Dr Ángyán József

Tisztelt Petícó Aláírók, Tisztelt Szövetségesek!

Dr Ángyán József Professzor Úr köszönő levelét, amit Önöknek is szól eredeti formában most közreadjuk.

Amennyiben a véleményük és hozzászólásuk, javaslatuk van, a továbbiakban kérjük a

felsohaz@gmail.com

email címre küldjék meg

A petíciót még nem zárjuk le.

Tisztelettel

moderátor

Dr. Roszík Péter

a Győr - Moson - Sopron Megyei Agrárkamara elnöke

és

Fenyőházi Tibor

Tisztelt Elnök Urak!

Mindenek előtt engedjék meg, hogy hálás szívvel ezúton mondjak köszönetet azért a kiállásért, petíció-fogalmazásért és aláírás gyüjtésért, amellyel felajánlott lemondásomat követően Miniszterelnök Úrhoz fordultak. Az a több száz aláírás és az ezekhez fűzött sok-sok támogató megjegyzés erőt adott nekem e számomra nehéz időszakban, és erőt ad a folytatásra is. Ennek önmagáért való értékéből mit sem von le a folyamat ma látszó végeredménye.

A felém irányuló - meg nem szolgált, ki nem érdemelt - szeretet egyúttal rámutat a felelősségemre és arra is, hogy magyarázattal tartozom mindazoknak, akik bíznak bennem és számítanak rám. A találgatások, csúsztatások, időnként rosszindulatú indoklások helyett jobb, ha magam adom magyarázatát elhatározásomnak.

Ami a lemondásom felajánlását és annak elfogadását illeti, jó lelkiismerettel nem tehettem mást, Miniszterelnök Úr pedig sajnos nem adott lehetőséget a számomra egyre növekvő lelki válságot okozó problémák és a hónapok óta érlelődő végső döntésem okainak személyes megbeszélésére. Ez utóbbit - nem kis szomorúsággal bár, de természetesen - tudomásul vettem, ám ettől világlátásom, a magyarság és a magyar vidék iránti elkötelezettségem, a vidéki helyi gazdaság, közösségek és családok iránti felelősségérzetem mit sem változott.

Anélkül, hogy lemondásom felajánlását itt részletesen indokolnám, kérem engedjék meg, hogy az alapvető okokról és körülményekről tájékoztassam Önöket és mindazokat, akik aláírásukkal és véleményükkel támogattak. Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom túlnyomó többsége - a fórumainkon megtapasztaltuk - teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre.

Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel  közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk  e zsákmányszerzés útjában álltunk. Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy - amint mondani szokták - elfogyott körülöttem a levegő, és ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása. Ezzel a körrel jó lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem is akarok! Maradásommal pedig a bennem bízó emberekben nem tarthatom fenn azt a tévképzetet, hogy rendben mennek a közös dolgaink. Én nem csaphatom be az embereket! Soha sem tettem, és ezután sem fogom senki kedvéért sem megtenni!

Mélységesen egyetértek tehát Miniszterelnök Úrnak az utóbbi hetekben több fórumon elmondott azon tételmondatával, hogy "a gazdasági elitet távol kell tartani a politikai döntéshozataltól!" Ehhez a megítélésem szerint igen fontos tételmondathoz magam csupán két kisebb, szerény megjegyzést tennék.

Egyrészt a nevezett kör egy részét én nem tartom a szó igazi értelmében "elitnek", sokkal inkább az elmúlt zavaros évtizedeink gátlástalan, mohó, másokon átgázoló, zsákmányszerző haszonélvezőinek. 

Másrészt ahhoz, hogy távol tudjuk őket tartani a döntéshozataltól, ahhoz előbb el kell őket onnan távolítani, hogy a közpénzek és a nemzet közös vagyona valóban a közjót szolgálhassa. Magam erre készen állok! Abban a Korten által megfogalmazott "modern kétpártiságban", amelyben egyik oldalon a spekuláns multinacionális nagytőke és helyi rezidensei érdekei, a másik oldalon pedig az emberek, a helyi közösségek érdekei és értékei állnak, én ez utóbbiak pártján állok és ott is maradok! Meg vagyok győződve arról, hogy az emberek is ezt várják tőlünk, és a két oldal birkózásában velünk vannak. Velük, az emberekkel és nem az oligarchákkal kell szövetséget kötnünk! Ezzel a belső összefogással leszünk kifelé is erősek!

Addig azonban, amíg mindez - rossz előérzeteim szerint komoly megrázkódtatások és katartikus kijózanodások után bár, de törvényszerűen - bekövetkezik, addig is Sík Sándor és Teréz Anya tanácsait követve igyekszem "tenni a jót ott, ahol lehet, úgy, ahogy lehet. Tekintet nélkül arra, hogy másoknak tetszik-e, vagy nem, hogy mások látják-e, vagy nem, hogy lesz-e sikere, vagy nem." A lemondásom kapcsán kialakult, állásfoglalásra késztető, éles helyzetben, a számomra is meglepő és megindító, felém irányuló - meg nem szolgált - szeretet láttán  úgy érzem, hogy sokan gondolkodunk ugyanígy, és ez ad számomra hitet, reménységet a világunk változtathatóságában.

Tisztelt Elnök Urak!

Kérem Önöket, hogy a fentiekről az általam igen nagyra becsült szervezeteik tagságát valamint a petíciót aláírókat is tájékoztassák, és nekik is adják át hálás köszönetemet, szeretetteljes, baráti üdvözletemet. Remélem lesz még alkalmunk közösen tenni hazánk, nemzetünk, a magyarság és annak vidéki közösségei megmaradásáért, felemelkedéséért.

Erőt adó állásfoglalásukat, kiállásukat ismételten hálásan megköszönve, "a világ fölött őrködő Rendben" és összefogásunk erejében változatlanul bízva  őszinte tisztelettel és  baráti szeretettel üdvözlöm kedves mindnyájukat:

Ángyán József