A tőkekorrekcióról senki nem beszél és a bankok is hallgatnak!

Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Soltész Sándor - devizaalapú kölcsön számítása

2016-08-21 18:39:48

Akkor most együtt az összes videó kedves barátaink és sorstársaink Soltész Sándor - devizaalapú kölcsön számítása címmel, mely eddig 11  részből áll. Tanuljunk meg számolni, és tanítsuk meg tisztességesen számolni a bankokat és szolgáikat!

Ízelítő 2016. augusztus 11-én Budapesten a Krisztina Hotelben megtartott devizakárosultak összejöveteléből, ahol a devizaalapú kölcsön számítási módszertanát ismertette Soltész Sándor.
A számítási módszertan megismertetése mellett szó volt arról is, hogy milyen segítséget nyújthat az érdekérvényesítésben a devizaalapú kölcsön törvényeknek megfelelő helyes számítása.
Ezt követően kérdezz-felelek fórum, s szabad eszmecsere zárta a rendezvényt.

Aki szeretné a teljes anyagot megismerni, az írjon pár szót az info@jstudio.hu e-mail címre.

Aki a számítások elvégzéséhez kér segítséget, az Soltész Sándor e-mail címén kérje a bank megjelölésével az Exel táblázatot: sndor.soltsz@gmail címre írjon.

https://www.youtube.com/watch?v=wJkNiYbEn2c (vázlat)
https://www.youtube.com/watch?v=qSvuckV1gh8 (2.rész)
https://www.youtube.com/watch?v=0mrUXXiw_yw (3.rész)
https://www.youtube.com/watch?v=r_OhtUMyQ2M (4.rész)
https://www.youtube.com/watch?v=-X2qcly_s-M (5.rész)
https://www.youtube.com/watch?v=vFwFVZP-cwc (6.rész)
https://www.youtube.com/watch?v=68jLz3l7bfA (7.rész)
https://www.youtube.com/watch?v=ST1AwcNTmN4 (8.rész)
https://www.youtube.com/watch?v=EY1nOkmtBlo (9.rész)
https://www.youtube.com/watch?v=rezds-sjo38 (10. rész)
https://www.youtube.com/watch?v=WhS_tdEV8-4 (11.rész)


Járvás Éva

Igazságügyi könyvszakértői vélemény

2016-04-22 08:01:01
Kaptunk végre egy igazságügyi könyvszakértői véleményt, amely teljes körűen alátámasztja az elszámolásaink helyességét, és muníciót ad a mostani peres elszámolásokhoz.

 

Használjátok a vitákban, bírósági keresetekben, terjeszthető a Facebookon, a szakértő kiáll véleménye mellett a bíróság előtt is, az adatait azonban nyilvánosan óvatosságból nem adjuk meg.

 

Ha a mérete miatt nem kezelhető, akkor két részben is meg tudom küldeni.

 

Üdv: Soltész Sándor 2016.04.21."

 

 

 





 





 








Járvás Éva

Íme a titkolt KÚRIA ÍTÉLET !!!

2016-04-19 14:40:02
 

Kedves „deviza”- károsultak!  2016-04-19

Kérjük, hogy ezt a cikket olvassátok, értelmezzétek, és osszátok minél több helyen!

 

Úgy tűnik, hogy a kitartás, és az elszántság mégiscsak eredményhez vezethet.

Természetesen ezt az eredményt azoknak köszönhetjük, akik mások helyett bevállalva a kényelmetlenségeket, és a kellemetlenségeket, (nem önző módon) kiálltak a károsultak érdekei mellett, és AKTÍVAN cselekedtek.

Kitaposták a „deviza”- károsultaknak a rögös utat, viszont ezen az úton a továbbiakban már tömegeknek kell végigmenni, mert ellenkező esetben elveszik minden eddigi áldozat és fáradozás!

A reményről nem is beszélve!

Reméljük, hogy ezt a fenti mondatot megértette minden károsult és családja érdekében ezek után már hajlandó az összefogásra és (egy esetleges deviza-károsultaknak szervezett tömegrendezvényen) a részvételre is! Ugyanis be kell látnunk, hogy a társadalmi nyomás nélkül a továbbiakban már nem fogunk tudni komoly eredményt elérni!

Az alábbi károsulti idézetekből jól körvonalazódik a „devizás” megoldás:

Teo Fiser   -Íme a titkolt KÚRIA ÍTÉLET !!!

ELINDULT A LAVINA ??

CSAK EGY FONTOS IDÉZET az ÍTÉLETBŐL :

…" a szerződő felek szerződésben rögzített szándékka arra irányult, hogy a tartozást a forintösszeg átadását követően devizában tartsák nyilván, AZ ADÓSOK A KÖLCSÖN LETELTÉIG A DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT ÖSSZEGGEL TARTOZZANAK, és a devizából forintra esetenként "visszaszámított" részleteket törlesszék. A devizában "nyilvántartás" a tartozás összegének a folyamatos viszonyítását jelentette a CHF árfolyamváltozásához. A forintkölcsön devizában történő nyilvántartása nem deviza alapú kölcsönnek felel meg, hanem valójában értékállandósági kikötést magában foglaló megállapodásnak, azonban az értékállandósági kikötést a szerződés megkötésekor hatályos polgári jogi szabályok nem ismerték és nem támogatták "……….

..HURRÁÁÁÁÁ!!! LEESETT A KÚRIA TANTUSZA !!!!

 

Az eltitkolt ítélet itt ezen a linken tölthető le:  

 

https://drive.google.com/file/d/0B5FeTKr0_TvIUG1qZ2NxOG5vZkU/view

 

 

 

Járvás Éva

Legyen a jogállamhoz, jogbiztonsághoz való jog alapvető állampolgári jog!

2016-02-03 17:31:54

Legyen a jogállamhoz, jogbiztonsághoz való jog alapvető állampolgári jog!  

 

Az Alaptörvény nem sorolja fel az alapjogokat!

Az, hogy mi tekinthető alapjognak, az Alkotmánybíróság  önkényes döntésén múlik.

