Az akác legyen hungarikum!

Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Ez a(z) Az akác legyen hungarikum! petíció automatikusan generált fórumtémája

ifjpalyizoltan

#1576 Nem érthető (Re: )

2014-02-12 11:13

#1507: -  

 Tisztelt Vendég!

 

Az Ön hozzászólása az alábbi volt.

"Ez adőntés egy elhamarkodott meggondolatlan, iróasztal mellett ősszetákolt főrmedvény.
Sajnos azilyen és hasonló remekmüvek felbecsülhetetlen károkat okoznak a közremükődök kockázata nélkül.
Mellesleg jó lenne az ilyen őtletelésekröl lészoktatni a Tisztelt Urakat.

Természetvédö.



asztal mellett ősszelapátolt

. . ."

 

Kérdéseim:

 

- Milyen döntésre gondol?

- Milyen közreműködőkre gondol és miben működnek közre?

- Milyen kockázata van a közreműködőknek?

- Milyen ötletelésről kell leszokni?

- Mi lett összelapátolva asztal mellett?

- Köszönöm az Úr megszólítást! Mindazáltal az aláírásgyűjtés kezdeményezőjeként egyedül vagyok, tehát egyes számban.

- Ön természetvédő?...

 

Üdvözlettel!

 

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök


Vendég

#1577

2014-02-12 11:23

Elkepesztö pusztitäst hajtanak vegre az orszägban...Nem eleg nekünk a sajät politikusaink, most meg cinkosokra is akadtak a toväbbi merhettetlen kizsäkmänyoläshoz....
Mellesleg az akäc gyogynövenynek szämit, a fäja kivälo butor es parketta alapanyag, magas höertekkel eg....es az igazi magyaros füstöltärut is akäcfäval füstölik....Nincs ezeknek eszük...
Mellesleg hovä lesz az akäcmez???????Amiböl meg export is volt valaha, pär meheszcsaläd is ehen fog halni..... Fogalmuk sincs, mit tesznek a viläggal. Ilyen alapon nagyon sok növenyt kipusztithatnänak, mert ugymond haszontalan...ide sorolnäm az összes dekoräcios növenyt, virägot es nem ehetö növenyzetet.
Nem is ertem, miert kell folyton häboruban ällni, ha eppen nincs ellenseges orszäg, vagy nep, akkor gyilkolnak ällatokat, növenyeket, pusztitjäk, amink meg van....Siralmas.

Vendég

#1578

2014-02-12 11:24

Édesapám-Kurdy István nyugalmazott erdőmérnök- révén személyesen is érintett vagyok e kérdésben, mert az ő nevéhez fűződik az Alföld fásítása, s ezen belül elsősorban az akác terjesztése.
ifjpalyizoltan

#1579 Tessedikék látása (Re: Re: )

2014-02-12 11:44

#1537: - Re:  

Tisztelt Komlósné!

 

Köszönöm, hogy megosztotta véleményét.

 

Tessedik Sámuel és munkatársai nem ökológiai megfontolások alapján telepítették az Alföldön az akácot, hanem azért, hogy legyen valamire való tűzifa és szerszámfa a török hódoltság 100-300 éve alatt elerdőtlenedett rónaságokon, az újranépesítést követően. Ugyanez az ok volt a mérvadó, mikor a trianoni terület- és erdővesztést követően 1925-ben az abszolút minimumára csökkent hazánk erdősültsége, és az alföldi népesség jóformán tűzifa nélkül maradt. Különösen kritikus volt a helyzet Békésben, ahol még ma sem éri el az 5%-ot az átlagos erdősültség.

 

Az akác telepítésére elsősorban a még a közép- és újkorban kiirtott egykori sík- és domvidéki erdők helyén került sor 1925 után. Tehát alapvetően nem az antropogén hatások sokaságát magán viselő megmaradt erdőtömbökben, bár erre is volt példa.

