Petíció, amely történelmi igazságot kér

           Petíció, amely történelmi igazságot kér

 

           Petőfi Sándor, mi nem tagadunk meg! Hazavárunk!

 

Hazavárunk, Petőfi Sándor, magyarok legnagyobb költője!

      Ezért bocsájtjuk útjára ezt a petíciót. A rajta sorakozó aláírások azt a nemes célt szolgálják, hogy Petőfi Sándornak megadassék a végtisztesség, és a még megmaradt, megtalált földi maradványai a haza földjében leljenek örök nyugodalmat.

      Ezek az aláírások felszólítják a magyar kormány illetékes szerveit, hogy kapcsolódjanak be Petőfi Sándor igazságának kiderítésébe, vegyék végre tudomásul a meglévő írott, tárgyi, valós bizonyítékokat, amelyek minket is meggyőztek. (Kételkedőknek: Megvannak Petőfi hamvai) Lépjenek fel a bizonyítékok nélkül ármánykodók ellen, akik tagadják Petőfi Sándor életének utolsó szakaszát, 1849-es eltűnésétől 1856-ig, elhalálozásáig.

      Tagadják, mert félnek Petőfi szellemiségétől, forradalmi igazságérzetétől, és tagadásukkal a magyar népet félrevezetik, megfosztva a költőt és a népet attól, hogy újra találkozzanak, és egyek legyenek szabadságszeretetükben, elszántságukban, hitükben.

      Ez a Hit oly erős, hogy sok gyarló, magának való személyt elmozdíthat meg nem érdemelt magas pozíciójából.

      Gyűljenek az aláírások, és kötelezzék a magyar kormányt, a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy vessenek véget a hazudozásnak, az oktalan támadásoknak, és zárkózzanak fel ők is az aláírók mellé, szolgálva e nemes magyar ügyet, úgy ahogyan ezt teszi a Magyarok Világszövetsége, évek óta kiállva és szívvel-lélekkel munkálkodva Petőfi igazsága mellett. 

      A remény szikrája már lángot fogott, ég már az örökmécses, várva a magyarok legnagyobb költőét hazájába, örök lakásába!

      Petőfi Sándor, szeretünk, hazavárunk Téged!

      Isten minket úgy segéljen!                                                        

                                                                                                                                      Beke Ernő

 

      Kézdivásárhely – Székelyföld, 2015. január 31-én