Így például több ezer „devizahiteles” alkotmányjogi panaszát még vizsgálni sem volt hajlandó az Alkotmánybíróság, arra hivatkozva, hogy abból az Alaptörvényben rögzített deklarációból, miszerint

„Magyarország független, demokratikus jogállam” (Alaptörvény – Alapvetés B cikk (1),

nem következik az, hogy a jogállamhoz való jog állampolgári alapjog lenne.  

Az állampolgárnak tehát nincs joga arra, hogy számon kérje a jogállamiságot bármely állami, bírósági szervtől, mert az fogalmilag tisztázatlan alkotmányos dekoráció csupán. A jogállamiság fogalma így tökéletesen üressé válik.

Az Alkotmánybíróság hozzáállása miatt nem lehet megvizsgáltatni semmilyen hazai fórumon, hogy

-        Egy új törvény ellentétes-e uniós előírással vagy egy korábbi hazai törvénnyel?

-        Egyértelműen értelmezhető-e egy törvény szövege, gondot okozhat-e  az értelmezés az állampolgároknak, a bíróságoknak? -        A Kúria határozata ellentétes-e uniós előírással vagy hazai törvénnyel?

-        A Kúria jogegységi határozata törvényt pusztán értelmez-e, vagy a törvényt annak betűjével és értelmével szemben átértelmez vagy módosít, vagy jogszabályt alkot?

-        Az új törvény az érintettek érdekeinek figyelmen kívül hagyásával, lobbi érdekek mentén beavatkozik-e folyamatban lévő bírósági eljárások menetébe?

-        A törvénnyel a jogalkotók átvették-e a független bíróság szerepét?

-        Miért nem érvényesülnek a jogalkotás során a jogalkotásról szóló törvény szabályai?

A több ezer alkotmányjogi panasz bizonyítja, hogy a jogalkotásról szóló törvény előírásain túlmenően is társadalmi igény van arra, hogy a törvényeink érthetőek legyenek, ne mondjanak ellent más törvényeknek, megfeleljenek az uniós előírásoknak és ne avatkozzanak bele a folyamatban lévő perekbe, a Kúria ne alkosson törvényt és viszont, a törvényhozás se bíráskodjon!

Az Alkotmánybíróság már több alkalommal is kimondta: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépése után is fenntartotta korábbi értelmezését, mely szerint a jogbiztonság önmagában nem alapjog”

Mi olyan országban szeretnénk élni, ahol a jogállamisághoz,  jogbiztonsághoz való jog önmagában is alapjog!

Ez az emberi, állampolgári igény mindenre és mindenkire kiterjed.

Kezdeményezzük az Alaptörvény kiegészítését: a jogállamiság, a jogbiztonság legyen alapjog!  

 

A petíció kezdeményezői:  

 

Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége

Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület

Hiteles Mozgalom

Önzetlen segítség minden devizahitelesnek csoport

Pécs és Környéke Devizaadósok Csoportja

Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Egyesület

Radikális Bankellenes Csoport

 

 

Várjuk további szervezetek csatlakozását. Az itt összegyúlt támogatásokat kinyomtatjuk és 4-5 hét múlva egy delegációval átadjuk a Parlamentnél.


Tóth Éva

A Kúria szervezzen devizahiteles konferenciát 2016 tavaszán!

2016-02-03 17:28:34

A Kúria szervezzen devizahiteles konferenciát 2016 tavaszán!

A Kúria szervezzen devizahiteles konferenciát 2016 tavaszán az árfolyamkockázattal kapcsolatos kérdések megvitatására!  

 

A Kúria korábbi jogegységi határozataira hivatkozva több törvényt is alkotott a Parlament, melyekben vélelmezték a pénzintézetek törvénytelenségeit és tisztességtelen eljárásait. A pénzintézeteknek törvénybe foglalt lehetőségük volt, hogy a vélelmet bíróságon megtámadják.  

A rendelkezésünkre álló tények, bizonyítékok és a látható összefüggések alapján alaposan feltételezhető, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban a pénzintézetek megtévesztették és becsapták a lakosságot, a vállalkozókat, a Kúriát és az Országgyűlést.

Úgy véljük, hogy a Kúriának most is kötelessége jogegységi határozatot hozni.

Sajnálatos módon a Kúria korábbi határozatai a banki oldal szakmai befolyásának, félrevezetésének nyomait viselik, ezért több pontatlanságot is tartalmaznak, több esetben is valótlan következtetésekre jutottak. A 2015. július 1.-én az ELTE-én megrendezett konferencia is bizonyítja, hogy alapvető kérdések, fogalmak nincsenek még tisztázva a deviza elszámolású bankkölcsönökkel kapcsolatban.

Elkerülendő, hogy a Kúria ismét a Bankszövetség elvárásainak eleget tevő döntést hozzon, egy szakmai konferencia megrendezését tartjuk szükségesnek a területet érintő bármely jogegységi határozat meghozatala előtt.

A Kúria 2012 novemberében tartott már konferenciát a civil érdekvédők részvételével, mely mintaként szolgálhat a most javasolt konferenciának.

Javasoljuk ezért, hogy a Kúria szervezzen devizahiteles konferenciát 2016 tavaszán az árfolyamkockázattal kapcsolatos kérdések megvitatására.  

 

A petíció kezdeményezői:  

 

 

Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége

Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület

Hiteles Mozgalom

Önzetlen segítség minden devizahitelesnek csoport

Pécs és Környéke Devizaadósok Csoportja

Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Egyesület

Radikális Bankellenes Csoport  

 

Várjuk további szervezetek csatlakozását. Az itt összegyúlt támogatásokat kinyomtatjuk és 2-3 hét múlva egy delegációval átadjuk a Kúriánál.


Tóth Éva

"Na most akkor eljött az ideje, hogy mindenki visszakérje a banktól az elsikkasztott pénz millióit. "

2015-12-02 23:07:52
"Na most akkor eljött az ideje, hogy mindenki visszakérje a banktól az elsikkasztott pénz millióit.

-Az Alkotmánybíróság megvédte a csalás és lopás legalizáló állami beavatkozást.
- Néhány kűzdő ügyvéd még próbálkozik a nem megfelelő tájékoztatásra hivatkozni... meglátjuk.