 

Az akác társulásképessége csupán azon múlik, hogy mivel elegyítik. Mivel sajnos inkább ültetvényszerűen és elegyetlenül művelik, ill. elsősorban azokban az erdőgazdasági tájakban, ahol eleve kevés az őshonos fafajok elegyaránya a fajkészletben, így egyáltalán nem csoda, ha állományai sivárak maradnak. Zalában viszont az akácosok alá begyalogol a bükk és a gyertyán a szomszéd állományokból. (Ezt mégsem nevezzük inváziónak.) Ellenben a fényigényes akác nem igazán képes begyalogolni a zárt bükkösök és gyertyánosok alá - legfeljebb szálanként -, így inkább csak az állományszegélyeken jelenik meg.

 

Az akác spontán megjelenése elsősorbana fényben gazdag, ill. ún. felnyíló erdőállományokban jellemző, úgymint nemesnyarasok, hazai nyarasok, tölgyesek, cseresek, idősebb erdei és feketefenyvesek. Márpedig a hazai erdők zöme ilyen fényben gazdag - tehát alapvetően úttörő jellegű! - állomány, semmint valódi árnytűrő, s egyben klimax fafajok (jegenyefenyő, tiszafa, bükk, luc, gyertyán, stb.) alkotta erdőség.

 

De kérdem tisztelettel. Az akácnak ezek az ökológiai sajátosságai önmagukban kizárhatják-e vajon annak a lehetőségét, hogy az akác az egyéb sokrétű értékeire való tekintettel hungarikum legyen?

 

Baráti üdvözlettel!

 

 

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök

ifjpalyizoltan

#1580 Már más is megjegyezte... (Re: )

2014-02-12 11:52

#1563: -  

 Tisztelt Vendég!

 

Köszönöm a reklámmal kapcsolatos véleményét, már más is megjegyezte.

 

Tájékoztatom, hogy a petíció reklámozását ez a webfelület - érthető okokból - automatikusan generálja. Kukkantson bele a többi elektronikus petícióba is!...

 

Üdvözlettel!

 

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök


Vendég

#1581

2014-02-12 11:56

Szeretném, ha unokáim, dédunokáim is gyönyörködhetnének a virágzó akácfákban, érezhetnék illatát, megkóstolhatnák a virág egyedi édes ízét és sok akácmézet ehetnének Magyarországon az idők végezetéig.

Bízom a józan ész döntésében: Palotai Ildikó

Vendég

#1582

2014-02-12 12:02

Nagyon felhaborito,amit az EU parlamentben "ulok remalmodtak".Mindent el kell kovetni ,hogy ezt az ujabb"orult" tervuket veghezvitessek.!Tisztelet a peticio elinditojanak.
lencse

#1583

2014-02-12 12:08

Egyetértek! Nálunk az utcában is akácfák vannak!Hozzátartozik a hely hangulatához.
Ha másért nem is, de az akácméz (és a méhek) miatt feltétlenül hungarikumnak kell minősíteni!

Vendég

#1584

2014-02-12 12:28

Több mint 20 évig méhészkedtünk. Az akác a méhészek megélhetését is jelenti.

Vendég

#1585

2014-02-12 12:31

Azért tudni kellene, hogy eurokomformításban hol is legyen a határ.
Nem szeretem a szélsőségeket, de az egészséges szintű önérdekérvényesítés alap kell legyen egy "független" állam esetén.
Ha kell, legyen ennek az ára egy kis kötelezettségszegési eljárás...

Vendég

#1586

2014-02-12 12:33

Fontosnak tartom,hogy legyen akácosunk.
icuska20

#1587

2014-02-12 12:33

Több mint 20 évig méhészkedtünk. Az akác a méhészek megélhetését is jelenti.

Vendég

#1588

2014-02-12 12:38

Komolyan gondolom, hogy itt már súroljuk az orvosi esetek határát ezekkel az új elmeháborodott törvényekkel. Ezt a méheknek megmondták/?/, mert agyilag kb. egy szinten vannak az eu-s képviselőkkel.

Vendég

#1589

2014-02-12 12:39

Szegyelje az EU amit a mi hazank ellen muvel. Az akac a mi nemzeti fank. El a kezekkel Magyarorszagrol!!!!
juco53

#1590

2014-02-12 12:41

kedves és hasznos kezdeményezés ... végre valami *emberi* ... !!!!

Vendég

#1591 Talán inkább ez az igaz az akácról, nem amit a "természetvédők" hirdetnek

2014-02-12 12:42

Ez egy földhasználati ügy, nem szabad érzelmileg kezelni (Zalai Hírlap)
2014. február 12. szerda

2014. február 11. - Akác koalíció - Kinek kell az ''inváziós'' fafaj?

