrukciók nyilvánossága elégtelen, az ellenőrizhetőség korlátozott.

20. Visszaélésgyanús ingatlanhasznosítási és vagyonkezelési ügyek független kivizsgálásának elmaradása
A petíció kifejezetten utalt erre, ám érdemi vizsgálat máig nem indult az Andrássy úti volt MÁV székház, és a Váci úti volt ELMŰ székház.

21. A kuratóriumi határozatok korlátozott nyilvánossága, miközben ezek a döntések közvetlenül érintik az egyetem stratégiai jövőjét és a közpénz felhasználását.

22. Kettős mérce a szabályozottság érvényesítésében
Szigorú elszámoltatás az oktatói és adminisztratív munka minden részletére, ugyanakkor laza, gyakran ellenőrizhetetlen keret a rektori, fenntartói és kuratóriumi stratégiai döntésekre. Ez a kettős mérce a közpénz-felhasználás transzparenciájának alapelvével ellentétes.

23. A rektori pályázat nyilvánosságával kapcsolatos kérdések
A rektori pályázatra vonatkozó közérdekű adatigénylések (lásd: KiMitTud)[5] körüli ellenállás szintén jelzi a nyilvánosság előli elzárkózás kultúráját. A rektori pályázat sem belső fórumokon nem ismerhető meg az egyetem oktatói, polgárai számára, sem nyilvánosan nem közlik. Közérdekű adatigénylésre sem adják azt ki.

E) Az intézményi kultúra és hírnév romlása

24. Az „egyetem mint vállalat” szemlélet rektor általi beépítése a vezetési nyelvbe és gyakorlatba
A felsővezetés körlevele kifejezetten leírja, hogy „az Egyetem nem különbözik más munkahelyektől, a piacon működő vállalatoktól". Ez a mondat nemcsak retorikai tévedés, hanem a rektor szakmai alkalmasságát is megkérdőjelezi: aki ezt a mondatot leírja, az nem érti az egyetem alkotmányos és törvényi rendeltetését. Az egyetem nem egy gép, és a tanóra nem a gép végterméke.

25. A kritikai kultúra leépítése
A kollégák kritikai észrevételeit „nem konstruktívnak", „rendetlenkedőnek" vagy „hírnévrombolónak" minősítik – ahelyett, hogy érdemben válaszolnának rájuk.

26. A 2025. októberi hallgatói tiltakozás érdemi következmény nélkül hagyása
Jelzi a vezetés érzéketlenségét a közösség jelzéseire. A problémák tovább kumulálódtak, óriási hallgatói elégedetlenség érzékelhető. A tüntetés[6] után a rektor nyilvánosan megígérte, hogy egy hallgatónak egy nap maximum két zárthelyi dolgozata lesz. Ezzel szemben ez a rektori ígéret sem valósult meg, mert a tavaszi félévben is számtalan esetben fordult elő, hogy egy hallgatónak egy nap 3-4 zárthelyi dolgozatot kell megírni. Ezzel a rektor tovább rontja az egyetem, és a magyar felsőoktatás jóhírnevét és felszámolja a hallgatók bizalmát is.

27. A BGE médiabeli megjelenésének romlása
A Portfolio, a HVG, a Blikk, az Index és a Qubit által átvett tudósítások nem belső konfliktusként, hanem vezetési válságként mutatják be a BGE-t. A hírnévkárt nem a kritikusok, hanem a rektor okozta.

28. A BGE megítélésének romlása
A felsorolt problémák eredményeként a BGE-re történő jelentkezések száma erőteljesen (jelen félévben kb. 20%-os mértékben) bezuhant, miközben más felsőoktatási intézményekben a jelentkezések száma nőtt. Tiszta visszacsatolása ennek az is, hogy a BGE-n végző, vagy végzett hallgatók, nem kívánnak egyetemünkre mesterszakra jelentkezni ezt oktatóiknak visszajelzik, és a petíció megjegyzéseiben is visszatükröződik.

III. Kérelmeink

A fentiek alapján – és arra való tekintettel, hogy a felsővezetés körlevele érdemben egyetlen pontban sem cáfolta a petíció állításait, hanem éppen azokat az érveket és vezetési stílust ismételte meg, amelyek miatt a petíció megszületett – tisztelettel kérjük Önöket az alábbiakra:

1. A rektor azonnali elmozdítása

Kérjük, hogy a Kormány és a fenntartó haladéktalanul kezdeményezze Dr. Andor György rektor megbízatásának visszavonását, és intézkedjen a BGE ideiglenes, az egyetemi közösség bizalmát élvező vezetésének felállításáról.

2. A panasztörvény szerinti eljárás

Kérjük, hogy jelen nyílt levelet és a csatolt mellékleteket a Panasztv. szerinti közérdekű bejelentésként kezeljék, e körben különösen kérjük, hogy gondoskodjanak a jogszerű és közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, a feltárt hibák okainak megszüntetéséről, a sérelem orvoslásáról és indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

3. A fenntartói és vagyongazdálkodási döntések független, állami felülvizsgálata

Kérjük az Állami Számvevőszék bevonását az egyetemi vagyon, ingatlanügyek és kuratóriumi-fenntartói döntések átfogó, közpénzfelhasználási szempontú felülvizsgálatába.