Mivel most már törvénnyel meghatározott árfolyamon forintra számítva a bank kimutatja, hogy mennyi a tőled elsikkasztott, ideje megkövetelni annak az összegnek a kölcsönné aktiválását, figyelembe véve a bank késlekedését, az ÁSZF-ben rögzített késedelmi kamattal.

Maguknak keresték, hát kapják meg! Követeld a ki nem fizetett tőkekorrekció folyósítását kamatos kamattal a késedelmi kamat százalékával számítva, visszamenőleg a futamidő kezdetéig. http://www.alkotmanybirosag.hu/download.php?h=1297





www.alkotmanybirosag.hu

alkotmanybirosag.hu





Járvás Éva

Járvás Éva írása

2015-11-19 14:52:30







Megkérdeztem Dr. Róna Pétert is.

A válaszra nem kellett napokat várni, 1 órán belül jött. Íme

 

"Tisztelt J. A kölcsönszerződésbe épített állandó változó pont az, ami miatt a kölcsön szerződés nem kölcsön szerződés. A korábbi Ptk. az állandó változó beépítését kizárta, azt írta elő. hogy a kölcsön az a "meghatározott összeg", amit a hitelező az "adós rendelkezésére bocsát", és "amit" (tehát EZT a meghatározott összeget) az adós köteles "visszafizetni".

 

Sajnos a Kuria, írásban kifejtett és számukra elküldött írásos elemzésemet olyannyira figyelmen kívül hagyta, hogy a Ptk. cikkelyét még csak figyelembe se vette, majd, támogatta a kormány a Bankszövetség kezdeményezésére előterjesztett Ptk. módosítást 2013ban úgy, hogy a az állandó változó beépítése lehetséges legyen. Ezzel a kölcsön világszerte immár a római jog kora óta elfogadott fogalma Magyarországon egyedül a világon, befejezte pályafutását, hiszen a kölcsön legalapvetőbb ismérve pont az, hogy annak tőkeértéke nem változhat. De én már elköltöztem Magyarországról, mert ami ott zajlik számomra kibírhatatlan.

 

Tisztelettel, Róna Péter"





 












Ui.: A Bankszövetség diktátumára 2013-ban módosították a Ptk-t. A módosítás azonban nem érvényesíthető visszamenőleg. 2013 előtti szerződésekre nem lehet érvényes.





 


 



Járvás Éva

KÚRIA - DEVIZAHITELES NÉPSZAVAZÁS

2015-10-24 23:51:50

Címzett:
Kúria

Nemzeti Választási Bizottság útján
1054 Budapest, Alkotmány u. 3.
személyes benyújtás

Tisztelt Kúria!

Kriston István (lakcíme: ………, személyi azonosító: ………, email: jogtanacsos@pr.hu) a Nemzeti Választási Bizottság (székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) ellen, annak a népszavazási kezdeményezésem tárgyában benyújtott és a népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadásáról rendelkező 2015. október 14. kelt 136/2015. számú határozata bírósági felülvizsgálata iránt törvényes határidőn belül [2013. évi CCXXXVIII. tv. (a továbbiakban: Nsztv.) 29.§ (1)] jogszabálysértésre hivatkozással [2013. évi XXXVI. tv. (a továbbiakban: Ve.) 223.§ (3) a)] és a Ve. 224.§ (3) bekezdésében előírt törvényi tartalom szerint előterjesztem az alábbi ténybeli és jogi alapokon álló

bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet
[2013. évi CCXXXVIII. tv. 29.§ (1), 2013. évi XXXVI tv. 223-225.§§].

1. Tényalap. Nemzeti Választási Bizottsághoz 2015. szeptember 17-én postai úton érkezett népszavazási kezdeményezésem tárgyában hitelesítésre benyújtottam az alábbi kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és csatoltam a törvényben előírt választópolgár támogató aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő íveket, továbbá mellékeltem az adatvédelmi hatóság 2015.08.26. kelt határozatát, melyben adatkezelésemet NAIH-88595/2015 nyilvántartási számon adatvédelmi nyilvántartásba vette. Nemzeti Választási Iroda elnöke a kérdést, annak előzetes formai és tartalmi vizsgálatát követően és mivel az megfelelt a jogszabályi követelményeknek a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban úgy is mint: NVB) elé terjesztette. NVB 2015. október 14. kelt 136/2015 számú – 7 igen és 3 nem szavazattal elfogadott – határozatával (a továbbiakban: határozat) az alábbi népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.

Népszavazási kérdés:
„EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY AZ ORSZÁGGYŰLÉS FOGLALJA TÖRVÉNYBE AZT, HOGY A DEVIZAALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEK DEVIZA FOLYÓSÍTÁSI ÁRFOLYAMÁNAK EMELKEDÉSÉBŐL EREDŐ DEVIZA ÁRFOLYAM-KÜLÖNBÖZET TERHÉT A HITELEZŐ PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK VISELJÉK”.

2. Jogszabálysértés. Nemzeti Választási Bizottság a népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadását a népszavazási kérdésnek az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába és az Nsztv. 9.§ (1) bekezdésébe ütközésére alapította. Álláspontom szerint az NVB határozata az alábbi 2.1. és 2.2. pontokban kifejtett jogi indokolásom szerint jogszabálysértő.