Zalaegerszeg – Az év elején érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket is magában foglalva létrehozták az úgynevezett akác koalíciót, azzal a céllal, hogy hungarikummá nyilvánítsa, s ezáltal védje az akácot és az akácmézet.
A kezdeményezők szerint erre azért van szükség, mert félő, hogy az Európai Bizottság ennek a nem őshonos fafajnak a kiirtására kötelezi a tagállamokat. Az erről szóló rendelettervezet már az Európai Parlament előtt van. Ugyanakkor jelentős magyar gazdasági érdek, hogy ez ne következzen be, hiszen családok ezrei élnek az akácméz jelentette bevételből, s a mintegy háromszáz éve betelepített fafaj erdészeti szempontból sem közömbös. Persze megvannak a veszélyei is. Mi a helyzet akácügyben Zala megyében? Erről kérdeztük szakemberek véleményét.
- Minden ilyen kérdésben csak szakmai alapon szabad véleményt formálni, nem szabad érzelmi alapon megközelíteni ezt az ügyet - bocsátja előre Jagicza Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatója. Ez tisztán földhasználati, szakmai kérdés. Hazánkban az ember olyan szinten átalakította tájat, hogy nincs egyetlen négyzetcentiméter sem, ami a természetes állapotában megmaradt, az erdőket gyökeresen átalakította. Ebben a vetületben kell vizsgálni az akác helyzetét is - mondja az igazgató.
Az erdész szakmának határozott álláspontja van az üggyel kapcsolatban, amit az erdőtörvény régóta tükröz, és a 2009-es erdőtörvénnyel szigorodott a kérdés.
- Egyrészt megtörtént az erdőkkel kapcsolatban a természetességi kategória bevezetése, ahol külön figyelmet kap az invazív és az idegenhonos fajok aránya. Az erdőtörvény azt mondja, nem romolhat az erdőgazdálkodási tevékenység során az erdők természetességi kategóriája. Magyarul ahol öt százalék akác van, ott nem lehet több annál. Szankciót ugyan nem rendel ehhez a törvény, de megvan a közigazgatási ereje a hatóságnak, ha úgy véli, hogy a beavatkozások rontanak az erdő helyzetén, határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót, hogy a tevékenységével hagyjon fel, vagy éppen hajtson végre valamit. Van olyan szabály, hogyha akácot, vagy más idegenhonos fafajt akar telepíteni valaki, akkor a természetszerű erdőtől kétszáz méternél távolabb teheti csak ezt. Vannak olyan helyek, például a Balatoni törvény hatálya alá eső területeken, ahol tilos erdőt telepíteni. Jogszabályi oldalról tehát biztosított, hogy gátat szabjunk az akác terjedésének mondta többek között az igazgató.
Az erdészeti szakmai térkép is arról szól, hogy elsősorban a megye észak-keleti részén, főleg a magánerdőkben fordul elő nagyobb mennyiségben az akác.
A szakember arra a kérdésre, hogy inváziós, más néven úgynevezett özönfajnak nevezhető-e az akác, körülírva annyit mondott, ezt nehéz meghatározni, mindenesetre ökológiai értelemben agresszív faj, a területfoglalásban nagyon jó stratéga, azaz jól sarjad gyökérről. Egy faegyedtől akár 10-15 méterre is kisarjad az akáccsemete. Viszonylag korán nagy mennyiségű magot termel, a korai virágzásnak viszont örülnek a méhészek. Az akác mag, mint a szakember elmondta, 30-40 évig megmarad a talajban, s kedvező helyzetben elkezd hajtani. Ilyen szempontból területhódító agresszív faj. De, mint hozzátette, nem kell tőle félni. Ahol akácos van, az mindig az ember hatékony közreműködése révén alakult így. Ahhoz, hogy ilyen mértékben terjedjen, az ember beavatkozására van szükség. Ez érthető, nincs más olyan fafajunk, amely 30-35 év alatt válik vágáséretté, ezért mindig kedvelt fafaj volt a paraszti gazdálkodásban, s ma is az a magántulajdonú erdőkben, jobban szolgálja a rövidebb távú érdeket.
- Az árnyéktűrő bükkel nem tudja felvenni a versenyt. Az akác nem hosszú életű, 40-50 évesen kezd tőkorhadni, és ha nem vágja el az ember, az elszáradt faegyed nem képes jól sarjadni gyökérrel. Mivel rövid életű, ökológiai értelemben hátrányban van, tehát ha 300-400 éves távlatban gondolkozunk, akkor vesztes az akác, hosszú idő alatt kiszorítják az egyéb kemény, lombos fafajok.