4. A felsőoktatási autonómia helyreállítása

Kérjük a Kormánytól és a tárcától, hogy a BGE esetében – és lehetőség szerint a hasonló helyzetben lévő alapítványi fenntartású intézményeknél is – indítsa el az egyetemi autonómia tényleges helyreállítását célzó jogszabály-felülvizsgálatot.

5. A MAB bevonása

Kérjük a Magyar Akkreditációs Bizottság soron kívüli intézményi átvilágítását a fenti A) és B) pontokban felsorolt szakmai problémák tárgyában.

IV. Az aláírók védelme – szintén kifejezett kérelem

A 2023. évi XXV. törvény 39. § (1) bekezdése kimondja, hogy „a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt", a 39. § (2) szerint pedig „a panaszos vagy a közérdekű bejelentő személyes adatai […] csak a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át". A 39. § (3) további titoktartási kötelezettséget ír elő a kivizsgáló személyekre.

Ennek megfelelően kifejezetten kérjük:

·       A csatolt aláírói névsort bizalmasan, titkosított mellékletként kezeljék.

·       Az aláírók személyét se a BGE rektorával, felsővezetésével, fenntartójával, kuratóriumával, sem azok bármely közvetlen vagy közvetett képviselőjével ne osszák meg.

·       Az aláírók személyes adatait kizárólag az eljárásra jogosult szerv – és azon belül is csak az eljáró személyek – ismerhessék meg.

·       Az eljárás során az aláírókat bejelentői védelem illesse meg a panasztörvény szerint.

·       Amennyiben bármely aláíróval szemben az eljárás megindulásától számított időszakban hátrányos munkáltatói intézkedés (felmondás, áthelyezés, juttatáscsökkentés, fegyelmi eljárás, informális szankció) történik, azt a hatóságok megtorlási kísérletként vizsgálják ki.

Hangsúlyozzuk, hogy a munkavállalók és hallgatók, valamint családtagjaik nem értenek egyet a rektor intézkedéseivel és vezetési stílusával, továbbá bizalmukat teljesen elveszítette, és szóban támogatják a kezdeményezést, de a megtorlásoktól való félelmükben nem merik aláírni azt. A jelenlegi 1744 fős aláírói kör – benne a teljes oktatói állomány mintegy egynegyede – ezért alsó becslés az egyetemen kialakult bizalmatlanság valós mértékéhez képest.

V. Zárszó

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem ma a funkcionális működésképtelenség határán van. Ezt nem mi mondjuk először, ezt mondja a petíció, ezt mondja az országos sajtó tudósításainak sora, és ezt mondja az a tény is, hogy a BGE oktatóinak egynegyede vállalja a nevét a rektor elmozdítását kérő petícióban és összesen 1744 fő – jellemzően egyetemi polgár – írta alá.[7] Ezt hangsúlyozza az is, hogy a mi petíciónktól független, 2026. május 9-én indult BGE hallgatói petíció a mai napon 1791 hallgató írta alá.[8]

Az új kormány programjának egyik kulcsígérete az oktatás méltóságának, a tanári hivatás megbecsülésének és a felsőoktatási autonómia helyreállításának visszaadása. Ezen ígéret hitelességének első és látható próbája lehet a BGE ügyének rendezése: egy közpénzből működő, közfeladatot ellátó intézmény vezetési válságának kormányzati felelősséggel történő kezelése.

Bízunk benne, hogy Tisztelt Miniszterelnök Úr ezt az ügyet felvállalja, és érdemi, határozott lépéseket tesz a fentiekben megjelölt tárgykörökben.

Budapest, 2026. június 2.

Tisztelettel:

Kovács Ádám és a petíció aláírói

A teljes aláírói névsor a 2. számú zárt mellékletben található. A névsor a Panasztv., Szabstv., Infotv., Alaptörvény szerint titkosan kezelendő, és kizárólag az eljárásra jogosult szerv számára adható át.

Petíció megosztása

Segítsd ezt a petíciót, hogy több aláírást érjen el.

Hogyan lehet népszerűsíteni egy petíciót?

• Ossza meg a petíciót a Facebook oldalán és a petíció témájához kapcsolódó csoportokban.
• Vegye fel a kapcsolatot a barátaival.
  1. Írjon egy üzenetet, melyben részletezi, miért írta alá ezt a petíciót. Ez segít másoknak megérteni, hogy milyen fontos ez a téma, így valószínűbb, hogy ők is aláírják a petíciót.
  2. Másolja ki és illessze be a petíció webcímét az üzenetbe.
  3. Küldje el az üzenetet e-mail, SMS, Facebook, WhatsApp, Twitter, Skype, Instagram és LinkedIn használatával.