2.1. Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába ütközés hiánya. Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint „Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”. NVB határozata az Alaptörvény felhívott rendelkezésébe ütközés megállapítására az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés „Magyarország független, demokratikus jogállam” és az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdés „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait”, valamint az Alaptörvény II. cikke „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” rendelkezéseket a devizaalapú hitelszerződések módosítása tárgyában és a Kormány kérdésére hozott 8/2014. (III.20.) AB határozatra alapította. NVB azonban az Alaptörvény ezen rendelkezéseit tévesen alkalmazta, amely jogszabálysértés megállapítására alkalmas. NVB álláspontja szerint az árfolyamkockázatot csak egyedi perekben lehet kiiktatni, törvény útján nem, mert ha világos és érthető volt az adós számára, akkor a szerződés nem érvénytelen, ezért nem állnak fenn a bírósági szerződésmódosítás, ezzel a szerződés törvényi módosításának feltételei.
Nézetem szerint ha az árfolyamkockázat viselési feltétel világos és érthető volt az adós számára, akkor és kifejezetten akkor van helye a szerződés törvényi módosításának, mivel a szerződés változatlan - deviza árfolyam-különbözet terhével történő - fenntartása az adós fél (1) lényeges jogos érdekét sérti, a deviza árfolyam-különbözet (2) nem volt ésszerűen előrelátható és (3) túlmegy a normális változás kockázatán, valamint a (4) lényeges körülményváltozás társadalmi méretű, továbbá (5) szerződések nagy tömegét érinti, ezért fennállnak a bírósági szerződésmódosítás, ezzel a szerződés törvényi módosításának feltételei. Megjegyezni kívánom, hogy a 2009. évi CLXII. törvény 2015. február 1-től hatályos 21/A.§-ával kínálati termékben tartott deviza alapú hitelek adósait is - a Svájci Jegybank döntése nyomán - súlyos árfolyamkockázat/árfolyamveszteség érte, ezért is a devizaalapú kölcsön terméknek nemcsak a visszaszorítása, hanem kiszorítása/megszüntetése indokolt. NVB határozata a Kormány kérdésére adott 8/2014. (III.20.) AB határozattal (a továbbiakban: AB) ellentétes, mivel a szerződésmódosítás fenti körülmények fennállnak. Ehhez képest az NVB tévesen hivatkozik a 6/2013 PJE határozatra, mivel az olyan törvényalkotás [2014. évi XXXVIII. törvény] alapjául szolgált, melyet a népszavazási kérdés meg kíván változtatni. NVB különösen tévesen hivatkozik a 2/2014. PJE 1. pontjára is, amely a világos és érthető árfolyamkockázati feltételek esetén a szerződést érvényesnek tekinti és a semmisségét csak a nem világos és nem megfelelő árfolyam-kockázati tájékoztatás esetén engedi meg. Prof. Dr. Patyi András NVB elnök által jegyzett határozat jogdogmatikai tévedésben szenved. A népszavazási kérdés nem az árfolyamkockázat viselési feltétel érvénytelensége okán kíván törvénymódosítást, ilyen a népszavazási kérdésből nem következik. Nem a feltétel érvénytelensége, hanem a feltétel módosítása képezi a népszavazási kezdeményezés tárgyát. A deviza alapú szerződések AB határozattal értelmezett törvényi szerződésmódosítása a régi Ptk. 226.§ (2), új Ptk. 6:60.§ (2) és a bírósági szerződésmódosítás régi Ptk. 241.§, új Ptk. 6:192.§ alapjain áll, ehhez képest az NVB által felhívott tisztességtelen feltétel semmissége [régi Ptk. 209/A. (2), új Ptk. 6:103.§ (3)] rendszertani értelmezésében és jogkövetkezményeiben sem szerződésmódosítás. E tekintetben az NVB még logikai ellentmondásban is van, mivel érvénytelen szerződést/feltételt bírósági úton módosítani nem lehet, vagyis a 2/2014 PJE 1. pont alkalmazásában főszabály a világos és érthető, ezért érvényes szerződés/feltétel és csak kivételes (az adós általi bizonyítottsága esetén) az érvénytelen szerződés/feltétel. A szerződések árfolyamkockázat viselési feltételei érvényesek mindaddig, amíg részleges/teljes érvénytelenségét bíróság jogerősen meg nem állapította. A fentiekből tehát az következik, hogy a népszavazási kezdeményezés/kérdés a megkötött és érvényes deviza alapú kölcsönszerződések árfolyamkockázat viselési feltételét kívánja módosítani és nem azért mert érvénytelen lenne, hanem azért mert fennállnak a clausula rebus sic stantibus alkalmazásának az NVB határozat 3. oldalának harmadik tartalmi bekezdésében foglalt ténybeli és a fentiekben (1)-(5) számozással jelölt és az AB 8/2014. (III.20.) határozatában foglalt feltételei, ezért a népszavazási kérdéssel elérni kívánt jogalkotás nem ütközhet az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvére figyelemmel az M) cikk (2) bekezdésére, ezzel az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alá sem vonható. NVB határozata nagyon messziről indít és az Alaptörvény felhívott rendelkezéseinek téves alkalmazásával dönti el egy olyan kérdés hitelesítésének megtagadását, amelyben már több jogalkotás történt [2014. évi XXXVIII., 2014. évi XL., 2014. évi LXXVII., 2015. évi CXLV. törvények] és ezek közül éppen a 2014. évi LXXVII. törvény 10.§, 15.§ rendelkezett az adósokat terhelő tartozások előírt deviza árfolyamon történő forintosításáról, ezzel a deviza árfolyam-különbözet adósra történő telepítéséről. A népszavazási kérdés a folyósítási árfolyam és ezen törvényben foglalt árfolyam közötti tartozás hitelező általi viseléséről szól, ezért ha a tárgyban már lehetett alkotni olyan törvényt, amely a deviza árfolyam-különbözet terhét egyoldalúan az adósokra telepíti, úgy annak sem lehet alaptörvényi vagy jogszabályi akadálya, hogy az Országgyűlés az adósokra telepített teher viselését a hitelezőre áttelepítse, mivel ezen bírósági szerződésmódosításnak megfelelő törvényi szerződésmódosítás feltételei fennállnak. A népszavazás éppen ezen teher áttelepítését kívánja kikényszeríteni. Ha és amennyiben a Kormány törvényjavaslatára az Országgyűlés már hozhatott/hozott az árfolyamkockázat pénzügyi terhének viselésére egyoldalúan az adósokat terhelő, ezért az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába nem ütköző törvényt, úgy az árfolyamkockázat áttelepítésének népszavazással elérhető jogalkotása sem ütközhet az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába.