A szakember elmondta még, az akác elsősorban a felhagyott, gondozatlan mezőgazdasági területeket és elhagyott zártkerteket foglalja el. Erdőállomány szintjén a megye észak-keleti részére jellemző.
- A kérdés másik része, hogy az akác óriási hasznot hoz. Az Alföld fásításakor felismerték az erdészek, hogy óriási a szerepe, hiszen kedvezőtlen helyen is megél, megköti a futóhomokot, tűri a sziket. Kiváló a faanyaga. A sejtjeit egy tillis nevű anyaggal tömi el, amitől nagyon tömör, kemény a fája, ezért lehet nyersen is égetni, attól ellenálló, nagyon jól hasznosítható, a bútoripar számára is - adott jellemzést az akácról az erdészeti igazgatóság vezetője.
Hozzátette, van helye az erőgazdálkodásban, különösen, mivel a térinformatikai, talajtani ismeretek olyan szinten vannak ma, hogy erdőrészlet, földrészlet szinten is el lehet dönteni, lehet, vagy nem. Egy százéves tölgyes után például nem engedi meg az erdészeti hatóság, hogy ott megjelenjen. De arra sem kötelezik a magántulajdonost, hogy egy akácos kivágása után annak helyén igen nagy ráfordítással tölgyest hozzon létre. Erre ösztönözni kell a tulajdonost és a gazdálkodót, az erdőtelepítést segítő pályázatokkal, mint volt is erre példa.
Az igazgatóság kimutatásában Zala megyét 107.210 hektár területen borítja erdő, aminek 24,9 százalékát (26.726 hektáron) tölgyesek alkotják, 20,1 százalék (21.596 hektár) az akác, és 13,6 százalékban (14.566 hektáron) található a bükk. Tehát az akác termőterületét illetően a második legjelentősebb fafaj, és az önerdősülés révén növekszik is a területe. Hogy ez a folyamat milyen irányt vegyen, arra az erdészeti hatóság vezetője azt válaszolta, ez ma földhasználati kérdés.
- A hatóságunk kompetenciája együttműködve a természetvédelmi hatósággal, hogy hagyja-e ezt a folyamatot. Ahol védett, például Natura 2000-es terület van, ott minden esetben megkeressük az illetékes, természetvédelmi szervet. Nyilatkozzon arról, hogyan áll ehhez a kérdéshez. Ott, ahol kell, el is rendeljük a felszámolását az akácnak - mondta Jagicza Attila.
A Zalaerdő Zrt. gazdálkodásában a kárpótlást követően csökkent az akác jelentősége, tudtuk meg Bodor Györgytől, az állami erdészeti részvénytársaság erdőgazdálkodási osztályvezetőjétől.
- Mintegy 2900 hektár területet borít, ami a Zalaerdő 52 ezer hektáros területéhez nem nagy, 5 százalék. A felújítási és értékesítési szempontjai miatt előnyösnek tekinthető fafaj, ezért ahol erdőt alkot, ott megtartjuk. Egyéb területeken, ahol beékelődött a többségében őshonos fafajok közé, ott viszont az akác visszaszorítása a célunk. A 2009. évi erdőtörvény sorolta az akácot az idegenhonos fafajok sorába, és ezt a magyarországi erdész társadalom nehezen élte meg, mivel a magyar erdőgazdálkodásnak fontos fafaja - mondta az osztályvezető.
A Zalaszentgyörgyi II-es számú Erdőbirtokosság területén Jozwiak Bernard erdőmérnök irányítása szerint dolgozik egy brigád.
- Az erdőbirtokosság 120 hektáros területéből 70 hektár az akácos. Éppen egy akácerdő felújítása, azon belül a tuskósarjak levágása most a munka - mutatja az erdőbirtokosság által megbízott erdész, aki nem titkolja, az akác kiirtásának lehetőségéről szóló hírek abszurdumként hatottak számára. Bizonyos területen belül kell kezelni az akácot, nem szabad engedni, hogy betörjön máshová, a bükköshöz, vagy a tölgyesekbe. Ezt mindig szem előtt tartva dolgozunk, megtartjuk az akácot a maga területén. Ahol szép, jó minőségű akác van, ott gazdasági szempontból nincs értelme felvenni ellene a harcot. Úgy kell kezelni, hogy jó akácállomány legyen belőle, de ne veszélyeztesse a más fafajokból álló erdőket - mondta többek között a magánerdők kezelését irányító Jozwiak Bernard.
Az említett brigád is éppen ezen dolgozott, s nem véletlen, hogy a térségben a jó kezeléstől kiváló minőségű, egyenes, hosszú törzsű, úgynevezett árbocakácot tudnak nevelni.