2.2. Nsztv. 9.§ (1) bekezdésébe ütközés hiánya. NVB határozat másik indoka szerint a kérdés nem egyértelmű, mert belőle nem tűnik ki hogy a törvény után megkötendő, vagy a már megkötött avagy a megszűnt szerződésekre terjed ki, ezért az Nsztv. 9.§ (1) bekezdésébe ütközik. A hitelesítés megtagadásának ezen indoka a tényekből levont helytelen jogi következtetés miatt ezen jogszabály téves, ezért jogszabálysértő alkalmazásán alapul.
A devizaalapú kölcsönszerződés fogalma a jogrendszerben definiált: devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés [1996. évi CXII. tv. 200/A.§ (1)., 2014. évi LXXVII. tv. 2.§ (1) c)., 2009. évi CLXII. tv. 21/A.§]. A törvényi szerződésmódosítás időbeli hatálya is definiált: "Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen változtathatja meg" [régi Ptk. 226.§ (2)] és "Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések ..." [új Ptk. 6:60.§ (2)], ezért a népszavazási kérdést - a különbségtétel nélküli tartalmára tekintettel - csak és úgy lehet értelmezni, hogy a hatályba lépése előtt megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés módosítására kell érteni függetlenül attól, hogy mikor kötötték és fennáll-e vagy megszűnt. A törvényi definíciókra tekintettel a jogalkotói egyértelműség fennáll. Nevezetesen a kérdésből egyértelmű, hogy az Országgyűlést jogalkotási kötelezettség terheli és olyan törvény jogalkotása, amely a hatályba lépése előtt megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés folyósítási árfolyamának emelkedéséből eredő deviza árfolyam-különbözet terhének a hitelező pénzügyi intézmények általi viselését előírja. A választópolgári egyértelműség is fennáll, mivel az "Egyetért-e Ön azzal, hogy" a deviza alapú hitelek deviza árfolyam-különbözetét a pénzügyi intézmények viseljék olyan kérdés, amely grammatikai és tartalmi értelemben is leírja, hogy a választópolgár miről szavaz, miről dönt és láthatja a deviza árfolyam-különbözet terhének a hitelezőre történő telepítését, mint a kérdés lényegét, ezért a kérdést egyértelműnek kell tekinteni, amelyre a válasz is csak egyértelmű igen vagy nem eldöntésével adható, ezért megfelel a választópolgári egyértelműség szabályának arra is figyelemmel, hogy a fogyasztók számára kockázatos devizaalapú hiteleket a társadalom családjai tömegesen viselik, ezért családjaik és azok révén az egész társadalmat átszövő probléma okán ennek a tehernek a pénzügyi intézmények általi viselését előíró szabály megalkotása a választópolgár számára nemcsak egyértelmű, hanem tiszta, világos, és számára az életviszonyokból is következő, ezért megérthető kérdés. A támadott határozat indokolásában kifejtett további részletkérdések nem a népszavazási kérdésre tartoznak, hanem az Országgyűlésnek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szabályai alapján más törvényekkel való összhang megteremtése körébe tartozó feladata azzal, hogy a népszavazási kérdés a jogalkotás (törvény) főtárgyát dönti el, míg a részletkérdések meghozatalában az Országgyűlés a kérdés alapulvételével alakítja ki a szabályozási tartalmat (kérdés a részletszabályozás tartalma tekintetében is köti) és folytatja le a jogilag szabályozott jogalkotási eljárását.

3. Felülvizsgálati kérelem [Nsztv. 30.§ (1)]. Kérem a t. Kúriát, hogy az 1. pontban írt ténybeli és a 2. pontban megjelölt sértett jogi alapok szerint az NVB támadott határozatát megváltoztatni és az 1. pontban írt népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről rendelkező határozatot hozni szíveskedjen.

4. Eljárásjogi nyilatkozatok. Az 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával [Ve. 228.§ (2) második mondata] a következő nyilatkozatot teszem. Kúria hatásköre és illetékessége a Ve. 229.§ (1) második mondatán alapul. Közigazgatási nemperes eljárás illetéke 10.000Ft [1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 37.§ (1), 43.§ (7)] és a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló közigazgatási nemperes eljárásban tárgyi illetékfeljegyzési jog illet [Itv. 62.§ (1) s)]. Kötelező jogi képviselet folytán a saját ügyemben történő eljárási jogosultságom igazolására mellékelem a jogi szakvizsga bizonyítványom másolatát [Ve. 224.§ (5)], mely szerint úgy kell tekinteni, mintha jogi képviselővel járok el [Pp. 73/C.§ (3)].

Melléklet: jogi szakvizsga bizonyítvány másolata

Dunaharaszti, 2015. október 23.

(Kriston István)
sajátkezű aláírása

Előttünk, mint tanúk előtt:

Aláírás:……………………….. Aláírás:……………………………………….
Név: Név:
Lakcím: Lakcím:


Járvás Éva

EU ONLINE TÁMOGATHATÓ MAGYAR DEVIZAHITELES PETÍCIÓ

2015-10-01 10:51:15




Tisztelt Devizahitelesek!

Európai Parlament Petíciós Portálján elektronikus úton támogathatóvá vált a 0153/2014 számú és uniós alapjogok sérelme és a devizahitelezés ellen tiltakozó magyar devizahiteles petíció. A támogatók számával nyomatékot adhatunk az Európai Parlamentnél kezdeményezett nyílt meghallgatási igényünknek, melynek teljesítése esetén annak megszervezését a Jog és Igazság Mozgalom honlapján kívánjuk közzétenni.

A petició támogatásához a támogatónak regisztrálni kell az Európai Parlament petíciós portálján.
Kövesse az alábbi egyszerű lépéseket:
1. Böngészőbe: http://www.petiport.europarl.europa.eu/petitions/en/main
2. Fejlléc bal felső sarokban nyelvválasztót állítsa "hu - magyar" -ra
3. Fejléc jobb oldalán "Regisztráljon itt" utasításait követve alakíthatja ki saját webes oldalát
4. Fejléc alatt jobb oldalon keresőbe "0153/2014" -t beírva kiadja a "Kriston István magyar állampolgár által benyújtott 0153/2014 . sz. petíció a magyarországi devizahitelekről" petíciót.
5. Itt a zöld "MEGTEKINTÉS" gombra kattintva jut el a petíció összefoglalójához.
6. A petíció összefoglalója alatt "TÁMOGATOM" gombra kattintva adhatja le voksát a petícióra.




 





 
















Járvás Éva




 



 

 

európajogi (pénzügyi) szakjogász bejegyzett iroda és levelezési cím:

H-2330 Dunaharaszti, Zrínyi u. 26.

Tel/fax/üzenet: + 36 (24) 260-774

Mobil: + 36 (20) 933-2302, + 36 (30) 326-7156



 

European Parliament The President of the European Parliament Committee on Petitions

 

Rue Wiertz

B-1047

BRUSSELS BELGIUM

 

Tárgy: .....................[HU] az Európai Unió polgárának petíciója

Jogalap: EUMSz 20. cikk (2) d), 227. cikk, Charta 44. cikk

Eljárás: Európai Parlament Eljárási Szabályzata 201., 202., 203. cikkek

Nyelv: EUSz 50. cikk (1)

 

 

...................... [állampolgársága: magyar, állandó lakcíme: ................., a továbbiakban: ügyfél vagy meghatalmazó] mint az Európai Unió polgára jogi képviseletében – a tagállami ügyvédi bejegyzésemet tanúsító mellékelt ügyvédi igazolvány okmányával (P/0) és a mellékelt ügyvédi meghatalmazással (P/1) igazoltan eljárva - az EUMSz 20. cikk (2) d), 227. cikk, Charta 44. cikk alapján petíciót nyújtok be az ügyfelemet uniós polgárként az (1) Uniós alapszerződések (Szerződések) alapján megillető jogai sérelme, az (2) Irányelv nem megfelelő implementálásával összefüggő sérelme, a (3) Szerződés megsértésével összefüggő sérelme ügyében az alábbiak szerint:

 

(I) TÉNYÁLLÁS.

 

Magyarország tagállamban működő pénzügyi intézmények (bankok, pénzügyi vállalkozások, a továbbiakban: bank) a tagállamnak az Európai Unióba lépését (2004) követően az addig nyújtott forint vagy deviza kölcsönök mellett a lakossági hitelek piacán ún. deviza alapú kölcsönszerződések megkötésére tettek ajánlatot a fogyasztóknak. A deviza alapú kölcsönöket devizakövetelésként vették nyilvántartásba, azonban annak folyósítása és törlesztése is forintban történt. A devizakövetelés úgy jött létre, hogy a bank a forintban meghatározott kölcsönt átszámította devizára akként, hogy a fiktív (virtuális) devizát folyósításkori deviza vételi árfolyamon megvásárolta ügyfelemtől forintért és ezt a forintot folyósította [azonnali (spot) vételi kötési árfolyamon kötött deviza határidős ügylet], míg a 10- 15-20 év futamidő alatt a bank a havi törlesztéskori deviza eladási árfolyamon eladta a fiktív (virtuális) devizát forintért [törlesztéskori eladási kötési árfolyamon kötött deviza határidős ügylet] és a kölcsön ezzel került törlesztésre. A bankok a lakossággal egy rövid ún. kockázatfeltáró nyilatkozatot írattak alá az árfolyamkockázatról és a kockázatviselésnek a fogyasztóra történő egyoldalú telepítéséről anélkül, hogy a befektetővédelemről szóló 2004/39/EK Irányelv normáinak megfelelően jártak volna el.

 

 

Magyarország tagállamban a bankok megkerülve a tőkepiaci szabályokat kölcsön jogcímén tőzsdén kívüli deviza határidős tömeges – mintegy 1.000.000 db deviza alapú szerződési - ügyletet kötöttek a fogyasztókkal. A bankok kölcsönbe burkolva kölcsön címén összetett pénzügyi eszközt tartalmazó pénzügyi terméket értékesítettek a fogyasztóknak – közte ügyfelemnek is – anélkül, hogy annak következményeivel a fogyasztó (ügyfelem) tisztában lehetett volna. A megkötött mintegy 1.000.000 db (kb. 250.000 db lakáscélú, kb. 250.000 db szabad felhasználású jelzálog, kb. 500.000 db személyi- és fogyasztási] kölcsönszerződés alapján a bankok forint bevételekre (és árfolyamkülönbözet címén extraprofitra) tettek szert. Az „eredmény” a 10 milliós magyar lakosságból az 1 millió kölcsönszerződéssel az adósok családjai révén érintett mintegy 5 milliónyi magyar lakosság tömeges elszegényedése és társadalmi kirekesztettsége, ezzel a belső piac összeomlása mint nemzetgazdasági méretű következmény.

 

 

Magyarország tagállam nem megfelelően implementálta és az Európai Bizottság nem felügyelte a tőkepiaci szabályok megkerülésének szerződési következményei szabályozásának hiányát, ezért a bankok szankciók nélkül tehették meg azt, hogy a pénzpiacon tőkepiaci terméket kínálhattak. Európai Unió pénzügyi eszközeinek piacára egységes normák vonatkoznak, valamint a pénzpiaci és a tőkepiaci kockázatok elhatároltak. Emlékeztetek arra, hogy (a) a pénzügyi kockázatok természete és dinamikája eltér egymástól, és (b) kezelésük akkor lehet kielégítő, ha azokat elválasztjuk egymástól, azokat külön-külön kezeljük. Az uniós pénzügyjog a bankok jogosítványait a tagállami hitelintézeti szabályok alá, míg a devizaügyleteket a tőkepiaci szabályok alá rendezi éppen azért, hogy a kockázatok összekeverése ne vezethessen azok kezelhetetlenségéhez. A deviza alapú hitel pont ezzel az alapfelismeréssel és tagállami törvényekbe is iktatott szerkezettel megy szembe, amikor a kölcsön hitelkockázatát összekeveri a tőkepiaci devizaeszköz más természetű és dinamikájú árfolyamkockázatával. A hitelkockázat az adós cash flowjának kimerüléséből (kiszáradásából) áll, aminek több oka is lehet (állásvesztés, megbetegedés, családi gondok, stb.), azonban ennek a kockázatnak a felméréséhez és kezeléséhez a hitelintézetek rendelkeznek hagyományos eszköztárral. Az árfolyamkockázat kezelésének eszközei egészen mások, mint a hitelkockázat kezelés eszközei. Utóbbinál legfontosabb a LEZÁRÁS, vagy a KISZÁLLÁS lehetőségének azonnali (prompt) biztosítása. A deviza alapú pénzügyi termék éppen azzal, hogy összekeveri (összeházasítja) a két eltérő kockázatot, mindkettő kezelését ellehetetleníti. A kölcsön kockázatának felmérése lehetetlen, mert nem tudni, hogy a törlesztés az adós jövedelmének mekkora hányadát fogja igénybe venni. Az árfolyamkockázat kezelése pedig azért lehetetlen, mert a kölcsön futamideje alatt azt nem lehet lezárni, abból nem lehet kiszállni, mert 5, 10, vagy annál hosszabb futamidőre nincs HUF/CHF FX forward piac, ezért az adósságszolgálat végtelen. [E bekezdésben nagymértékben támaszkodtam Dr. Róna Péter (Oxford) professzorral történt szakmai konzultációs levélváltásunk során a professzor véleményére].