Szerintem. Az újságíró véleménye
Talán egy centire hatolt be az oszlopba a szög, aztán elgörbült. Már a harmadik volt, amit nem sikerült rendesen beverni a szőlőkordont tartó faoszlopba. Megdőlt a feltételezésem a szög rossz minőségéről. Jó volt az, csak egy öreg, napszítta akáccal kezdtem ki, amit nem kellett volna. Valószínűleg így lesz ez az uniós munkatervvel is, ha egyáltalán lesz belőle valami. Túlságosan kemény ez a fa, túl sok érdek köti ide. A méhészekről még nem is beszéltünk, az ország méztermésének jelentős részét adja az Európában is kedvelt akácméz, Zalában közel 1200 méhész szerez belőle jövedelmet, a mézbevétel fele származik az akácvirágból. Hajdu Péter
Módosítás dátuma: 2014. február 12. szerda

Forrás: http://forestpress.hu/index.php/sajtoszemle/napilapok/27370-ez-egy-foeldhasznalati-uegy-nem-szabad-erzelmileg-kezelni-zalai-hirlap

Egyébként én emlékszem, hogy régen nyír és fehér, szürkenyár, illetve gyertyánt is ültettek az akácosba kb. 8-10 akác után 1-2 más fajtát. Újabban egy ismerősöm említette, hogy az akácültetvényébe hasonlóan tett bele a fenti fajokból, de sok helyre még pluszba a turkesztáni szilből (tudom, hogy idegen faj ez is) is tett bele. Egy erdész javaslatára tett bele más fajtákat is az ültetvényébe.

Vendég

#1592

2014-02-12 12:47

Szükség van rá, nem irtani kell még telepíteni belőle. Aki kitalálta azt kell i.....i!

Vendég

#1593

2014-02-12 12:54

Jobb akáccal, mint akác nélkül!

Vendég

#1594

2014-02-12 12:56

Bár Európa más részein is előfordúl az akác! De
a magyar klíma, föld ásványi összetétele teszi
csodálatossá a magyar mézet! Fontos, hogy védjük
értékeinek! MINDEN NAP FOGYASZTOK AKÁCMÉZET! De csak termelőtől vásárolok!

Vendég

#1595

2014-02-12 13:08

Nem hagyjuk !!!!!!
MLaci

#1596

2014-02-12 13:14

Az Unió ennyi erővel akár a paprikát, paradícsomot, kukoricát, burgonyát, stb. is nem őshonos fajtáknak tekinthetné! Kinek az érdeke???

Vendég

#1597

2014-02-12 13:14

Felháborítónak találom az EU döntését.

Vendég

#1598

2014-02-12 13:15

A futóhomok megkötése miatt lett telepítve!

Vendég

#1599

2014-02-12 13:16

Mélységesen egyetértek! Akác nélküli Magyarország: elképzelhetetlen! Bár Németországban dolgozom, otthon nekem is van akácfám! (Gledicia triacanthos) Ne nevessetek ki, megeszem a virágját, a teknősök a friss hajtású levelét, de a fuvaros lova is eszi, amikor szenet, vagy fát hozatunk. És az illata!!! Az akácmézről már nem is szólok.

Vendég

#1600 Re:

2014-02-12 13:16