 

(II) SÉRELMEK.

 

Ügyfelem a pénzügyi intézménnyel a fent írt (I) tényállásnál már levezetett tények és körülmények között a jelen petícióhoz mellékelt kölcsönszerződést (P/2) kötötte. Ügyfelemnek az unió tevékenységi körébe tartozó alábbi három sérelemben a petíciós joga gyakorlásához szükséges közvetlen érintettsége igazoltan (P/2) fennáll. Előterjesztem az ügyfelemet ért közvetlen (1)(2)(3) jogsérelem tényállását és jogi alapjait, majd azt követően meghatározom a petíciós kérelmet.

 

(1) Uniós alapszerződések (Szerződések) alapján megillető jog sérelme.

 

 

A bank által kínált és ügyfelem által igénybevett pénzügyi terméket nem lehet lezárni, ezért ügyfelemet végtelen adósságszolgálatra kényszeríti, amely megvalósítja az adósrabszolgaság, ezzel a Charta által tilalmazott rabszolgaság sérelmét [EUSz 6. cikk (1), Charta 5. cikk (1)]. A végtelenített pénzügyi termék értelemszerűen felemészti ügyfelem jövedelmét és ennek kimerülésével csalárd módon megfosztja az egyéb, így lakhatási körülményeit biztosító lakásától és egyéb vagyontárgyaitól is, ezért a tulajdonától megfosztás az oltalmazott tulajdonvédelem klauzulájába ütközik [EUSz 6. cikk (1), Charta 17. cikk (1)]. Ügyfelem jövedelmétől és tulajdonától megfosztása társadalmi kirekesztettségéhez és elszegényedéséhez vezet, azonban tisztes megélhetést célzó szociális támogatása és lakástámogatása nem biztosított [EUSz 6. cikk (1), Charta 34. cikk (3)]. Az ügyletben a fogyasztóvédelem előírt magas szintjéhez képest még a megfelelő szintje sem áll ügyfelem rendelkezésére [EUSz 6. cikk (1), Charta 38. cikk], mert jogalkotással még a pénzügyi szolgáltatási szerződésére vonatkozó fogyasztóvédelmi szankciós semmisségi okokat is elvették [1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 213.§ (1) bekezdés hatályon kívül helyezése 2010. június 11. napjától], ezzel is lehetővé téve a kölcsönszerződések fenntartása érdekében azok érvénytelenségi okai kiküszöbölhetőségét, illetőleg a tagállami hatóságok a bankok ellen hatékony jogorvoslatot nem biztosítanak. 

 

(2) Irányelv nem megfelelő implementálásával összefüggő sérelem.

 

 

A bank a kölcsön pénzügyi termék részeként deviza tőkepiaci-befektetési szolgáltatás nyújtásával megkerülte a tőkepiaci-befektetési jogszabályokat és olyan ügyleti állapotot hozott létre, amellyel lehetővé tette, hogy az összetett pénzügyi termékre vonatkozó magasabb tájékoztatási követelményeknek ne kelljen eleget tennie, és ez a befektetővédelemről szóló 2004/39/EK Irányelv nem teljes körű tagállami implementálásának hiánya folytán szerződési következmények nélkül maradhatott. Az Irányelvben fennálló szabályozás hiányában Magyarország tagállamnak kellett volna az Irányelv 19. cikkének (4) és (5) bekezdését átültető nemzeti jogszabályokban (Tpt., Bszt.) meghatározni a szabályozott tájékoztatás hiánya és annak megkerülése szerződési jogkövetkezményeit, ennek hiányában Magyarország tagállam lojalitási [EUSz 4. cikk (3)] és a nem megfelelő implementálási mulasztása [EUMSz 114. cikk] okán, míg az Európai Bizottság az uniós jog alkalmazása felügyeletének mulasztása [EUSz 17. cikk (1)] és ezzel összefüggésben a tagállami jogsértéssel kapcsolatos eljárásának mulasztása [EUMSz 258. cikk] okán a devizakitettségével azonos mértékű vagyoni hátrányt okoztak ügyfelemnek. A 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: befektetővédelmi irányelv vagy Irányelv) 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontja (befektetési tanácsadás az ügyfél befektetői minőségére tekintettel), az Irányelv 19. cikkének (9) bekezdése (befektetési szolgáltatás pénzügyi termék szerves részeként) nem hagynak kétséget afelől, hogy a magyarországi bankok deviza alapú kölcsön címén tőkepiaci kockázatoknak kitett, ezért összetett pénzügyi terméket tartalmazó pénzügyi szolgáltatást értékesítettek és nem foghat helyt olyan értelmezés, amelyben a bank a folyósításkor és törlesztéskor csak és kizárólag a magyar Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 231.§-ában szabályozott egyszerű átszámítás jogára helyezkedik, ezt az értelmezést a magyar tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. (Tpt.) és befektetési szolgáltatásokról szóló 2007. évi CXXXVIII. (Bszt.) törvények, mint lex specialis lerontják, ezért a Ptk. átszámítási jogát a deviza alapú ügyletre, mint a kölcsön és devizaművelet folytán összetett pénzügyi eszközre csak az átszámítás statikus aktusára lehet alkalmazni, de a devizaművelet azonnali és határidős dinamikájára már nem. Az Irányelv 19. cikkének (4) és (5) bekezdése előírja az ügyfélkockázatok értékelését és ez alól a 19. cikk (9) bekezdésének felmentési klauzulájára nem lehet hivatkozni, mert a hitelintézetekre vonatkozó európai előírások, valamint azokat implementáló és ügyfelem szerződésére releváns magyar hitelintézeti [1996. évi CXII tv.) törvény a befektetési szolgáltatás ügyfélkockázatának értékelésére az Irányelv 19. cikk. (4) és (5) bekezdéseivel azonos értékelési követelményeket nem tartalmaz. 

 

Az ügyfél kockázatai értékelésére az Irányelv 19. cikk (4) és (5) bekezdéseiben előírt értékelési követelmények be nem tartásának szerződési jogkövetkezményeit az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban 2013. május 30. hozott C-604/11. sz. ítélete a belső jogrendben rendeli szabályozni, ami a magyar tagállami szabályozásból kimaradt, ehhez a magyar Tpt. és Bszt. lex specialis szerződési (nem hatósági) jogkövetkezményt nem fűz, ezért az Irányelv nem teljeskörű implementálásával hozott magyar befektetési jogszabályokban [Tpt., Bszt.] a befektető védelem kötelezettségei [tájékoztatási ügyféljogok, befektetési szolgáltató transzparenciáját biztosító jogok] megkerülésének szerződési jogkövetkezményei szabályozási hiánya és ezzel ügyfelemnek okozott vagyoni hátrány Magyarország tagállam és az Európai Bizottság terhére esik arra is tekintettel, hogy a vagyoni hátrányt befektetővédelmi újkeletű jogharmonizációval (jogközelítéssel) utólag orvosolni nem lehet, mert az ügyfelemet utólag már nem lehet olyan helyzetbe hozni, mintha "érvényes ismert kockázatok" ismeretében kötötte volna a szerződést.

 

(3) Uniós alapszerződés (Szerződés) megsértésével összefüggő sérelem.

 

A magyarországi bankok a „deviza alapú” kölcsönszerződés devizaforrására devizabetéteket felhasználva és swap ügyleteket kötve devizában adósodtak el miközben csak forint bevételekre tettek szert, következésképpen a devizabevételekkel nem rendelkező lakosság bankokkal szembeni devizakitettsége a beruházásvédelmi egyezmények és a külföldi tulajdonú bankokkal szemben a forint konvertibilitása folytán fennálló forint/deviza konvertálási kötelezettség miatt abnormális méretű államadósságot is keletkeztetett, amely a Központi Bankok Európai Rendszerében (KBER) a tagállami devizatartalékokat kezelő Európai Központi Bank (EKB) mulasztása [EUMSz 127. cikk (1)-(2)] folytán következhetett be, ezért az EKB vagyoni hátrányt okozó közrehatása is fennáll.

 

 

(III) KÉRELEM.

 

 

Kérem az Európai Parlamentet, hogy Magyarország tagállam lakosságának mintegy felét érintő, valamint az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank felelősségét, továbbá Magyarország tagállam felelősségét is felvető nagy horderejű – közte ügyfelem – ügyében uniós parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezni, előtte a Bizottságot, az Európai Központi Bankot, és Magyarország tagállamot nyilatkoztatni, valamint az ügy kivizsgálásáról ügyfelemet – jogi képviselő személyem útján – értesíteni szíveskedjen. Ügyfelem a parlamenti kivizsgálás eredményéhez képest mérlegeli az Európai Unió Bíróságához fordulás lehetőségét.

 

 

Mellékletek:

 

 

 

P/0 ügyvédi igazolvány másolata

P/1 ügyvédi meghatalmazás

P/2 kölcsönszerződés

 

 

Magyarország-Dunaharaszti, 2014. január 6.

 

 

Tisztelettel:

 

                                                                                                                    ...............................................

                                                                                                                  az Európai Unió polgára jogi képviseletében

                                                                                                                           dr. Kriston István ügyvéd

                                                                                                                     európajogi (pénzügyi) szakjogász

 

Járvás Éva

Népszavazás DEVIZAHITELES ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

2015-08-29 15:14:15

Népszavazás hitelesítendő kérdése:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe azt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések deviza folyósítási árfolyamának emelkedéséből eredő deviza árfolyam-különbözet terhét a hitelező pénzügyi intézmények viseljék"

"Népszavazás
DEVIZAHITELES ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

Dr. Kriston István választópolgár és a Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság alapítója bejelentem, hogy a 2013. évi CCXXXVIII. törvény és az Alaptörvény alapján a devizahitelesek terhei további mérséklésének országos népszavazási kezdeményezése tárgyában a Nemzeti Választási Bizottságnál és a 2011. évi CXII. törvény alapján az Adatvédelmi Hatóságnál megkezdtem a jogilag szabályozott eljárásomat. Az aláírásgyűjtő mintaív hitelesítése esetén azt közzéteszem és erre az esetre a www.jogesigazsag.hu honlap Civil Klubok linkjén elérhető 106 választókerület székhelyéről várom aláírásgyűjtő (és civil klubszervező) személyek előzetes jelentkezését a jogtanacsos@pr.hu címen.

Alaptörvény 8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

Népszavazás hitelesítendő kérdése: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe azt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések deviza folyósítási árfolyamának emelkedéséből eredő deviza árfolyam-különbözet terhét a hitelező pénzügyi intézmények viseljék"

Dr. Kriston István választópolgár, a népszavazás szervezője
Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság alapítója
honlap: www.jogesigazsag.hu
email belépés: jogtanacsos@pr.hu"

 

 file:///C:/Documents%20and%20Settings/MS%20User/Dokumentumok/Downloads/n%C3%A9pszavaz%C3%A1s%20(1).pdf


Járvás Éva



Petíció megosztása

Segítsd ezt a petíciót, hogy több aláírást érjen el.

Hogyan lehet népszerűsíteni egy petíciót?

  • Ossza meg a petíciót a Facebook oldalán és a petíció témájához kapcsolódó csoportokban.
  • Vegye fel a kapcsolatot a barátaival.
    1. Írjon egy üzenetet, melyben részletezi, miért írta alá ezt a petíciót. Ez segít másoknak megérteni, hogy milyen fontos ez a téma, így valószínűbb, hogy ők is aláírják a petíciót.
    2. Másolja ki és illessze be a petíció webcímét az üzenetbe.
    3. Küldje el az üzenetet e-mail, SMS, Facebook, WhatsApp, Twitter, Skype, Instagram és LinkedIn használatával.